„Ostenburg-Moravek Gyula” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
−Kategória:19. századi magyarok; + 2 kategória; ±Kategória:20. századi katonák→Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban (a HotCattel) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
8. sor: | 8. sor: | ||
| halál helye = [[Budapest]], |
| halál helye = [[Budapest]], |
||
| halál dátuma = [[1944]]. [[január 13.]] |
| halál dátuma = [[1944]]. [[január 13.]] |
||
| nemzetisége = |
| nemzetisége = {{zászló|magyar}} [[magyarok|magyar]] |
||
| fegyvernem = |
| fegyvernem = |
||
| szolgálatiidő = |
| szolgálatiidő = |
A lap 2012. augusztus 18., 16:03-kori változata
Ostenburg-Morawek Gyula | |
Ostenburg 1920-ban | |
Ostenburg 1920-ban | |
Született | 1884. december 2. Marosvásárhely, |
Meghalt | 1944. január 13. Budapest, |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Rendfokozata | őrnagy |
Csatái | I. világháború, Nyugat-magyarországi felkelés |
Ostenburg-Morawek Gyula, gratteni lovag (Marosvásárhely, 1884. december 2. – Budapest, 1944. január 13.) katonatiszt, politikus, csendőrparancsnok.
Életpályája
A Tanácsköztársaság bukása után Sopron csendőrparancsnoka. Őrnagyi rendfokozatot ért el. Tiszti különítményének tagjai (Kovarcz Emil, Lehrer Árpád, Megay László, Soltész István, Szakács Árpád és talán Baghy László) 1920. február 17-én meggyilkolták Somogyi Bélát és Bacsó Bélát, a Népszava munkatársait, mintegy figyelmeztetve ezzel a Horthyval szembenálló politikai erőket. 1920. március 1-jén a kormányzó választáskor a csapatai biztosították a „rendet” a Nemzetgyűlésben. 1921. augusztus 28-án ő tagadta meg Sopron kiürítését, ezzel lehetőséget teremtve arra, hogy a város végül Magyarország része maradhasson. A csendőrszázadainak segítségével a nyugat-magyarországi felkelés eredményeképp jött létre 1921. november 4-én a rövid életű Lajtabánság. A második királypuccs alkalmával (1921. okt. 20–23.) különítményével Sopronban állomásozott. IV. Károly királyhoz csatlakozott, aki Sopronban ezredessé nevezte ki. A „gárda vadászezred” elnevezést IV. Károly adományozta a csendőrzászlóaljnak 1921. október 21-én. A budaörsi csata után rövid ideig fogságban volt, majd 1921. október 25-én amnesztiában részesült. Végül nyugdíjazták, különítményét a gárda vadászezredet feloszlatták. 1932-ben Prónay Pállal közös vezetés alatt létrehozta a Magyar Országos Fasiszta Pártot. Ez a párt az akkori kormánypárt jobboldali ellenzékeként működött, majd beleolvadt egyéb párt-kezdeményekbe.
Források
- Életrajza a Magyar életrajzi lexikonban
- Sopron.hu (képek)
- Egy kis emlék Ostenburg-Morawek Gyuláról