„Ábrányi Emil (költő)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
90. sor: | 90. sor: | ||
[[Kategória:Magyar műfordítók]] |
[[Kategória:Magyar műfordítók]] |
||
[[Kategória:Függetlenségi Párt-tagok]] |
[[Kategória:Függetlenségi Párt-tagok]] |
||
[[Kategória: |
[[Kategória:Magyarországi szabadkőművesek]] |
||
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1887–1892)]] |
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1887–1892)]] |
||
[[Kategória:20. századi magyarok]] |
[[Kategória:20. századi magyarok]] |
A lap 2012. június 28., 14:45-kori változata
Ifjabb Ábrányi Emil | |
Ábrányi Emil | |
Élete | |
Született | Pest, Magyar Királyság |
Elhunyt | Szentendre, Magyarország |
Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
Nemzetiség | magyar |
Szülei | id. Ábrányi Kornél |
Házastársa | Wein Margit |
Gyermekei | legifjabb Ábrányi Emil |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | költészet, műfordítás, újságírás |
Alkotói évei | 1866-1920 |
Fontosabb művei | Friedrich de la Motte Fouqué: Undine fordítása Wagner: Trisztán és Izolda fordítása Byron: Don Juan fordítása Rostand: Cyrano de Bergerac fordítása Rostand: A sasfiók fordítása |
Ifjabb Ábrányi Emil aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ifjabb Ábrányi Emil témájú médiaállományokat. |
Ifjabb Ábrányi Emil (Pest, 1850. december 31. – Szentendre, 1920. május 20.) költő, műfordító, újságíró; id. Ábrányi Kornél zeneszerző fia, ifjabb Ábrányi Kornél öccse és id. Ábrányi Emil író unokaöccse. Felesége Wein Margit opera-énekesnő, fiuk a zeneszerző-karmester Ábrányi Emil.
Élete
Pesten született 1850. december 31-én. Tanulmányai végeztével írói hivatásának élt s több lapnál működött mint tárcaíró és színi bíráló. Első verse 1866-ban jelent meg. 1885-ben a Koszorú című hetilap szerkesztője. 1873-tól a Pesti Napló, 1879-től a Magyarország, 1896-tól a Budapesti Napló, 1904-től 1907-ig A Nap belső munkatársa.
1889-ben a keceli kerület országgyűlési képviselőjévé választották függetlenségi programmal. 1876-tól a Petőfi Társaság tagja, majd 1880–1890 között másodtitkára. 1885-től a Kisfaludy Társaság tagja.
1906-tól haláláig Szentendrén élt a ma is álló Ábrányi-villában, a szentendrei Szamár-hegy északi lábánál. Aktív közéleti személyiség lett, 1913-tól a helyi városfejlesztő egyesület elnöke. Dumtsa Jenő mellett a második, akiről még életében utcát neveztek el, a villájához vezető út 1913-tól máig Ábrányi Emil utca. A villát az 1930-as években a család Goldberger Leónak adta el.[1]
Verseinek nagy hatása volt a századvégi ifjúság körében (hírnevét ezek alapozták meg), melyeket a „szerelem, haza és emberiség” ihlették (Tolnai nagylexikon); „nagy formakészségről tanúskodó, nemes pátoszú, de sokszor szónokias hangú költeményeivel az elsők egyike, akik Arany irányával szemben a nemzeti elem helyett az egyénit és az általános emberit juttatják érvényre költészetükben”. Kevesebb sikere volt drámáival.
Működésének legkiválóbb oldalát műfordításai jelentik. Legnagyobb jelentőségű e téren Byron Don Juan-jának átültetése (Budapest, 1892), akinek Manfrédját is lefordította. Fordított számos színművet, köztük Edmond Rostand Cyrano de Bergeracját (Budapest, 1898) és Sasfiók-ját (Budapest, 1903), Maeterlinck Monna Vanná-ját és Henrik Ibsen Solness építőmester-ét. Műfordításai ma is klasszikus értékűek.
Munkássága
Versei 1866-tól jelentek meg. 1875-től a Petőfi Társaság, 1885-től a Kisfaludy Társaság tagja. Számos korabeli lap (Pesti Napló, Budapesti Napló, A Nap) munkatársa, 1885-ben a Koszorú című hetilap szerkesztője volt. Költőként elsősorban az ifjúság körében volt népszerű, különösen hazafias Márciusi dalai miatt. Műfordítóként is maradandót alkotott. 1889-ben a keceli kerület országgyűlési képviselőjévé választották, függetlenségi programmal. A Vízivárosban (Hunyadi János utca) lakott.
Jelentősebb műfordításai
- Friedrich de la Motte Fouqué: Undine (Budapest, 1885)
- Wagner: Trisztán és Izolda (Budapest 1889)
- Byron: Don Juan (Budapest, 1892)
- Rostand: Cyrano de Bergerac (Budapest, 1898)
- Rostand: A sasfiók (Budapest, 1903). Kárpáti Aurél: „Rostand nagyszerű giccse”.
Főbb művei
- Költemények (Budapest, 1876);
- Újabb költemények (Budapest, 1882);
- Szabadság, Haza (költemények, Budapest, 1888);
- Márciusi dalok (Budapest, 1899);
- Költemények (válogatott költeményei. Budapest, 1903).
Hivatkozások
Jegyzetek
Források
- A Napkelet lexikona. 1–2. köt. Magyar Irodalmi Társaság, 1927; Stephaneum Nyomda és Könyvkiadó Bt.
- Életrajza a Magyar életrajzi lexikonban, I. kötet, 1967., 6. old., (másodlagos forrás), ennek forrásai:
- Gellért Oszkár: Á. E. (Nyugat, 1908);
- Bodnár Irén: Á. E. (Budapest, 1934];
- Kosztolányi Dezső: Á. E.; Írók, festők, tudósok (Budapest, 1958);
- Komlós Aladár: A magyar költészet Petőfitől Adyig (Budapest, 1959).
- Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 57. o. ISBN 963-05-6612-5
- Tolnai világlexikona, I. kötet, 1926., 24. old.
- A Cyrano fordítója – Nyolcvan éve halt meg Ábrányi Emil Géczy Árpád írása az Új Ember katolikus folyóiratban (2000. november 19.; LVI. évf. 47. (2370.))