Sarkad

Sarkad
Sarkad címere Sarkad zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Békés
Kistérség	Sarkadi
Jogállás	város
Polgármester	Bende Róbert
Irányítószám	5720
Körzethívószám	66
Testvértelepülései	Lista Nagyszalonta Snagov Niestetal Barót
Népesség
Teljes népesség	9171 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	81,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	125,57 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 44′ 24″, k. h. 21° 22′ 40″46.74, 21.377777777778
Sarkad Pozíció Békés vármegye térképén
Sarkad weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sarkad témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sarkad város Békés megyében, a Sarkadi kistérség központja.

Fekvése

• A Fekete-Körös jobb partján fekszik.
• Gyulától északkeletre kb. 14 km-re található.

Nevének eredete

Nevét fekvése után kapta, mivel az 1950-es megyerendezésig Bihar vármegyéhez tartozott, s annak délnyugati sarkán feküdt.

Története

A terület már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

Valószínű, hogy a letelepülő magyarok közül a Nyék és a Jenő törzsbeliek vették birtokba a környéket (erre mutatnak a környékbeli puszták nevei, Nyék-puszta, Jenő-puszta). Sarkad egykor mocsarakkal és nagy vizekkel volt körülvéve, ami jól védhetővé tette az ide épült egykori földvárat, majd az ide épült várat, ami a hagyomány szerint összeköttetésben állt a gyulai és peckes-dombi várral. Ma a Művelődési központ áll a helyén.

Sarkad első írásos említése egy apátsági levélben, 1108-ból való. 1332-ben a pápai tizedjegyzékben is említik nevét.

A település első ismert birtokosának, Sarkadi Farkasnak a nevét csak a mohácsi vész utánról ismerjük, aki ekkor már a sarkadi várkastély uraként volt megnevezve. 1453-ban a székudvari Keczer család volt birtokosa. 1562-ben birtokosai a Cséffy és Vizessy családok voltak, akik királyi adománnyal kaptak itt részbirtokot. 16. században a Sarkadyak, ezek után sövényházi Móricz Márton, a Leel-Össyek, a Rhédeyek is birtokosok voltak itt.

1571 táján a törökök foglalták el, azonban Nyáry Pál váradi kapitány 1599-ben visszaszerezte. 1600-ban ismét török kézre került, de a magyarok újra visszafoglalták.

II. Rákóczi György - mint azt Nagyszalontával is tette - a török közeledtének hírére a községet és a várat elpusztította. Lakosai később azonban újból visszatelepedtek, és Sarkad újra felépült. A Sarkadiak javait II. Rákóczi György fejedelem új adományokkal, több puszta és telek adományozásával gyarapította.

II. Ferdinánd új kiváltságokat és szabadalmakat adott Sarkadnak.

1707-ben a II. Rákóczi Ferenc féle felkelésben ismét hallatott magáról a település. Ekkor a császáriak ostromolták a várat, de eredménytelenül. 1711-ben azonban Lővenburgnak kapitulált, s ettől kezdve a kincstáré lett.

A nagy múltú település és vár emlékét Sarkad több régi helyneve is őrzi, melyek az Adomány-, vagy Dézsen-vár, a Peczkes-vár, az Őrfészek, a Sáncz-dűlő, a Várdomb nevében máig is fennmaradtak.

Sarkadhoz tartoztak még Nyék, Nagy-Ősi, Kis-Ősi, Jenő, Fekete-ér, Herpa, Remeteház, Prépostháza, Hosszúsziget és Csáksziget puszták is.

Itt alakult meg az első termelőszövetkezet (TSZ) és az első kistérség is Magyarországon.

Önkormányzat és közigazgatás

A város polgármesterei a rendszerváltás óta a következők voltak:

• Tóth Imre (1990–2010), Fidesz
• Bende Róbert (2010–), független

Népcsoportok

2001-ben a város lakosságának 94%-a magyar, 5%-a cigány és 1%-a egyéb (főleg német, román és szlovák) nemzetiségűnek vallotta magát.

A sarkadi zsidók története

Az el­ső zsidók a 19. század elején érkeztek Gyulaváriból. A helyi földesúr, Almássy gróf hívta be őket birtokára, a kereskedelem fellendítése céljából. Ezért a helybéli zsidók fő­ként terménykereskedelemmel foglalkoztak, de voltak közöttük szatócsok, iparosok és gazdálko­dók is.

1807 körül létrehozták a zsidó temetőt, ahová áthozták a váriban eltemetett rokonaik földi maradványait is. A közösség 1840 körül hitközséget alapított, és akkor épült az imaház is. 1848-ban Schönfeld Mózest választották a közösség élére. 1853-ban Silberstein Salamon lett a rab­bi. A zsinagógát 1862-ben avatták fel. 1864-ben zsidó is­kola nyílt.

Az erősen asszimilációra hajló sarkadi zsidók részt vettek a kisváros politikai és művelődési életében. 1924-ben Grosz Manó lett a rabbi, aki a holokauszt áldozata lett. Javaslatára 1925-ben szeretetotthon létesült. Az 1941-es évben a 12633 fős összlakosságú Sarkadon 177 izraelita élt. Ugyanabban az év­ben a férfiakat behívták munkaszolgálatra. 1944 májusában kialakították a gettót, ahová minden zsidónak be kellett költöznie. Június 25-én a nagyváradi gettóból deportálták őket Auschwitzba.

A deportálást és a munkaszolgálatot csak néhányan élték túl. A túlélők a hitközséget új­jászervezték. A településen 1949-ben 33 zsidó élt. Egy részük később elköltözött. Az utolsó sarkadi zsidót, Tenczer órás mestert az 1970-es években temették el.

Források

• Borovszky Samu: Bihar vármegye.
• A sarkadi zsidók emlékkönyve. Sarkad, 1926

Gazdaság

• Cukorgyártás

A cukorgyárat bezárták

Közlekedés

Vonattal a MÁV 128-as számú Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonalán közelíthető meg. A vasútállomás Sarkadi Cukorgyár és Kötegyán között található. És van a Kisállomás amely József Szanatórium és Sarkad között található, azaz Sarkadi Cukorgyár

Nevezetességei

A kastély fotója

• Református templom - A kilenc fiatornyos templom a hajdani, ősi egyház helyén áll, mely 1700 körül épült. 1866-ban leégett, de két évvel később újra felépítették.
• Római katolikus templom - 1809-ben készült el, de 1899-ben lebontották és újraépítették.
• Almásy-kastély

• Márki Sándor Múzeum
• 19. század elején alapított zsidó temető a Magyar utca végén, benne holokauszt emlékmű (1948) és a Bleyer család kriptája.

Híres emberek

• Itt született Képíró Sándor csendőr százados, jogász, az újvidéki razzia egyik résztvevője
• Itt született Kesztyűs Loránd (1915–1979) orvos, immunológus, az MTA tagja, a magyarországi immunológia úttörő jelentőségű alakja.
• Itt született Kónya Sándor (Sándor Kónya) operaénekes (tenor). (1923. szeptember 23. – Ibiza, 2002. május 20.) [1]
• Itt született Jakucs László (1926. január 21. – 2001. december 1.) geológus, a Béke-barlang felfedezője, kutatója Aggteleken, 1952-64 között az Aggteleki Barlang igazgatója, tanszékvezető egyetemi tanár (JATE)[2]
• Itt született Jakucs Pál (1928. június 23. – 2000. október 17.) Széchenyi-díjas botanikus, ökológus, az MTA tagja (levelező 1976, rendes 1987)
• Itt született (1932. október 17.) Kesztyűs Ferenc képzőművész
• Itt él Bende Róbert (1971) festő, keramikus, polgármester

• Itt született Veress Ferenc (Sarkad, 1830 december 3 - Középfalva, 1894 november 30) történetíró, mérnök az emigráns Veress Sándor öcscse, 1848–49-iki honvéd tüzér-őrmester. Apja sarkadi református lelkész volt. Bátyja hivására Romániában telepedett le, hol gazdatisztje lett Obrenovics Mihály szerb fejedelemnek, majd a Stirbiei herczegnek s 30 évi kintléte után tért vissza, megvásárolva Bethlen Aurél gróf neje után birt birtokát, híres gazda volt. Feriz álnév alatt sok érdekes tréfás szabadságharci visszaemlékezést közölt a Vasárnapi Ujságban. Életrajza a kolozsvári 1848–49-iki Történelmi Lapok 1892. évf. 24. számában jelent meg.

Testvérvárosai

• Nagyszalonta, Románia (1992)
• Snagov, Románia (1999)
• Niestetal, Németország (2005)
• Barót, Románia (2010)

Külső hivatkozások

• Sarkad önkormányzatának honlapja
• Vendégváró
• Gyalogló
• Linkgyűjtemény Sarkadról
• Légifotók Sarkadról