„Termékeny félhold” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
AvocatoBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő módosítása: vi:Trăng lưỡi liềm màu mỡ
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Kaukázus –> Kaukázus (régió)
13. sor: 13. sor:
== Régészeti kultúrái ==
== Régészeti kultúrái ==


A mezőgazdaság kialakulásának területe a régészet szerint [[i. e. 9000]] előtt ([[Natúf-kultúra]]) nagyjából a későbbi [[Kánanán]], [[Szíria]] valamint a Középső- és Délkeleti-Torosz déli lejtői, valamint a Zagrosz a Felső-Záb és Alsó-Záb vidékén – azaz az úgynevezett termékeny félhold peremterületei – voltak, ahol ehhez volt elegendő csapadék. [[i. e. 9000]] és [[i. e. 7000]] között ([[PPNA]]) ez a terület észak felé [[Anatólia]] délkeleti részeire, kelet felé a [[Zagrosz]] egész északnyugati felére is kiterjedt, [[i. e. 5000]]-re ([[PPNB]], [[Haszúna-kultúra]], valamint a termékeny félholdon kívüli egyidejű kultúrák) pedig már [[Egyiptom]], Délkelet-[[Európa]], a [[Kaukázus]], Dél-Irán valamint [[Baktria]] is beletartozott. <ref name=roaf> {{Roaf}} </ref>
A mezőgazdaság kialakulásának területe a régészet szerint [[i. e. 9000]] előtt ([[Natúf-kultúra]]) nagyjából a későbbi [[Kánanán]], [[Szíria]] valamint a Középső- és Délkeleti-Torosz déli lejtői, valamint a Zagrosz a Felső-Záb és Alsó-Záb vidékén – azaz az úgynevezett termékeny félhold peremterületei – voltak, ahol ehhez volt elegendő csapadék. [[i. e. 9000]] és [[i. e. 7000]] között ([[PPNA]]) ez a terület észak felé [[Anatólia]] délkeleti részeire, kelet felé a [[Zagrosz]] egész északnyugati felére is kiterjedt, [[i. e. 5000]]-re ([[PPNB]], [[Haszúna-kultúra]], valamint a termékeny félholdon kívüli egyidejű kultúrák) pedig már [[Egyiptom]], Délkelet-[[Európa]], a [[Kaukázus (régió)|Kaukázus]], Dél-Irán valamint [[Baktria]] is beletartozott. <ref name=roaf> {{Roaf}} </ref>


{| border="1" style="border-collapse:collapse;" cellpadding="3"
{| border="1" style="border-collapse:collapse;" cellpadding="3"

A lap 2012. augusztus 3., 19:05-kori változata

A termékeny félhold

A termékeny félhold a Közel-Kelet egy félhold alakú területe, ami eredetileg Mezopotámiát és Kánaánt foglalta magában, de később hozzáértették a Nílus-völgyet, azaz az ókori Egyiptomot is. A fogalmat az egyiptológus James Henry Breasted vezette be 1916-ban, mint a civilizáció bölcsőjét. A fogalom rendkívül találó volt a térképen felvett alakja és termékeny földje folytán.

Földrajza és éghajlata

Kánaán dombos vidékén a mediterrán növényzet a jellemző, az olajfa, füge, dió, mandula, pisztácia (görög nyelven: terminthosz), citrusfélék, szőlő, egyéb gyümölcsök, örökzöldek. Szíriában és Észak-Mezopotámia sztyeppei síkságán éppen elég a csapadék a földműveléshez és a legelőváltó állattenyésztéshez. Dél-Mezopotámia alluviális síkságán és a Nílus-völgyben a sivatagi éghajlat miatt azonban csak öntözéses földművelés lehetséges. Nem beszélhetünk tehát egységes területről éghajlati, földrajzi és gazdálkodási szempontból.

A civilizáció bölcsője

A 20. század közepéig úgy gondolták, hogy a termékeny félhold volt a mezőgazdaság kialakulásának területe, de az ekkori új ásatások eredményeként arra a következtetésre jutottak, hogy az élelemtermelő gazdálkodásra való áttérésre a termékeny félhold peremterületein, a Zagrosz, Torosz-hegység, Libanon-hegység és a Kármel-hegy lejtőin került sor. Azután az anatóliai Çatal Hüyük és más lelőhelyek feltárása alapvetően változtatta meg ezt a képet.

Régészeti kultúrái

A mezőgazdaság kialakulásának területe a régészet szerint i. e. 9000 előtt (Natúf-kultúra) nagyjából a későbbi Kánanán, Szíria valamint a Középső- és Délkeleti-Torosz déli lejtői, valamint a Zagrosz a Felső-Záb és Alsó-Záb vidékén – azaz az úgynevezett termékeny félhold peremterületei – voltak, ahol ehhez volt elegendő csapadék. i. e. 9000 és i. e. 7000 között (PPNA) ez a terület észak felé Anatólia délkeleti részeire, kelet felé a Zagrosz egész északnyugati felére is kiterjedt, i. e. 5000-re (PPNB, Haszúna-kultúra, valamint a termékeny félholdon kívüli egyidejű kultúrák) pedig már Egyiptom, Délkelet-Európa, a Kaukázus, Dél-Irán valamint Baktria is beletartozott. [1]

Kultúra Időszak Terület
Kebara-kultúra i. e. 1800011000 Palesztina
Natúf-kultúra i. e. 110009300 Palesztina, Fönícia és Szíria Eufrátesz-menti vidéke
PPNA i. e. 93007300 Levante, Szíria, Észak-Irak
PPNB i. e. 73005900 Észak-Levante, Dél-Anatólia
Haszúna-kultúra i. e. 60005500 Észak-Irak
Dzsarmó-kultúra i. e. 7. évezred eleje Zagrosz, Kirkuktól keletre
Szamarra-kultúra i. e. 56005000 Közép-Irak
Halaf-kultúra i. e. 55004300 Észak-Irak, Észak-Szíria, Kelet-Anatólia
Ubaid-kultúra i. e. 59004300 Dél-Irak
Gavra-kultúra i. e. 43003100? Észak-Mezopotámia
Uruk-kultúra i. e. 43003100 Dél-Irak
Dzsemdet Naszr-kultúra i. e. 31002900 Dél-Irak

Hivatkozások

  1. Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub (1998). ISBN 963 208 507 8 

Források

  • Komoróczy Géza: Az ókori Kelet (ÓKOR,2006. V. évf. 3-4. szám) ISSN 1589-2700
  • A kőkori világ: Vadászó-gyűjtögetők és korai földművelők. Szerk. Dr. Göran Burenhult. Budapest: Officina Nova; (hely nélkül): Magyar Könyvklub. 1995. ISBN 963 548 219 1