„Van-tó” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 10. sor: | 10. sor: | ||
== Kulturális története == |
== Kulturális története == |
||
A tó környéke már ősidők óta lakott volt. Az [[i. e. 9. század]]tól az [[i. e. 7 |
A tó környéke már ősidők óta lakott volt. Az [[i. e. 9. század]]tól az [[i. e. 7. század]]ig [[Urartu]] központja, [[Tuspa]] a tó mellett feküdt, a mai [[Van]] város elődje volt. Később a tó körül [[örmények]] telepedtek le, az ókori [[Örményország]] három jelentős tavának – [[Sevan-tó]], [[Urmia-tó]], Van-tó – egyike volt. A Van-tavat Örményország tengerének is hívták a középkorban. A tóban lévő számtalan szigeten számos [[örmény katolikus]] templomot, monostort alapítottak, melyek a [[kurdok|kurd]] és az [[Oszmán Birodalom|oszmán uralom]] idején nagyrészt elpusztultak. A legjobb állapotban megmaradt kolostor a Szent Kereszt templom a [[10. század]]ból [[Akdamar-sziget]]én. |
||
A Szent Kereszt templom (örményül: '''Surb Chatsch''') Akdamar szigetén az egyik leghíresebb példája a középkori [[örmény művészet]]nek. A kolostort [[Gagik Artzruni]], Örményország királya építette [[915]]. és [[921]]. között. A templom falain feltűnnek [[biblia]]i jelenetek, így [[Ádám és Éva]], [[Jónás és a cethal]], [[Dávid és Góliát]] alakjai. |
A Szent Kereszt templom (örményül: '''Surb Chatsch''') Akdamar szigetén az egyik leghíresebb példája a középkori [[örmény művészet]]nek. A kolostort [[Gagik Artzruni]], Örményország királya építette [[915]]. és [[921]]. között. A templom falain feltűnnek [[biblia]]i jelenetek, így [[Ádám és Éva]], [[Jónás és a cethal]], [[Dávid és Góliát]] alakjai. |
||
A lap 2012. július 6., 13:37-kori változata
A Van-tó (ógörög Θωσπῖτις λίμνη, Thószpitisz limné, törökül: Van Gölü; kurdul: Gola Wanê) Törökország legnagyobb tava, az ország keleti részén fekszik. A sós vízű tó vulkanikus tevékenység következtében keletkezett, a víz-utánpótlást számos kisebb hegyi patak biztosítja. A tó 120 km hosszú, 80 km széles, legmélyebb pontja 457 m. A tó területe 9755 km², 1719 méterrel a tengerszint felett fekszik.
A tó tulajdonságai
A tó a pleisztocén időszakban keletkezett, mikor a Nemrut vulkán lávafolyama meggátolta a patakok, folyók lefolyását a Mush-fennsíkról. A Nemrut Dagi a tavat nyugatról határolja, míg a másik kialudt rétegvulkán, a Suphan Dagi északról határolja.
A víz gazdag karbonátokban, így nátrium-karbonátban is és egyéb sókban, melyeket a helyiek párologtatással kinyernek a tóból és mosószerként használják. A Darekh, a heringek egyik speciális faja él a tóban, a hal jól bírja a kissé sós vizet, a tóba folyó patakokba jár ívni. A tó körül viszonylag fejlett mezőgazdaság folyik, gyümölcsösök és gabonamezők találhatók.
Kulturális története
A tó környéke már ősidők óta lakott volt. Az i. e. 9. századtól az i. e. 7. századig Urartu központja, Tuspa a tó mellett feküdt, a mai Van város elődje volt. Később a tó körül örmények telepedtek le, az ókori Örményország három jelentős tavának – Sevan-tó, Urmia-tó, Van-tó – egyike volt. A Van-tavat Örményország tengerének is hívták a középkorban. A tóban lévő számtalan szigeten számos örmény katolikus templomot, monostort alapítottak, melyek a kurd és az oszmán uralom idején nagyrészt elpusztultak. A legjobb állapotban megmaradt kolostor a Szent Kereszt templom a 10. századból Akdamar-szigetén.
A Szent Kereszt templom (örményül: Surb Chatsch) Akdamar szigetén az egyik leghíresebb példája a középkori örmény művészetnek. A kolostort Gagik Artzruni, Örményország királya építette 915. és 921. között. A templom falain feltűnnek bibliai jelenetek, így Ádám és Éva, Jónás és a cethal, Dávid és Góliát alakjai.
Szintén kiemelkedő alkotás a kurd uralom idején épített Van Kalesi kastély épülete, a tó keleti részén.
A Van-tó partján lévő legnagyobb város Van, amely a tó keleti részén fekszik.
E tó mellett tenyésztették ki a török Van macskát, mely szemben a többi macskafajtával, nem fél a víztől, gyakran láthatóak a tóban úszó macskák.
1916 májusában a török és az örmény csapatok a tó mellett vívták meg a Van-tavi csatát.
1995 óta vizsgálják a tó híres, 15 méteres lényét, a Van-tavi szörnyet, amelyet több ezer helyi lakos látott már. Unal Kozak, a Vani Egyetem tanára könyvet írt a szemtanúk beszámolóiból, akik többször látták a 15 méteres szörnyet. A szkeptikusok szerint a szörny csak egy kitaláció, célja a régió gazdasági előmozdítása a turisták idecsalogatásával.
Vasút a tavon
Az 1970-es években építették meg a vasútvonalat Irán és Törökország között, a Van-tavon vasúti komp közlekedik, mely átszállítja a vasúti kocsikat a nyugati Tatvan városából a tó keleti részén lévő Van városába, ahol a vasúti kocsik ismét a síneken folytatják tovább útjukat Irán felé.
