„Ibrány” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
testvértelepülés |
a Bot: következő hozzáadása: roa-rup:Ibrány |
||
| 87. sor: | 87. sor: | ||
[[pl:Ibrány]] |
[[pl:Ibrány]] |
||
[[ro:Ibrány]] |
[[ro:Ibrány]] |
||
[[roa-rup:Ibrány]] |
|||
[[ru:Ибрань]] |
[[ru:Ибрань]] |
||
[[sk:Ibrány]] |
[[sk:Ibrány]] |
||
A lap 2012. augusztus 24., 16:56-kori változata
| Ibrány | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Kistérség | Ibrány–Nagyhalászi | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Berencsi Béla[1] | ||
| Irányítószám | 4484 | ||
| Körzethívószám | 42 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 6371 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 114,48 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 60,48 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 07′ 42″, k. h. 21° 42′ 49″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 42″, k. h. 21° 42′ 49″ | |||
 Ibrány
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
| |||
| Ibrány weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ibrány témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Ibrány város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az Ibrány–Nagyhalászi kistérségben.
Fekvése
Nyíregyházától 25 kilométerre északra, a Tisza mentén, a Rétköz nyugati felén helyezkedik el, közvetlen Nagyhalász szomszédságában. A település megközelíthető autóval (Tokaj vagy Nyíregyháza felől) és vasúton a 119-es számú (Nyíregyháza NYK–Kótaj–Buj–Herminatanya–Dombrád) vonalán érhető el.[3]
Története
A település nevét az Ibrahim személynévből származtatják. Az Ibrány név az 1280-ban kelt, László király által kiadott oklevélben szerepelt először.
A 15. században épült várkastély a török időkben végvárként szolgált, majd az 1600-as évek fordulóján Bocskai hajdúi számára nyújtott védelmet, de a Rákóczi-szabadságharc idejére már szinte teljesen elpusztult.
Az 1880-as években Tisza szabályozásával felszabaduló földterületek mezőgazdasági művelés alá vonása pozitívan hatott a település gazdasági fejlődésére. Az akkori mintegy 3000 fős lakosságával a nagy lélekszámú falvak közé számított és infrastrukturális (óvoda, iskola, majd 1962-től gimnázium is létesült) fejlettsége miatt is, fokozatosan a kistérség központjává vált.
1993-ban Göncz Árpád városi címet adományozott a szabolcsi településnek. A város két legégetőbb problémája jelenleg: a viszonylag magas munkanélküliség (28%) és a fiatalok elvándorlása.
Népcsoportok
2001-ben a város lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]
Testvértelepülések
Látnivalók
- Református templom (eredetileg román, majd 1500 körül gótikus stílusban átépített)
- Fekete-halom
- Helytörténeti gyűjtemény (célja a Rétköz hétköznapjainak bemutatása)
- Ibrányi Galéria
- Földosztók (Borbás Tibor szobra – az 1919-es Károlyi-féle földreformnak állít emléket)
- Millecentenáriumi Emlékpark (1996)
- Tisza-parti strand
- Nyírvidéki Kisvasút
Külső hivatkozások
- Nagy Ferenc: Ibrány. Egy rétközi település társadalomtörténete a XX. századig (MEK)
- Ibrány város honlapja
- Google maps – Ibrány
Jegyzetek
- ↑ Ibrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Itt azonban 2009. szeptember 17-től „ideiglenesen” szünetel a forgalom.
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Kapcsolódó szócikkek
Sablon:Szabolcs-Szatmár-Bereg megye helységei
Az Ibrányi járás települései | ||
|---|---|---|
 | ||
