„I. Johanna angol királynő” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 28. sor: | 28. sor: | ||
* Egy halva született fiú (1556 decembere) |
* Egy halva született fiú (1556 decembere) |
||
1544-ben lépett érvénybe az ún. ,,Harmadik Utódlási Törvény", mely tulajdonképpen VIII. Henrik megelőlegezett végrendelete is volt egyben. Ennek értelmében természetesen Eduárd herceg állt az öröklési sorrend első helyén, ám ha utód nélkül hal meg, utána féltestvére, Mária léphet trónra, s ha ő is gyermektelen marad, akkor örökli utána a koronát húga, Erzsébet hercegnő. |
|||
1547 februárjában, nem sokkal VIII. Henrik halála után Jane Thomas Seymour háztartásába került, aki hamarosan nőül vette a király özvegyét, Katherine Parr-t. Jane a házaspárral élt, egészen Katherine 1548 szeptemberi haláláig, aki gyermekágyi lázban hunyt el. Jane-t, aki [[VIII. Henrik angol király|VIII. Henrik]] húgának, Mária hercegnőnek volt az unokája, és a protestáns vallás buzgó híve, [[VI. Eduárd angol király|VI. Eduárd]] utódjává nevezte ki, apja intézkedéseivel ellentétben, nővéreinek, Máriának és Erzsébetnek mellőzésével. (Eduárd király nem nősült meg és utódai sem születtek, ezért úgy döntött, inkább választja örököséül ugyancsak protestáns vallású rokonát, Jane-t, mint saját nővérét, a buzgó katolikus Mária hercegnőt.) Eduárdot John Dudley, [[Northumberland]] hercege beszélte rá erre a lépésre; legifjabb fia, Guilford Dudley lord Jane Grey férje volt, habár előtte az is kilátásban volt már, hogy Jane férje Edward Seymour legidősebb fia, Lord Hertford lesz majd. (A pár végül 1553. május 21-én kelt egybe, a Durham House-ban. Aznap rajtuk kívül még két frigy is megköttetett: Jane húga, Catherine Grey Pembroke grófjához, míg Guilford Dudley testvére, Katherine Huntingdon grófjának fiához ment nőül.) VI. Eduárd halála után ([[1553]]. [[július 6.]]) a northumberlandi herceg csakugyan kikiáltatta Jane Grey-t királynőnek, bár a fiatal és a politikában teljesen járatlan lány a tudományokkal, azon belül is a humanista nézetekkel foglalkozott szívesen, például [[Platón]]t görögül olvasgatta, azonkívül tanult latinul és héberül, valamint olaszul is. Világosan látta helyzetét: „A korona nem az én jussom, és nem kedvemre való. Mária a törvényes trónörökös.” - mondta. |
1547 februárjában, nem sokkal VIII. Henrik halála után Jane Thomas Seymour háztartásába került, aki hamarosan nőül vette a király özvegyét, Katherine Parr-t. Jane a házaspárral élt, egészen Katherine 1548 szeptemberi haláláig, aki gyermekágyi lázban hunyt el. Jane-t, aki [[VIII. Henrik angol király|VIII. Henrik]] húgának, Mária hercegnőnek volt az unokája, és a protestáns vallás buzgó híve, [[VI. Eduárd angol király|VI. Eduárd]] utódjává nevezte ki, apja intézkedéseivel ellentétben, nővéreinek, Máriának és Erzsébetnek mellőzésével. (Eduárd király nem nősült meg és utódai sem születtek, ezért úgy döntött, inkább választja örököséül ugyancsak protestáns vallású rokonát, Jane-t, mint saját nővérét, a buzgó katolikus Mária hercegnőt.) Eduárdot John Dudley, [[Northumberland]] hercege beszélte rá erre a lépésre; legifjabb fia, Guilford Dudley lord Jane Grey férje volt, habár előtte az is kilátásban volt már, hogy Jane férje Edward Seymour legidősebb fia, Lord Hertford lesz majd. (A pár végül 1553. május 21-én kelt egybe, a Durham House-ban. Aznap rajtuk kívül még két frigy is megköttetett: Jane húga, Catherine Grey Pembroke grófjához, míg Guilford Dudley testvére, Katherine Huntingdon grófjának fiához ment nőül.) VI. Eduárd halála után ([[1553]]. [[július 6.]]) a northumberlandi herceg csakugyan kikiáltatta Jane Grey-t királynőnek, bár a fiatal és a politikában teljesen járatlan lány a tudományokkal, azon belül is a humanista nézetekkel foglalkozott szívesen, például [[Platón]]t görögül olvasgatta, azonkívül tanult latinul és héberül, valamint olaszul is. Világosan látta helyzetét: „A korona nem az én jussom, és nem kedvemre való. Mária a törvényes trónörökös.” - mondta. |
||
A lap 2012. augusztus 27., 13:57-kori változata
| Jane Grey | |
 | |
| Anglia királynője | |
| Lady Jane Grey | |
| Uralkodási ideje | |
| 1553. július 6/10. – 1553. július 19-éig | |
| Elődje | VI. Eduárd |
| Utódja | I. Mária |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Grey family |
| Született | Bradgate House[1] |
| Elhunyt |
Londoni Tower |
| Nyughelye | Church of St Peter ad Vincula, Tower Hamlets |
| Édesapja | Henry Grey, Suffolk hercege |
| Édesanyja | Lady Frances Brandon |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Guilford Dudley (1553. május 21- 1554. február 12.) Nem született gyermekük |
 | |
| Jane Grey aláírása | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jane Grey témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jane Grey (Leicestershire megye, Bradgate Park vagy London, 1536 vége/37 tavasza vagy októbere - 1554. február 12.) angol és ír királynő 1553. július 6/10-étől 1553. július 19-éig.
Henry Grey, Suffolk 1. hercege és Lady Frances Brandon harmadik gyermeke, egyben második leánya az öt Grey-testvér közül. Négy édestestvére (egy csecsemőként meghalt fiú és egy ugyancsak csecsemőként meghalt leány, valamint Catherine és Mary)és anyja második frigyéből még két féltestvére (a csecsemőként meghalt Elizabeth és egy halvaszületett fiú) is született.
Édestestvérei:
- Catherine Grey (1540. augusztus 25 - 1568. január 26.), előbb Henry Herbert, majd pedig Edward Seymour felesége, első férjétől nem született gyermeke, második férjétől azonban két fia is született, Thomas és Edward
- Mary Grey (1545 - 1578. április 20.), Thomas Keyes felesége, ám nem született gyermekük
Féltestvérei:
- Elizabeth Stokes (1554 novembere), halva született
- Elizabeth Stokes (1555. július 16 - 1556. február 7.)
- Egy halva született fiú (1556 decembere)
1544-ben lépett érvénybe az ún. ,,Harmadik Utódlási Törvény", mely tulajdonképpen VIII. Henrik megelőlegezett végrendelete is volt egyben. Ennek értelmében természetesen Eduárd herceg állt az öröklési sorrend első helyén, ám ha utód nélkül hal meg, utána féltestvére, Mária léphet trónra, s ha ő is gyermektelen marad, akkor örökli utána a koronát húga, Erzsébet hercegnő. 1547 februárjában, nem sokkal VIII. Henrik halála után Jane Thomas Seymour háztartásába került, aki hamarosan nőül vette a király özvegyét, Katherine Parr-t. Jane a házaspárral élt, egészen Katherine 1548 szeptemberi haláláig, aki gyermekágyi lázban hunyt el. Jane-t, aki VIII. Henrik húgának, Mária hercegnőnek volt az unokája, és a protestáns vallás buzgó híve, VI. Eduárd utódjává nevezte ki, apja intézkedéseivel ellentétben, nővéreinek, Máriának és Erzsébetnek mellőzésével. (Eduárd király nem nősült meg és utódai sem születtek, ezért úgy döntött, inkább választja örököséül ugyancsak protestáns vallású rokonát, Jane-t, mint saját nővérét, a buzgó katolikus Mária hercegnőt.) Eduárdot John Dudley, Northumberland hercege beszélte rá erre a lépésre; legifjabb fia, Guilford Dudley lord Jane Grey férje volt, habár előtte az is kilátásban volt már, hogy Jane férje Edward Seymour legidősebb fia, Lord Hertford lesz majd. (A pár végül 1553. május 21-én kelt egybe, a Durham House-ban. Aznap rajtuk kívül még két frigy is megköttetett: Jane húga, Catherine Grey Pembroke grófjához, míg Guilford Dudley testvére, Katherine Huntingdon grófjának fiához ment nőül.) VI. Eduárd halála után (1553. július 6.) a northumberlandi herceg csakugyan kikiáltatta Jane Grey-t királynőnek, bár a fiatal és a politikában teljesen járatlan lány a tudományokkal, azon belül is a humanista nézetekkel foglalkozott szívesen, például Platónt görögül olvasgatta, azonkívül tanult latinul és héberül, valamint olaszul is. Világosan látta helyzetét: „A korona nem az én jussom, és nem kedvemre való. Mária a törvényes trónörökös.” - mondta.
Mivel az angolokat felháborította a northumberlandi herceg eljárásának törvénytelensége, mihelyt Mária, VI. Edward idősebb nővére Norfolkban magát hívei által királynőnek kiáltatta ki, a titkos tanács, a főváros, a hajóhad és a grófságok legnagyobb része hozzá csatlakozott. Maga Northumberland is, csapataitól elhagyatva, behódolt Máriának, mire ő bevonult Londonba, s Jane Grey-t férjével, apjával és apósával együtt azonnal a Towerbe záratta. Northumberland-et már augusztus 22-én kivégezték, ellenben Henry Grey, Suffolk hercege, Jane Grey apja visszanyerte szabadságát. Jane Grey-re és férjére kimondták ugyan a halálos ítéletet, de nem hajtották végre és a szigorú őrizet alatt a Towerben maradt.
Ám amikor 1554 februárjában Suffolk herceg a Mária megbuktatására irányult Thomas Wyatt-féle felkeléshez csatlakozott, Mária Jane Grey-t férjével együtt kivégeztette (1554. február 12.) Öt nappal később az apja, Henry Grey is a vérpadra lépett.
Életéről Lady Jane címmel 1986-ban film készült Helena Bonham Carter és Cary Elwes főszereplésével.
Források
- Bokor József (szerk.). Grey, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- David Hilliam: Királyok, királynék és fattyak. Ki kicsoda az angol királyság történetében Egberttől II. Erzsébetig. Debrecen: Héjja és Fiai. 2007. ISBN 978 963 7054 396 (73-74. oldal)
| Előző uralkodó: VI. Eduárd |
|
Következő uralkodó: I. Mária |
.svg)
- ↑ a b c Oxford Dictionary of National Biography (angol nyelven). Oxford University Press, 2004
- ↑ a b A Historical Dictionary of British Women. Routledge, 2003. december 17.