„Aargau kanton” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2012. augusztus 17., 15:08-kori változata

Aargau (franciául Argovie) kanton Svájc északi részén, a Jura-hegység vidékén. Svájc 16. kantonja. Lakosainak száma 2005-ben 573 654 volt. A lakosság 85,6%-a német, 7,4%-a olasz; 47,2%-a protestáns, 46,5%-a katolikus vallású.

Fekvése

Északon Németország és Bázel vidék, nyugaton Solothurn és Bern, délen Luzern, keleten Zürich és Zug kantonok határolják. Területe 1404 km². Székhelye: Aarau.

Földrajz

Nagyobb része a svájci fennsíkhoz tartozik, de a Jura vidékre is kiterjed, melyet az Aare nyugati (Frickthal) és keleti (Badeni grófság) részre oszt. A lapályos vidéket apró, az Aareba siető folyók szeldelik darabokra (Unteraargau).

Történelem

Az i. e. 1. században helvétek telepedtek le itt. Az i. sz. 1. században Vindonissa központtal római légiók állomásoztak a területen. Az alemannok az 5. században szállták meg, a 6. századtól a Frank Birodalom része lett.

Aargau eredetileg ős alemann grófság volt, mely a Lenzburg grófi ház kihalása után 1173-ban a Habsburgok kezére jutott, míg a szövetséges kantonok (Bern, Solothurn, Luzern) 1415-ben Luxemburgi Zsigmond császár és a konstanzi zsinat biztatására Frigyes hercegtől elvették és saját birtokukba vették. Az 1798-as forradalom azonban neki is visszaadta függetlenségét.

Itt alakult meg a 18. század végén a Helvét Köztársaság. Napóleon döntésével pedig 1803-ban jött létre a kanton. 1831. április 15-én kapta demokratikus szervezetét. Azután vallásháború dúlt a kis kantonban, míg a 1852. február 22-én az alkotmányrevízió a vallást is teljesen szabaddá tette. 1863-ban a zsidókat emancipálták.

A kanton 2003-ban ünnepelte 200. születésnapját.

Gazdaság

A földművelés a főfoglalkozás; állattenyésztéséről és tejiparáról híres, továbbá szőlőt is termesztenek. Felhasználják a Rheinfelden, Ryburg és Kaiserangstnál levő három jelentékeny sóbányát, dolgoznak a Würenlos-Mellingen stb. homokkőbányáiban, a Jurában az alabástromot értékesítik, a Bösbergből litográfia-követ aknáznak. A kanton iparilag is fejlett, főleg a precíziós műszerek, vas, acél és cement ágazatokban. A főbb ipari központok: Aarau, Brug és Baden. Baden gyógyfürdőiről is ismert.

Svájc öt atomerőműve közül három ebben a kantonban található (Beznau I + II és Leibstadt). Ezen kívül, a sok folyó miatt több vízierőmű is található itt, ezért gyakran nevezik "energiakantonnak".

Közigazgatás

11 kerületből és 50 járásból áll. Nagy tanácsát járásonként titkos szavazattal választják. A végrehajtó hatalom a 7 tagú kormánytanács kezében van, melynek elnöke a Landammann, helyettese a Landstatthalter. A nagy tanács választja, mint a 9 tagú főtörvényszéket is. A községek közigazgatását egy-egy községi tanács vezeti, melynek ammannját és 2-8 tagját a községi lakosság választja.

Források

Bokor József (szerk.). Aargau, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 27.
Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 4–5. o. ISBN 963-05-6612-5

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Aargau kanton témájú médiaállományokat.

@@ 2. sor: / 2. sor: @@
 == Fekvése ==
-Északon [[Németország]] és Basel-Land félkanton, nyugaton [[Solothurn]] és [[Bern]], délen [[Luzern]], keleten [[Zürich]] és Zug kantonok határolják. Területe 1404&nbsp;km². Székhelye: [[Aarau]].
+Északon [[Németország]] és [[Bázel vidék]], nyugaton [[Solothurn kanton|Solothurn]] és [[Bern kanton|Bern]], délen [[Luzern kanton|Luzern]], keleten [[Zürich kanton|Zürich]] és [[Zug kanton]]ok határolják. Területe 1404&nbsp;km². Székhelye: [[Aarau]].
 == Földrajz ==
@@ 10. sor: / 10. sor: @@
 Az i. e. 1. században helvétek telepedtek le itt. Az i. sz. 1. században ''Vindonissa'' központtal római légiók állomásoztak a területen. Az [[alemannok]] az 5. században szállták meg, a 6. századtól a [[Frank Birodalom]] része lett.
-Aargau eredetileg ős alemann grófság volt, mely a [[Lenzburg]] grófi ház kihalása után [[1173]]-ban a [[Habsburgok]] kezére jutott, míg a szövetséges kantonok ([[Bern]], [[Solothurn]], [[Luzern]]) [[1415]]-ben [[Luxemburgi Zsigmond]] császár és a [[konstanzi zsinat]] biztatására Frigyes hercegtől elvették és saját birtokukba vették. Az [[1798]]-as forradalom azonban neki is visszaadta függetlenségét.
+Aargau eredetileg ős alemann grófság volt, mely a [[Lenzburg]] grófi ház kihalása után [[1173]]-ban a [[Habsburgok]] kezére jutott, míg a szövetséges kantonok ([[Bern kanton|Bern]], [[Solothurn kanton|Solothurn]], [[Luzern kanton|Luzern]]) [[1415]]-ben [[Luxemburgi Zsigmond]] császár és a [[konstanzi zsinat]] biztatására Frigyes hercegtől elvették és saját birtokukba vették. Az [[1798]]-as forradalom azonban neki is visszaadta függetlenségét.
 Itt alakult meg a 18. század végén a [[Helvét Köztársaság]]. [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] döntésével pedig [[1803]]-ban jött létre a kanton. [[1831]]. [[április 15.|április 15-én]] kapta demokratikus szervezetét. Azután [[vallásháború]] dúlt a kis kantonban, míg a [[1852]]. [[február]] 22-én az alkotmányrevízió a vallást is teljesen szabaddá tette. [[1863]]-ban a zsidókat emancipálták.