„Bokszerlázadás” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
nincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
{{magyaros|japán}}
{{kínaiátír|1=csak magyaros szerepel, nincs pinjin alak}}
{{magyaros|orosz}}
{{Pinjin és magyaros}}
{{Katonai konfliktus infobox
| konfliktus = Bokszerlázadás
| kép = CaptureTianjinBoxer Rebellion.jpg
| képfelirat = Kínaiak és a külföldi expedíciós erők harca a [[tiencsini csata|tiencsini csatában]]
| képfelirat = [[Tianjin]] déli kapujának bevétele
| kontextus =
| helyszín ={{zászló|Csing-dinasztia}} [[Kína]]
| eredmény = A 8 nemzetből álló szövetség győzelme
| ok = [[Clemens von Ketteler]] halála
| területváltozások = [[tiencsini koncessziós zóna|{{kínai|tianjini koncessziós zóna|tiencsini koncessziós zóna}}]] növekedése
| támadó = {{zászló|Japán}} [[Japán Birodalom|Japán]],<br /> {{Német Birodalom}},<br /> {{zászló|orosz}} [[Orosz Birodalom]],<br /> {{Egyesült Királyság}},<br /> {{Egyesült Államok}},<br /> {{Osztrák–Magyar Monarchia}},<br /> [[Fájl:Flag of Italy (1861-1946) crowned.svg|24px]] [[Olaszország]]
| védekező = {{Csing-dinasztia}},<br />[[Fájl:Yihetuan flag.png|22px]] Igazságot és Békét Teremtő Ököl
| parancsnok1 = {{zászló|Német Birodalom}} [[Alfred von Waldersee]],<br/> {{zászló|japán}} [[Fukusima Jaszumasza]],<br/> {{zászló|orosz}} [[Nikolaj Petrovics Linevics]],<br/> {{zászló|brit}} [[Edward Hobart Seymour]],<br/> {{zászló|amerikai}} [[William McKinley]]
| parancsnok2 = {{zászló|Csing-dinasztia}} [[Ce-hszi kínai császárné|{{kínai|Cixi császárné|Ce-hszi császárné}}]],<br/> {{zászló|Csing-dinasztia}} [[Jüan Si-kaj|{{kínai|Yuan Shikai|Jüan Si-kaj}}]],<br/> {{zászló|Csing-dinasztia}} [[Nie Si-cseng|{{kínai|Nie Shicheng|Nie Si-cseng}}]] †,<br/> {{zászló|Csing-dinasztia}} [[Zsung-lu|{{kínai|Ronglu|Zsung-lu}}]],<br /> {{zászló|Csing-dinasztia}} [[Tung Fu-hsziang|{{kínai|Dong Fuxiang|Tung Fu-hsziang}}]],<br /> {{zászló|Csing-dinasztia}} [[Ma Fu-lu]] †,<br /> {{zászló|Csing-dinasztia}} [[Ma Fu-hsziang|{{kínai|Ma Fuxiang|Ma Fu-hsziang}}]],<br />[[Fájl:Yihetuan flag.png|22px]] [[Cao Fut-ien|{{kínai|Cao Futian|Cao Fu-tien}}]]
| haderő1 = {{szám|50255}} expedíciós katona<br />{{zászló|orosz}} {{szám|100000}} katona [[Mandzsúria|Mandzsúriában]]
| haderő2 = {{zászló|Csing-dinasztia}} {{szám|70000}} császári katona,<br />[[Fájl:Yihetuan flag.png|22px]] {{szám|100000}}–{{szám|300000}} bokszer
| veszteségek1 = {{szám|25001000}} katona,<ref>Singer, Joel David, The Wages of War. 1816-1965 (1972)</ref><br /> {{szám|526}} külföldi
| veszteségek2 = {{szám|20000}} császári katona,<ref>Singer, Joel David, The Wages of War. 1816-1965 (1972)</ref><br /> legalábbismeretlen {{szám|18952}}számú civilbokszer
| veszteségek3 = sok ezer [[kereszténység Kínában|kínai keresztény]]
| egyéb = '''Civil veszteségek''': legalább {{szám|13000}}<ref>Eckhardt, William, in World Military and Social Expenditures 1987-88 (12th ed., 1987) by Ruth Leger Sivard.</ref>–{{szám|32000}} kínai [[kereszténység Kínában|kínai keresztény]],<br />200 misszionárius,<br />összesen {{szám|100000}} fő lett a bokszerek áldozata,<ref name="Rummel">Rummel, Rudolph J.: China's Bloody Century : Genocide and Mass Murder Since 1900 (1991); Lethal Politics : Soviet Genocide and Mass Murder Since 1917 (1990); Democide : Nazi Genocide and Mass Murder (1992); Death By Government (1994), http://www2.hawaii.edu/~rummel/welcome.html.</ref> 5000 kínai civil a külföldi katonák miatt<ref name="Rummel" />
| egyéb =
}}
{{Orosz–szovjet gyarmati hadjáratok}}
 
{{Orosz–szovjet gyarmati hadjáratok}}
A '''bokszerlázadás'''<!-- az [[OH.]] 527. alapján ksz-szel, konkrétan a "bokszerlázadás" is szerepel itt --> vagy '''bokszerfelkelés''' egy felkelés volt [[Kína|Kínában]] a külföldiek egyre erősödő hatalma ellen, melyre [[1900]]-ban került sor.
 
AzA első'''bokszerlázadás''' vagy '''bokszerfelkelés''' egy felkelés volt [[Kína|Kínában]] 1900-ban, a külföldiek egyre erősödő hatalma és a terjedő [[kereszténység]] ellen. Az [[első ópiumháború]]ig Kína elzárkózási politikát folytatott, [[1842]]-től azonban már nem volt lehetőségük az [[európa]]iak kizárására. A következő évtizedekben a külföldiek jelentős hatalomhoz jutottak az országban; a gazdasági hasznot kivitték, ópiumot hoztak az országba, a helyi vallást és tradíciókat pedig nem tisztelték és egy sor [[egyenlőtlen szerződés]]t kényszerítettek az egyre gyengülő [[Csing-dinasztia|{{kínai|Qing|Csing}}-dinasztiára]].
 
A növekvő feszültségek hatására 1900. [[május 18.|május 18]]-án robbant ki a bokszerlázadás egyszerre több tartományban. A megmozdulást a kínai császár özvegye, az ország tényleges uralkodója is támogatta. A felkelők tönkretették a vasútvonalakat és [[távíró]]vonalakat, megöltek több mint 3000 [[Kereszténység|keresztényt]], és minden külföldi fejére vérdíjat tűztek ki.
 
Az [[angolok]] eleinte sikertelenül próbálták megfékezni a felkelést, és magas rangú kínai politikusok tiltakozása is visszhang nélkül maradt. A követségi dolgozók meggyilkolása nyomán azonban az európai hatalmak – [[AngliaEgyesült Királyság|Nagy-Britannia]], [[Olaszország]], [[Németország]], [[Oroszország]], az [[Osztrák–Magyar Monarchia]], [[Franciaország]] –, valamint [[Japán Birodalom|Japán]] csapatokat küldtek Kínába. A felkelők egyik központját, [[Tiencsin|{{kínai|Tianjin|Tiencsin}}t]]t [[július 13.|július 13-án]] vették be, amikor a lázadók a diplomatanegyed megtámadására készültek. A császárnénak végül menekülnie kellett a közeli fővárosból, a külföldi csapatok pedig három napig fosztogattak [[Peking]]ben. A felkelést augusztus végére verték le végleg.
 
[[Szeptember 27.|Szeptember 27]]-én az [[Alfred von Waldersee]] vezetése alatt álló egységet a menekülő lázadók ellen büntetőexpedícióra küldték.<ref>{{cite web |url=http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=2726 |title=A bokszerlázadás megfékezése |accessdate=20100708 |author=Kun Enikő |date=20040713 |publisher=[[National Geographic Magazine|National Geographic]] |language=magyar}}</ref>
 
== HivatkozásokJegyzetek ==
=== Jegyzetek ===
{{források}}
 

Navigációs menü