„Lamináris áramlás” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
19. sor: 19. sor:
ahol ''v'' az [[áramlás]] [[karakterisztikus sebesség]]e, ''l'' a [[karakterisztikus hosszúság]], ν a kinematikus [[viszkozitás]], μ a dinamikus viszkozitás és ρ az áramló folyadék [[sebesség]]e.
ahol ''v'' az [[áramlás]] [[karakterisztikus sebesség]]e, ''l'' a [[karakterisztikus hosszúság]], ν a kinematikus [[viszkozitás]], μ a dinamikus viszkozitás és ρ az áramló folyadék [[sebesség]]e.


Egy kritikus <math>\mathrm{Re_{krit}}</math> számtól a lamináris áramlás instabillá válik a zavaró hatásokkal szemben. Ez az érték csőben áramló folyadék esetén:
Egy empirikusan meghatározható kritikus <math>\mathrm{Re_{krit}}</math> számtól a lamináris áramlás instabillá válik a zavaró hatásokkal szemben. Ez az érték csőben áramló folyadék esetén:


:<math>\mathrm{Re_{krit}} = \frac{v_{\rm m} \cdot d}{\nu} \approx 2320</math>
:<math>\mathrm{Re_{krit}} = \frac{v_{\rm m} \cdot d}{\nu} \approx 2320</math>

A lap 2012. július 30., 08:15-kori változata

Fájl:Humphrey Bogart by Karsh (Library and Archives Canada).jpg
Cigarettafüst kezdetben lamináris, majd turbulens áramlása (Humphrey Bogart)

A lamináris kifejezést a folyadékok és gázok mechanikája használja, az áramló közeg belső mozgásának leírására. Latin eredetű szó, jelentése: réteges.

Az áramlás jellemzői

Az áramló közegeket jellemzi a közeg sebessége, és az adott keresztmetszeten időegység alatt átáramló mennyiség. Ideális esetben, ha nem számolunk a közeg belső súrlódásával és a környezettel létrejött kölcsönhatással (például súrlódás a csőfallal), akkor az áramlást homogénnek tekintjük, feltételezzük, hogy a folyadék vagy gáz minden részecskéje azonos sebességgel mozog. Ez a valóságban nem így van, a csőfalnál a részecskék sebessége végtelenül kicsinek tekinthető a súrlódási viszonyok miatt, az áramlás belsejében pedig az áramló közeg jellemzőitől, az áramlási sebességtől, az áramlási keresztmetszet méretétől és alakjától függ.

Lamináris (a) és turbulens (b) áramlás rajza

Laminárisnak nevezzük az áramlást, ha a közeg rétegesen áramlik, mintha végtelen számú koncentrikus cső mozogna, tehát a részecskék mozgási iránya az áramlással párhuzamos, annak az áramlás irányára merőleges összetevője nincs, de a különböző rétegek sebessége az áramlás határához mért távolságtól függően különböző lehet.

Ellentéte a turbulens áramlás.

A Reynolds-szám

Osborne Reynolds 1883-ban festéssel vizsgálta a víz áramlását, és megállapította, hogy csak egy bizonyos sebesség fölött jönnek létre örvények a vezetékben. Ennek megítélésére vezette be a Reynolds-számot, ami segít megítélni, hogy a szóban forgó áramlás lamináris-e. Számítása:

,

ahol v az áramlás karakterisztikus sebessége, l a karakterisztikus hosszúság, ν a kinematikus viszkozitás, μ a dinamikus viszkozitás és ρ az áramló folyadék sebessége.

Egy empirikusan meghatározható kritikus számtól a lamináris áramlás instabillá válik a zavaró hatásokkal szemben. Ez az érték csőben áramló folyadék esetén:

ahol vm az áramlás átlagsebessége, és d a vezeték átmérője.

Sík felület fölötti áramlás esetén a kritikus Reynolds-szám:

.

Itt x a lemez hossza, és v0 a zavarás nélküli áramlás sebessége.

Sík felszín fölötti lamináris határréteg. Ebben a rétegben Rex minden x-re kisebb, mint Rekrit ≈ 105. A lemez x hosszúsága véges.

Lásd még