„I. Rurik novgorodi fejedelem” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Neve: ezt a Lachynt azért magyarítani kéne az angol átírás helyett
14. sor: 14. sor:
== Emléke ==
== Emléke ==
A novgorodi területen van egy [[9. század]]i temetkezési halom, hasonló az [[uppsala]]i királysírokhoz. Alapos tudományos feltárása még várat magára. A helyi hagyomány szerint ez Rurik sírja.
A novgorodi területen van egy [[9. század]]i temetkezési halom, hasonló az [[uppsala]]i királysírokhoz. Alapos tudományos feltárása még várat magára. A helyi hagyomány szerint ez Rurik sírja.

== Jegyzetek ==
{{források}}


== Irodalom ==
== Irodalom ==

A lap 2012. június 18., 17:24-kori változata

Varégek Oroszországban – romantikus festmény

Rurik vagy Riurik (oroszul: Рюрик), (kb. 830 – kb. 879) varég törzsfő. 862-ben ellenőrzést szerzett a Ladoga-tó környéke felett, felépítette a Holmgard erődítményt a mai Novgorod mellett, és megalapította a Rurik-dinasztiát, amely a 17. századig uralkodott Oroszországban.

Neve

Nevének jelentése „híres uralkodó”, az óskandináv nyelv keleti változatában Rørik. A mai angolban megfelelője a Roderick, a spanyolban és portugálban a Rodrigo. A magyar névtárban Rodrigó alakban szerepel.

A Dzsagfar tarihi bolgár krónika szerint Rurik eredeti neve Lachyn volt.[1]

Élete

Az első írásos információt a 11. század elején íródott orosz évkönyvek tartalmazzák róla. Eszerint a Ladoga-tó környékén élő finnugor és szláv törzsek először elűzték a varég-viking hódítót, de aztán egymás közötti harcaik miatt mégis visszahívták, hogy biztosítsa a békét.

Rurik haláláig, 879-ig hatalmon maradt. Utódai hatalmi központjukat Kijevbe költöztették és megalapították a Kijevi Ruszt.

Emléke

A novgorodi területen van egy 9. századi temetkezési halom, hasonló az uppsalai királysírokhoz. Alapos tudományos feltárása még várat magára. A helyi hagyomány szerint ez Rurik sírja.

Jegyzetek

Irodalom

А.Н. Кирпичников: Сказание о призвании варягов. Анализ и возможности источника // Первые скандинавские чтения. – СПб., 1997. – С. 7-18)