„Kabard- és Balkárföld” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kis kiegészítések erről a kevéssé ismert népről Címke: Hullámos ő – kalapos ű |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 87. sor: | 87. sor: | ||
* [[Balkárok]] (11,6%) |
* [[Balkárok]] (11,6%) |
||
* Egyéb (8%) |
* Egyéb (8%) |
||
== Városok == |
|||
*[[Nalcsik]], a köztársaság fővárosa, |
|||
*[[Bakszan]] |
|||
*[[Prohladnyij]] |
|||
== Járások == |
|||
*[[Bakszani járás]] |
|||
*[[Zolszki járás]] |
|||
*[[Leszkeni járás]] |
|||
*[[Majszkiji járás (Kabard-Balkárföld)]] |
|||
*[[Prohladnyiji járás]] |
|||
*[[Tereki járás]] |
|||
*[[Urvani járás]] |
|||
*[[Csegemi járás]] |
|||
*[[Csereki járás]] |
|||
*[[Elbruszi járás]] |
|||
== Lásd még == |
== Lásd még == |
||
A lap 2012. július 25., 13:29-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Kabard- és Balkárföld | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Föderációs alany | Köztársaság | ||
| Székhely | Nalcsik | ||
| Elnök | Arszen Kanokov[1] | ||
| Hivatalos nyelv | kabard, balkár, orosz | ||
| Rendszám | 07 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 869 191 fő (2021. jan. 1.) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | |||
| Összterület | 12 500 km² | ||
| Időzóna | UTC+3 (nyáron UTC+4) | ||
| Elhelyezkedése | |||
.svg)
 Kabard- és Balkárföld
Pozíció Oroszország térképén
| |||
 é. sz. 43° 25′, k. h. 43° 32′Koordináták: é. sz. 43° 25′, k. h. 43° 32′ | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kabard- és Balkárföld témájú médiaállományokat. | |||
Kabard- és Balkárföld Oroszország egy Észak-Kaukázusban elhelyezkedő föderációs alanya. A türk nyelvű balkárok a nyelvészek szerint valószínűleg a bolgárok névadói, a balkároktól elfoglalt területeken alakulhatott ki a bolgár nyelv is.
Földrajz
Terület: 12.500 km². Legmagasabb pontja: Elbrusz
Szomszédai: délen Grúzia, nyugaton a Karacsáj-Cserkesz Köztársaság (Oroszország), északon a Sztavropoli terület (Oroszország), keleten Észak-Oszétia (Oroszország).
Népesség
901.494 fő (2002)
Magyar vonatkozásai
A balkár néphagyomány szerint a balkárok őséhez, Malkárhoz sikeres vadászat közben csatlakozott Misaka és Majar (vagy Madyar) s azután együtt éltek. [2]
Minden szempontból a kabardok a legalkalmasabbnak tűnő jelöltek, akiknek közük lehet a magyar őstörténetből ismert, a honfoglalókhoz csatlakozott, bolgár-törökként valószínűsített kabar törzsekhez. [3]
Nemzetiségek:
Városok
- Nalcsik, a köztársaság fővárosa,
- Bakszan
- Prohladnyij
Járások
- Bakszani járás
- Zolszki járás
- Leszkeni járás
- Majszkiji járás (Kabard-Balkárföld)
- Prohladnyiji járás
- Tereki járás
- Urvani járás
- Csegemi járás
- Csereki járás
- Elbruszi járás
Lásd még
Hivatkozások
Külső hivatkozások
A Wikimédia Commons tartalmaz Kabard- és Balkárföld témájú médiaállományokat.
Jegyzetek
- ↑ Háza előtt gyilkolták meg Kabard- és Balkárföld muftiját URL hozzáférés – 2010. december 19.
- ↑ N.F. Bugai, ed., Iosif Stalin - Lavrentiiu Berii: "Ikh nado deportirovat;": Dokumenty, fakty, kommentarii (Moscow: "Druzhba narodov," 1992)
- ↑ "Ott a Kaukázus hegylánca feletti mezõségen és völgyeiben máig is él egy néptörzs, mely magát kabardnak nevezi. A Malka, Bakszán, Csegem, Cserek és Terek folyó völgyében laknak, s tartományukat a Terek két részre osztja: a nyugati Nagy- és a keleti Kis-Kabardára. Ezeken innen, a Kubán és mellékfolyói mentén, a mostanság cserkesz (saját nyelvükön adighe) gyûjtõnéven nevezett népnek más törzsei élnek: sapsi (sabszik, sapsug), abaza, abaszek, beszléni stb. név alatt. Nyelvük (a kabardokkal együtt) egy és ugyanaz, csak nyelvjárási különbség van köztük. Néptípusuk, ruházatuk, szokásaik, jellemvonásaik, foglalkozásuk feltûnõ rokonvonásokat és hasonlatosságot tüntet fel a mi népünkkel. Fõfoglalkozásuk az állattenyésztés és a földmívelés. Fõként a lótenyésztés az, amire legfõbb gondjuk van. Kitûnõ lovakat tenyésztenek (a kabard bélyegû, s általában a cserkesz ló hírneves, keresett árucikk), s õk maguk is mesteri lovasok. Címeres szarvú fehér ökreik, teheneik a mi õsi marhaállományunkra emlékeztet. Ruházatukban a testhez álló cserkeszkabát, amely derékon szíjjal átkötött, s kindsál (cserkesz tõr) lóg le róla, s mellén két oldalt patrontokokkal van díszítve, sokban hasonlít a magyar zsinóros atillához. Téli felöltõjük pedig, a fekete burka (ványolt gyapjúnemezbõl) a magyar gubának édestestvére. Táncuk hasonló a lassú csárdáshoz, dalaik a mai bús kesergõ dalainkhoz. Szõnyegeik olyanok, mint a székely festékesek. Italuk árpasör (sera). Feltûnõ - írta egy orosz tábornok - a kabard nõk nemzeti öltözetének, s díszítésének hasonlatossága a magyar huszár dolmányához." - Szádeczky Kardoss Lajos: Kaukázusi utazásunk. Kolozsvár, 1898.
