„Flamand közösség napja” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{Ünnep infobox
[[Fájl:Flag of Flanders.svg|jobbra|bélyegkép|A flamand közösség zászlaja]]
|név =A flamand közösség napja
|kép =Flag of Flanders.svg
|képaláírás =A flamand közösség zászlaja
|hivatalos neve =''Feestdag van Vlaanderen''
|alternatív neve =
|ünneplik =[[Flamandok]]
|típus = #A5D1D6
|típus kifejtése =
|keresztény = nem
|jelentése =
|kezdete =
|vége =
|ideje = [[Július 11.]]
|év 1 =
|dátum 1 =
|év 2 =
|dátum 2 =
|év 3 =
|dátum 3 =
|rituálé =
|népszokások =
|kapcsolódó ünnep =
}}
A [[belgium]]i [[Flamandok|flamand]] közösség minden év [[Július 11.|július 11]]-én ünnepli a '''Flamand közösség napját''' (hollandul: ''Feestdag van Vlaanderen''), az [[1302]]-ben vívott [[Courtrai-i csata|Aranysarkantyús Csata]] emlékére.
A [[belgium]]i [[Flamandok|flamand]] közösség minden év [[Július 11.|július 11]]-én ünnepli a '''Flamand közösség napját''' (hollandul: ''Feestdag van Vlaanderen''), az [[1302]]-ben vívott [[Courtrai-i csata|Aranysarkantyús Csata]] emlékére.



A lap 2012. július 11., 10:29-kori változata

A flamand közösség napja
A flamand közösség zászlaja
A flamand közösség zászlaja

Hivatalos neveFeestdag van Vlaanderen
ÜnneplikFlamandok
IdejeJúlius 11.
A Wikimédia Commons tartalmaz A flamand közösség napja témájú médiaállományokat.

A belgiumi flamand közösség minden év július 11-én ünnepli a Flamand közösség napját (hollandul: Feestdag van Vlaanderen), az 1302-ben vívott Aranysarkantyús Csata emlékére.

Történelmi háttér

1302-ben IV. Fülöp francia király jelentős sereget küldött a lázadó flamand városok ellen II. Róbert, Artois grófja vezetése alatt, hogy megbosszulják az ugyanazon év májusában lezajlott brugges-i mészárlást. A mészárlás során Brugge városának polgárai felkeltek a francia kormányzó és csapatai ellen és lemészárolták őket.

A mintegy 2500 lovagból és kb. 5500 gyalogos katonából álló francia sereg Artois grófjának vezetésével 1302. június 8-án érkezett a flandriai Kortrijk (franciául: Courtrai) város közelébe. Itt táborozott a flamand városok kb. 9000 fős, jórészt gyalogos katonából álló serege.

A két sereg július 11-én csapott össze a Kortrijk-tól keletre elterülő mezőkön. A felázott talajon, a francia lovagok számára hátrányos terepet vívott ütközet a flamand sereg elsöprő győzelmével végződött. A francia sereg vezére, Robert és számos főnemesi lovag elesett, a csata után a halott lovagoktól zsákmányolt kb. 500 arany sarkantyúról kapta a csata mai elnevezését (hollandul: Guldensporenslag, franciául: Bataille des éperons d'or).

Hendrik Conscience flamand író 1838-ban írta meg a csatát felelevenítő és romantizáló regényét, a [[Flandria oroszlánja (regény)|"Flandria oroszlánját" (hollandul: De leeuw van Vlaanderen).

Az ünnepnap kihirdetése

Az 1970-es belga alkotmányreformot követően megalakult, akkori elnevezéssel Holland Kulturális Közösség képviselői 1973. július 6-án fogadták el a közösség hivatalos zászlaját, himnuszát és ünnepnapját rögzítő törvényt.[1]

Ettől az időponttól fogva július 11. a belgiumi flamand közösség ünnepnapja. Ez a nap nem hivatalos munkaszüneti nap Belgiumban, csak a flamand önkormányzat által foglalkoztatott közalkalmazottak számára.

Jegyzetek

  1. Officiële symbolen van de Vlaamse Gemeenschap. Vlaamse overheid. (Hozzáférés: 2012. július 11.)

Kapcsolódó szócikkek

Külső hivatkozások