„Monza” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Híres monzaiak: 2 link korr. |
forma |
||
| 35. sor: | 35. sor: | ||
== Története == |
== Története == |
||
Monza hosszú történelmi múltra tekinthet vissza Már a [[Ókori Róma|rómaiak]] előtt is fontos település volt: az [[insuberek]] lakták. A római korban ''Magontium'' néven volt ismert, majd a [[longobárdok]] alatt, Theodolinda királynő a 6. században koronázási székhellyé tette. Mint önálló városállam, az évezred elején egy ideig szemben állt Milánóval, a 14. századtól azonban egyre jobban fejlődő, hatalmas szomszédjával már nem versenyezhetett. Ettől kezdve fejlődése Milánóéhoz kapcsolódott. |
Monza hosszú történelmi múltra tekinthet vissza Már a [[Ókori Róma|rómaiak]] előtt is fontos település volt: az [[insuberek]] lakták. A római korban ''Magontium'' néven volt ismert, majd a [[longobárdok]] alatt, Theodolinda királynő a 6. században koronázási székhellyé tette. Mint önálló városállam, az évezred elején egy ideig szemben állt Milánóval, a 14. századtól azonban egyre jobban fejlődő, hatalmas szomszédjával már nem versenyezhetett. Ettől kezdve fejlődése Milánóéhoz kapcsolódott. |
||
== Híres monzaiak == |
== Híres monzaiak == |
||
| 141. sor: | 140. sor: | ||
== Fő látnivalók == |
== Fő látnivalók == |
||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
* '''Arengario (Régi városháza)''' - [[1250]] és [[1293]] között épült, a [[milánó]]i [[Palazzo della Ragione]] mintájára és hosszú időn keresztül a városi közigazgatás székhelye volt. Az épület fölött harangtorony magasodik, amely a 14. században épült. |
* '''Arengario (Régi városháza)''' - [[1250]] és [[1293]] között épült, a [[milánó]]i [[Palazzo della Ragione]] mintájára és hosszú időn keresztül a városi közigazgatás székhelye volt. Az épület fölött harangtorony magasodik, amely a 14. században épült. |
||
* '''Duomo''' - [[595]]-ben Theodolinda, [[longobárd]] királynő alapította és [[Keresztelő Szent János]]nak szentelte, akinek nevét hivatalosan ma is viseli. A régi templom alapjain a 12. és a 14. század között épült fel a mai székesegyház. Zöld-fehér sávos homlokzatát 1396-ban építette Matteo da Campione. A régi templomból maradt fenn napjainkig az a dombormű, amely a kapuzat fölött látható és Krisztus megkeresztelését ábrázolja, valamint Theodolindát férjével, Antharival. A harangtorony [[1606]]-ban épült. A székesegyház belsejét értékes freskók díszítik. A bal oldali kereszthajóban található Theodolinda királynő [[1444]]-ben emelt sírkápolnája, aranyozott fal- és mennyezetfestéseivel. A baldachin alatt a híres [[lombardia]]i ''[[Lombardia vaskoronája|Vaskorona]]'' („Corona ferrea”) másolata van kiállítva, az eredetit a kápolna tabernákulumában őrzik. [[I. Károly frank császár|Nagy Károly frank császár]]ól [[V. Károly német-római császár|V. Károlyig]] ([[1530]]) ezzel koronázták a [[Német-római Birodalom|német-római császárokat]] itáliai királyokká, ezzel koronáztak meg 34 lombardiai királyt, továbbá [[I. Napóleon francia császár|Napóleon császár]]t is 1805-ben a csatlós [[Itáliai Királyság (1805–1814)|Itáliai Királyság]] uralkodójává <!--itáliai királlyá, NEM olasz királlyá, az majd 1861-ben lesz--> legutoljára pedig [[V. Ferdinánd magyar király|Habsburg–Lotaringiai Ferdinánd osztrák császárt]] a [[Lombard–Velencei Királyság]] alkirályává [[1836]]-ban. A ''Vaskorona'' 8 cm széles, drágakövekkel kirakott aranyabroncs, amely egy vasabroncsot vesz körül. |
* '''Duomo''' - [[595]]-ben Theodolinda, [[longobárd]] királynő alapította és [[Keresztelő Szent János]]nak szentelte, akinek nevét hivatalosan ma is viseli. A régi templom alapjain a 12. és a 14. század között épült fel a mai székesegyház. Zöld-fehér sávos homlokzatát 1396-ban építette Matteo da Campione. A régi templomból maradt fenn napjainkig az a dombormű, amely a kapuzat fölött látható és Krisztus megkeresztelését ábrázolja, valamint Theodolindát férjével, Antharival. A harangtorony [[1606]]-ban épült. A székesegyház belsejét értékes freskók díszítik. A bal oldali kereszthajóban található Theodolinda királynő [[1444]]-ben emelt sírkápolnája, aranyozott fal- és mennyezetfestéseivel. A baldachin alatt a híres [[lombardia]]i ''[[Lombardia vaskoronája|Vaskorona]]'' („Corona ferrea”) másolata van kiállítva, az eredetit a kápolna tabernákulumában őrzik. [[I. Károly frank császár|Nagy Károly frank császár]]ól [[V. Károly német-római császár|V. Károlyig]] ([[1530]]) ezzel koronázták a [[Német-római Birodalom|német-római császárokat]] itáliai királyokká, ezzel koronáztak meg 34 lombardiai királyt, továbbá [[I. Napóleon francia császár|Napóleon császár]]t is 1805-ben a csatlós [[Itáliai Királyság (1805–1814)|Itáliai Királyság]] uralkodójává <!--itáliai királlyá, NEM olasz királlyá, az majd 1861-ben lesz--> legutoljára pedig [[V. Ferdinánd magyar király|Habsburg–Lotaringiai Ferdinánd osztrák császárt]] a [[Lombard–Velencei Királyság]] alkirályává [[1836]]-ban. A ''Vaskorona'' 8 cm széles, drágakövekkel kirakott aranyabroncs, amely egy vasabroncsot vesz körül. |
||
| 150. sor: | 146. sor: | ||
* '''Santa Maria in Strada-templom''' - 1357-ben épült Ambrogio da Milano tervei alapján. |
* '''Santa Maria in Strada-templom''' - 1357-ben épült Ambrogio da Milano tervei alapján. |
||
* '''Villa Reale''' - az impozáns [[barokk]] palota a 18. század végén épült Giuseppe Piermarini tervei alapján [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] megbízásából, akinek fia, [[Habsburg–Lotaringiai Ferdinánd Károly Antal főherceg|Ferdinánd Károly főherceg]], Lombardia kormányzója volt. |
* '''Villa Reale''' - az impozáns [[barokk]] palota a 18. század végén épült Giuseppe Piermarini tervei alapján [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] megbízásából, akinek fia, [[Habsburg–Lotaringiai Ferdinánd Károly Antal főherceg|Ferdinánd Károly főherceg]], Lombardia kormányzója volt. |
||
<gallery widths=200> |
|||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
</gallery> |
|||
== Sport == |
== Sport == |
||
| 159. sor: | 161. sor: | ||
A várost átszeli az A4-es [[Torino]]-[[Trieszt]] autópálya. |
A várost átszeli az A4-es [[Torino]]-[[Trieszt]] autópálya. |
||
== |
== Jegyzetek == |
||
{{jegyzetek}} |
|||
== Források == |
|||
* Blanchard Paul: ''Northern Italy'' (Blue Guide sorozat), W. Norton Company, London, 2005, ISBN 978-0-393-32730-4 |
* Blanchard Paul: ''Northern Italy'' (Blue Guide sorozat), W. Norton Company, London, 2005, ISBN 978-0-393-32730-4 |
||
* Fajth Tibor: ''Itália'' Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Budapest, 1980 ISBN 963-243-235-5 |
* Fajth Tibor: ''Itália'' Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Budapest, 1980 ISBN 963-243-235-5 |
||
* Lindner László: ''Milánó és az északolasz tóvidék'', Panoráma útikönyvek, Franklin Nyomda, Budapest, 1984, ISBN 963-243-281-9 |
* Lindner László: ''Milánó és az északolasz tóvidék'', Panoráma útikönyvek, Franklin Nyomda, Budapest, 1984, ISBN 963-243-281-9 |
||
== |
== További információk == |
||
<references /> |
|||
== Külső hivatkozások == |
|||
{{Commonskat|Monza}} |
{{Commonskat|Monza}} |
||
* {{it}} [http://www.comune.monza.it A város honlapja] |
* {{it}} [http://www.comune.monza.it A város honlapja] |
||
A lap 2012. augusztus 22., 10:13-kori változata
| Monza | |||
 | |||
| A monzai dóm | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Olaszország | ||
| Régió | Lombardia | ||
| Megye | Monza e Brianza (MB) | ||
| Polgármester | Marco Maria Mariani | ||
| Védőszent |
| ||
| Irányítószám | 20052 | ||
| Körzethívószám | 039 | ||
| Forgalmi rendszám | MB | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 121 799 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 3676,81 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 162 m | ||
| Terület | 33,03 km² | ||
| Időzóna | CET (UTC+01:00) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 35′ 01″, k. h. 9° 16′ 25″Koordináták: é. sz. 45° 35′ 01″, k. h. 9° 16′ 25″ | |||
.svg) | |||
| Elhelyezkedése Monza e Brianza térképén | |||
| Monza weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Monza témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
.svg)
Monza (lombard nyelven Munscia) egy város Észak-Olaszországban, Lombardia északnyugati részében.
Fekvése
A város a Lambro-folyó partján, Milánótól 15 km-re északkeletre, 162 m magasságban, a Lecco felé vezető út mentén fekszik.
Története
Monza hosszú történelmi múltra tekinthet vissza Már a rómaiak előtt is fontos település volt: az insuberek lakták. A római korban Magontium néven volt ismert, majd a longobárdok alatt, Theodolinda királynő a 6. században koronázási székhellyé tette. Mint önálló városállam, az évezred elején egy ideig szemben állt Milánóval, a 14. századtól azonban egyre jobban fejlődő, hatalmas szomszédjával már nem versenyezhetett. Ettől kezdve fejlődése Milánóéhoz kapcsolódott.
Híres monzaiak
- Theodolinda (?-627), longobárd királynő
- Agilulf (?-616), longobárd király
- Adaloald (602-626), longobárd király
- I. Berengár (850?-924), olasz király
- San Gerardo dei Tintori (?1140 - 1207), Monza egyik védőszentje
- Bonincontro Morigia (14. század), történész
- Azzone Visconti (1302-1339), Milánó ura
- Matteo da Campione (?-1396), szobrász
- Estorre Visconti (1346-1413), Milánó ura
- Marianna de Leyva (Virginia nővér) (1575-1650), apáca
- Giuseppe Piermarini (1734-1808), építész
- Andrea Appiani (1754-1817), festő
- Amos Dell'Orto (1842 k.), nyomdagép-készítő
- Luigi Canonica (1764-1844), építész
- Carlo Amati (1776-1852), építész
- Eugène de Beauharnais (1781-1824), Olaszország alkirálya
- Habsburg–Estei Mária Ludovika főhercegnő (1787-1816), Ausztria császárnéja
- Mosè Bianchi (1840-1904), festő
- Eugenio Spreafico (1856-1919), festő
- Pompeo Mariani (1857-1927), festő
- Emilio Borsa (1857-1931), festő
- XI. Piusz pápa (1857-1939)
- Arturo Martini (1889-1947), szobrász
- Riccardo Bacchelli (1891-1985), író
- Gian Luigi Centemeri (1903-1997), zeneszerző
Demográfia
A népesség számának alakulása:
Fő látnivalók
- Arengario (Régi városháza) - 1250 és 1293 között épült, a milánói Palazzo della Ragione mintájára és hosszú időn keresztül a városi közigazgatás székhelye volt. Az épület fölött harangtorony magasodik, amely a 14. században épült.
- Duomo - 595-ben Theodolinda, longobárd királynő alapította és Keresztelő Szent Jánosnak szentelte, akinek nevét hivatalosan ma is viseli. A régi templom alapjain a 12. és a 14. század között épült fel a mai székesegyház. Zöld-fehér sávos homlokzatát 1396-ban építette Matteo da Campione. A régi templomból maradt fenn napjainkig az a dombormű, amely a kapuzat fölött látható és Krisztus megkeresztelését ábrázolja, valamint Theodolindát férjével, Antharival. A harangtorony 1606-ban épült. A székesegyház belsejét értékes freskók díszítik. A bal oldali kereszthajóban található Theodolinda királynő 1444-ben emelt sírkápolnája, aranyozott fal- és mennyezetfestéseivel. A baldachin alatt a híres lombardiai Vaskorona („Corona ferrea”) másolata van kiállítva, az eredetit a kápolna tabernákulumában őrzik. Nagy Károly frank császáról V. Károlyig (1530) ezzel koronázták a német-római császárokat itáliai királyokká, ezzel koronáztak meg 34 lombardiai királyt, továbbá Napóleon császárt is 1805-ben a csatlós Itáliai Királyság uralkodójává legutoljára pedig Habsburg–Lotaringiai Ferdinánd osztrák császárt a Lombard–Velencei Királyság alkirályává 1836-ban. A Vaskorona 8 cm széles, drágakövekkel kirakott aranyabroncs, amely egy vasabroncsot vesz körül.
- Museo Serpero - a dóm kincseit mutatja be. Közülük figyelemre méltóak: Theodolinda 6. századból fennmaradt koronája, legyezője és fésűje, valamint egy evangélium kötéstáblája; egy hegyikristályból készült mellkereszt a 7. századból; érmék, amelyeknek legrégebbike 6. századi; s egy ugyancsak 6. századi aranyozott ezüstből készült tyúk hét kiscsibével, szintén Theodolinda ajándéka. A tyúk — egyes feltételezések szerint — a császárnő, a hét csibe Lombardia hét tartományának jelképe.
- Palazzo Municipio - impozáns klasszicista épület. Előtte emelkedik az első világháború áldozatainak emlékműve.
- Santa Maria in Strada-templom - 1357-ben épült Ambrogio da Milano tervei alapján.
- Villa Reale - az impozáns barokk palota a 18. század végén épült Giuseppe Piermarini tervei alapján Mária Terézia megbízásából, akinek fia, Ferdinánd Károly főherceg, Lombardia kormányzója volt.
-
A monzai dóm -
A Villa Reale -
Az Arengario
Sport
A város melletti versenypályán rendezik meg minden évben a Formula–1 olasz nagydíjat.
Közlekedés
A várost érintik a Milánó-Chiasso, Milánó-Bergamo, Milánó-Carnate és Milánó-Lecco-Tirano vasútvonalak ezáltal összeköttetésben van Lombardia legnagyobb településeivel.
A várost átszeli az A4-es Torino-Trieszt autópálya.
Jegyzetek
Források
- Blanchard Paul: Northern Italy (Blue Guide sorozat), W. Norton Company, London, 2005, ISBN 978-0-393-32730-4
- Fajth Tibor: Itália Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Budapest, 1980 ISBN 963-243-235-5
- Lindner László: Milánó és az északolasz tóvidék, Panoráma útikönyvek, Franklin Nyomda, Budapest, 1984, ISBN 963-243-281-9
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Monza témájú médiaállományokat.
- (olaszul) A város honlapja