„I. Rurik novgorodi fejedelem” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Neve: ezt a Lachynt azért magyarítani kéne az angol átírás helyett |
|||
14. sor: | 14. sor: | ||
== Emléke == |
== Emléke == |
||
A novgorodi területen van egy [[9. század]]i temetkezési halom, hasonló az [[uppsala]]i királysírokhoz. Alapos tudományos feltárása még várat magára. A helyi hagyomány szerint ez Rurik sírja. |
A novgorodi területen van egy [[9. század]]i temetkezési halom, hasonló az [[uppsala]]i királysírokhoz. Alapos tudományos feltárása még várat magára. A helyi hagyomány szerint ez Rurik sírja. |
||
== Jegyzetek == |
|||
{{források}} |
|||
== Irodalom == |
== Irodalom == |
A lap 2012. június 18., 17:24-kori változata
Rurik vagy Riurik (oroszul: Рюрик), (kb. 830 – kb. 879) varég törzsfő. 862-ben ellenőrzést szerzett a Ladoga-tó környéke felett, felépítette a Holmgard erődítményt a mai Novgorod mellett, és megalapította a Rurik-dinasztiát, amely a 17. századig uralkodott Oroszországban.
Neve
Nevének jelentése „híres uralkodó”, az óskandináv nyelv keleti változatában Rørik. A mai angolban megfelelője a Roderick, a spanyolban és portugálban a Rodrigo. A magyar névtárban Rodrigó alakban szerepel.
A Dzsagfar tarihi bolgár krónika szerint Rurik eredeti neve Lachyn volt.[1]
Élete
Az első írásos információt a 11. század elején íródott orosz évkönyvek tartalmazzák róla. Eszerint a Ladoga-tó környékén élő finnugor és szláv törzsek először elűzték a varég-viking hódítót, de aztán egymás közötti harcaik miatt mégis visszahívták, hogy biztosítsa a békét.
Rurik haláláig, 879-ig hatalmon maradt. Utódai hatalmi központjukat Kijevbe költöztették és megalapították a Kijevi Ruszt.
Emléke
A novgorodi területen van egy 9. századi temetkezési halom, hasonló az uppsalai királysírokhoz. Alapos tudományos feltárása még várat magára. A helyi hagyomány szerint ez Rurik sírja.
Jegyzetek
Irodalom
А.Н. Кирпичников: Сказание о призвании варягов. Анализ и возможности источника // Первые скандинавские чтения. – СПб., 1997. – С. 7-18)