„II. Károly angol király” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.3) (Bot: következő módosítása: th:พระเจ้าชาลส์ที่ 2 แห่งอังกฤษ |
a r2.7.2) (Bot: következő hozzáadása: oc:Carles II d'Anglatèrra |
||
198. sor: | 198. sor: | ||
[[nl:Karel II van Engeland]] |
[[nl:Karel II van Engeland]] |
||
[[no:Karl II av England]] |
[[no:Karl II av England]] |
||
[[oc:Carles II d'Anglatèrra]] |
|||
[[pl:Karol II Stuart]] |
[[pl:Karol II Stuart]] |
||
[[pt:Carlos II de Inglaterra]] |
[[pt:Carlos II de Inglaterra]] |
A lap 2012. július 13., 14:34-kori változata
II. Károly | |
Angol Királyság királya | |
II. Károly | |
Uralkodási ideje | |
1660. május 29. – 1685. február 6. | |
Koronázása | 1661. április 23. |
Elődje | I. Károly (de jure) |
Utódja | II. Jakab |
Skót Királyság királya | |
II. Károly | |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Stuart-ház |
Született | 1630. május 29. London |
Elhunyt | 1685. február 6. (54 évesen) London |
Nyughelye | Westminsteri apátság |
Édesapja | I. Károly |
Édesanyja | Bourbon Henrietta Mária |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Braganzai Katalin |
Gyermekei |
|
II. Károly aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Károly témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
II. Károly angol király (1630. május 29. – 1685. február 6.) Anglia Stuart-házi királya volt 1660–1685 között.
A kivégzett I. Károly és Bourbon Henrietta Mária legidősebb fia, II. Jakab bátyja volt.
A polgárháború idején anyjával Franciaországba menekült, és apja kivégzése előtt Hágából megható levelet intézett a bírókhoz. Apja halálának hírére azonnal felvette a királyi címet és először is Írország felől tervezte igényeit érvényesíteni. A skótok azonban 1650-ben országukba hívták, így 1651 elején Scone-ban ősrégi szokás szerint megkoronáztatta magát. Cromwell ellen nem járt sikerrel, így a szeptember 3-án Worcester melletti vesztett csata után álruhában Anglián keresztül a déli tengerpartra menekült, ahonnan egy francia hajó Hollandiába vitte.
Cromwell halála után a Monk tábornok és a hosszú parlament még élő tagjai által egybehívott gyűlés követséget menesztett Károlyhoz, aki készségesen elfogadta a neki felajánlott angol koronát és 1660. május 26-án partra szállt Doverben, majd négy nap múlva diadalmenetben vonult be Londonba. Az első években lord Clarendon miniszter és kancellár vitte a kormányt. Károly az ún. bredai nyilatkozatot megszegve részben katolikus nemesi körökre támaszkodva kormányzott.
A kereskedelmi versengésből támadt hollandiai háború balul ütött ki, és Ruyter németalföldi tengernagy a Temzén a király és London lakóinak szeme láttára felgyújtotta az angol hajóhadat és Anglia a Bredában kötött békében a rövidebbet húzta. A felháborodott parlament Clarendont perbe fogta, aki a börtön elől elszökött. Clarendon helyét az úgynevezett Cabal-minisztérium foglalta el, amely a doveri titkos egyezség értelmében Dünkirchent eladta XIV. Lajosnak és Lajostól zsoldot elfogadva, Hollandiának hadat üzent. (Károly maga is éves juttatásban részesült Lajostól). A közvélemény azonban olyan mértékben tiltakozott a nyilvánosságra került francia szövetség és Hollandia megtámadása ellen, hogy a parlament nem szavazta meg a háború költségeit, ezért Károly 1674-ben békekötésre kényszerült.
Az egyházi kérdésekben továbbra is azt a politikát követte, amelyet XIV. Lajos neki kijelölt. A kedélyek megnyugtatása végett 1673-ban a aláírta a Test-actát, kizárva ezzel a katolikusokat az összes állami hivatalból. Ezt követően Károly és Lajos között a viszony elhidegült. Az 1679-iki parlament kitartó követelésére Károly 1679 májusában aláírta a Habeas Corpust.
Gyermekei
Károlynak feleségétől, Braganzai Katalintól (1638. november 25. – 1705. december 31.) nem, de különböző szeretőktől legalább 15 törvénytelen gyermeke lett:
Forrás
Külső hivatkozások
Előző uralkodó: – (köztársaság) |
|
Következő uralkodó: II. Jakab |