Popkultúra

Fájl:Bruce Lee figure at Comic-Con 2010.jpg

Bruce Lee a híres sárga ruhájában. A maga korábban igazi popkultúra ikon lett.
A főszereplésével forgatott „A sárkány közbelép” filmet 2004-ben az USA Kongresszusi Könyvtára kulturális szempontból jelentősnek minősítette.

A popkultúra (angolul: Popular culture) egy fajta tömeg kultúra, ami a 20.században jelenik meg és többek között az ún. „magas kultúra” ellentéteként határozzák meg. Szokás még az „alsó osztály” kultúrájának is nevezni, főleg angol nyelvterületen. Néha tévesen a „pop”, mint zenei stílus kultúrájával azonosítják, ami habár része a popkultúrának, de a popkultúra egy jóval tágabb területet felölelő fogalom. A „pop” szótag a „popular” rövidítéséből keletkezett, ami népszerűt jelent. Fontos kitétel azonban, hogy nem minden popkultúra, ami távol esik a „magas kultúrától” és habár sokszor negatív képzetet társítanak a fogalomhoz, nem feltétlenül jelent kulturálisan lebecsülendő tartalmat.

Története

Noha a tömegkultúra egyes elemei már jóval előbb megjelennek a történelemben, mint például az ókori Róma cirkuszai, de egységes meghatározó formában a második világháború után jelenik meg a tömegtermelés és a tömegmédia által. Az elnevezést a stílus a 60-as években kapja. Habár a fejlett, tömegtermeléssel foglalkozó szabad országokban megjelenik valamilyen formája, de az Amerikai Egyesült Államok az egyik fő popkultúra termelő ország, aminek termékei kihat más országok popkultúrájára is. A hatás még az erős manga iparnak köszönhetően Japánban is erős, de a kihatása az amerikai popkultúrához képest már kisebb. A popkultúra gyakran globális is egyben.

Meghatározásai

Többféle módon is definiálható, hogy mi tekinthető popkultúrának, igaz ezen maghatározások esetenként relatívak és gyakoriak a kivételek is:

• Népszerű: Például a népszerű irodalom, mint a ponyvaregények. Shakespeare a maga idejében popkultúra műveket alkotott, de ma már a magas kultúra részének tekintjük.
• Magaskultúrán kívül eső művek: Magaskultúrán a kultúra erősen intézményesült (oktatási intézményekkel, szaklapokkal, stb. rendelkező), általában államilag is támogatott, költségesen és egyedi módon előállított elemeit értjük (akadémikus képzőművészet és komolyzenei élet, elit galériák). A magaskultúra a kereskedelmi médiák térhódításával egyre inkább rétegjelenséggé válik. A magaskultúra és a popkultúra sok tekintetben szembeállítható egymással, bár éles határ nincs köztük (pl. a Kádár-rendszerben a popzenének is léteztek intézményesült formái). Egyes stílusirányzatok nem sorolhatóak se a „magas kultúrához” se a popkultúrához - pl.: Jazz zene. Az is megfigyelhető, hogy a popkultúra történetileg korábban kialakult formái közelednek a magaskultúra felé, hasonlóan költségessé, intézményesültté és rétegszerűvé válnak, képviselőik pedig önmeghatározásként magas kultúraként definiálják magukat a fiatalabb és alacsonyabbra értékelt műfajokkal szemben (rockzene - elektronikus zene).
• Tömegkultúra: Tömegtermelés produktuma. Eredménye sokszor giccses, személytelen, akár ízléstelen is.
• Alsó néposztály kultúrája: Például utazó cirkusz.

Tömegmédia

Pop ikon akciófilm sztárok.
Chuck Norris nem csak a filmeken hanem az internetes mémeken keresztül is sztár lett

Csatornák

• Rádió: Jelentősége egyre kisebb, de a zene iparban még meghatározó.
• Film és TV ipar: Az amerikai film(álom)gyár az egyik meghatározó tényező, de a lokális specifikus vállalkozások is jelentősek, mint Bollywood. A TV gyártásipara egyre jelentősebb, főleg a sorozatok és tehetség kutató műsorok területén, ami egyfajta „celeb” gyárként is üzemel, ami szintén a popkultúra része.
• Nyomtatott anyagok: Ha meghatározó szerepe csökkenőben van, de szerepe még ma is jelentős. Külön kiemelendő a képregényműfaj és a bulvársajtó.
• Internet: Egyre komolyabb és meghatározóbb szerepe van a popkultúra alakításában, hiszen az internet már tömegeszköz. Jelentősen nő az olyan popkulturális termékek száma ezen a területen, ami nem kereskedelmi tevékenység eredménye, mint az ún. „fikablogok” Megjelennek olyan fogalmak mint a „mém” és „hoax”.

Pop ikonok

A tömegmédia kitermeli a maga ikonjait. Ezek a popkultúra ikonok tömegek számára meghatározó példaképek és modern kori „hősök”. A jelenség köré leggyakrabban igényeket kiszolgáló iparág épül, ami tovább generálja a popkulturális hatást. A bulvármédiával kialakulhat a szimbiózis. Gyakori, hogy a pop ikon tudatos háttérmunka és építés eredménye. Cél a tömeges eladhatóság.

Pop-art

Fájl:In the style of Andy Warhol.jpg

Andy Warhol stílusában készült kép

A stílus Angliában született az 1950-es években. Az 1960-as évek elejétől kezdve Amerikából terjedt el, de részben a dadaizmusban és a szürrealizmusban gyökerezik. A művészek olykor hétköznapi elemeket, banális dolgokat mindennapi életből származó anyagokat használnak fel és helyezik új környezetbe ezáltal gondolkodásra késztetve. A pop-art alapmagatartása hangos, sokszor brutális tiltakozás a modern társadalom elidegenedettsége, a közhelyek uralma, az elcsépelt - hagyományos - művészi formák ellen. A felfogása és célzata viszont nem teljesen egységes, irányzatai skálája a cinikustól a tragikusig terjed.

„	Szeretem Los Angeles-t. Szeretem Hollywood-ot. Olyan gyönyörűek! Minden műanyag, de én szeretem a műanyagot. Műanyag akarok lenni én is.	”
– Andy Warhol

Kritikája

A személytelen tömegterméket képviselő popkultúrával szemben megjelenik a kritika és egyes csoportok ellenreakciója. Jellemző hogy ezen ellen irányzatok habár szemben állnak a popkultúrával, de a „magas kultúrától” is elzárkóznak. Egyes esetekben előfordulhat az a fonák helyzet is, hogy például egy popkultúrát kritizáló film később maga is a popkultúra részévé válik.

Szubkultúra

A tömegtől elkülönülő, harsány, provokatív akár agresszív csoport megnyilvánulása, ugyanakkor kerüli a „magas kultúrát” is. Például emo, gót, punk, gang(banda) csoportok.

Film

Különösképp a 90-es évek után jelenik meg azon filmek és sorozatok, amelyek kritizálják a popkultúrát. Gyakori eszköz a megbotránkoztatás és provokáció. Az ilyen produkciók egyes elemei népszerűségük után idővel átszivárogtatnak a popkultúrába, mint például a Chewbacca-védelem.

• Rém rendes család
• South Park

Zene

A könnyűzene egyes műfajai ellentmondanak a „magas kultúrának”, de elzárkózik az igénytelen és kommercializálódott popkultúrától is. Ilyenek:

• Dzsessz
• Blues
• Alternatív vagy underground
• Rock

Hivatkozások

Lásd még

• tömegáru
• giccs
• könnyűzene
• junk food
• pop-art

Forrás

• A popkultúra születése
• Szabó Attila - Művészettörténet vázlatokban, Veritas kiadó (1997), 193-194 oldal, ISBN 963 650 485 7