„Exékiasz” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2012. június 5., 23:25-kori változata

Exékiasz aláírása: ógörögül: ΕΧΣΕΚΙΑΣ ΕΠΟΙΕΣΕ

Exékiasz (Ἐξηκίας, i. e. 6. század második fele, sokszor Exekiasz alakban átírva) athéni görög fazekasmester és vázafestő. Tizenegy szignált munkája ismert. Ebből kilencen csak mint az edény készítője szerepel, kettőn viszont a képet is ő készítette. További huszonhárom vázaképről tehető fel, hogy az ő munkája, valamint egy sorozat agyagtáblákra festett halotti szertartásjelenet is hozzá kapcsolható. A táblák mérete 37×43 centiméter, és talán mozaikként egy sírépítmény díszei lehettek.

Athénban ekkor volt feketealakos vázafestészet virágkora, ilyenek a szignált vázaképei is. Vázaképeinek tematikája a görög mitológia, annak is az epikus részei. A hagyományos ábrázolás mellett sok újítást is bevezetett képein, amelyek egy részét azonban utódai nem alkalmazták. Nagy méretű, többalakos képek jellemzők rá. Tanítványa volt az első vörösalakos vázafestő, Andokidész is.

Nevéhez kapcsolódik a kratér egy változatának kifejlesztése is, a „kehely-kratéré”, amelynek jellemzője a nagyon széles száj.

Ismertebb vázaképei: „Dionüszosz a tengeren" (külix, München), „Legelő lovak" (amfóra, Philadelphia) Egy nagyméretű feketealakos amfórája a budapesti Szépművészeti Múzeum állandó kiállításán látható. A Dionüszosz-külix kívül-belül díszített. Külső felén két pár szem, belső felén egy felvont vitorlájú hajó látható. Dionüszosz járműve, amelyet kalózok fogtak el, és az istent rabszolgának adták volna el, ha nem növeszt az árbocon szőlőfürtöket. A festés még a fülekre is kiterjed, ami általában nem volt szokásban.

Egy, a Vatikánban őrzött amfórán Akhilleusz és Aiasz ábrázolása látható. A két fegyveres alak dobókockával játszik. Részletgazdag, finom festmény. A feketealakos technika lényege, hogy a vörös mázzal borított edényre fekete festékkel viszik fel a mintát. Exékiasz ezen a képen még a hősök hajzatát is részletezte, nagyon finom bekarcolt vonalakkal, amelyek átütik a fekete festéket és a vörös alap látszik ki alóluk. Ez a karctechnika szinte minden festményén feltűnik. A legfinomabb köpenydíszeket, arcvonásokat, ékszereket és egyéb apró részleteket volt képes ilyen módon láttatni.

Források

Művészeti lexikon I. (A–E). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981. 669. o.

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Exékiasz témájú médiaállományokat.

Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-[[Fájl:Signature Exekias Louvre F53.jpg|thumb|left|150px|Ekszekiasz aláírása: {{ógörögül|ΕΧΣΕΚΙΑΣ ΕΠΟΙΕΣΕ}}]]
+[[Fájl:Signature Exekias Louvre F53.jpg|thumb|left|150px|Exékiasz aláírása: {{ógörögül|ΕΧΣΕΚΙΑΣ ΕΠΟΙΕΣΕ}}]]
-[[Fájl:Exekias Dionysos Staatliche Antikensammlungen 2044.jpg|bélyegkép|right|150px|Ekszekiasz „Dionüszosz a tengeren" című munkája]]
+[[Fájl:Exekias Dionysos Staatliche Antikensammlungen 2044.jpg|bélyegkép|right|150px|Exékiasz „Dionüszosz a tengeren" című munkája]]
 [[Fájl:Dionysos Oinopion BM B210.jpg|thumb|right|150px|Dionüszosz és fia, [[Oinopión]]]]
-'''Ekszekiasz''' (Ἐχσηκίας, [[i. e. 6. század]] második fele, sokszor '''Exekiasz''' alakban átírva) [[athén]]i [[görögország|görög]] fazekasmester és vázafestő. Tizenegy szignált munkája ismert. Ebből kilencen csak mint az edény készítője szerepel, kettőn viszont a képet is ő készítette. További huszonhárom vázaképről tehető fel, hogy az ő munkája, valamint egy sorozat agyagtáblákra festett halotti szertartásjelenet is hozzá kapcsolható. A táblák mérete 37×43 centiméter, és talán mozaikként egy sírépítmény díszei lehettek.
+'''Exékiasz''' (Ἐξηκίας, [[i. e. 6. század]] második fele, sokszor '''Exekiasz''' alakban átírva) [[athén]]i [[görögország|görög]] fazekasmester és vázafestő. Tizenegy szignált munkája ismert. Ebből kilencen csak mint az edény készítője szerepel, kettőn viszont a képet is ő készítette. További huszonhárom vázaképről tehető fel, hogy az ő munkája, valamint egy sorozat agyagtáblákra festett halotti szertartásjelenet is hozzá kapcsolható. A táblák mérete 37×43 centiméter, és talán mozaikként egy sírépítmény díszei lehettek.
 Athénban ekkor volt [[feketealakos vázafestészet]] virágkora, ilyenek a szignált vázaképei is. Vázaképeinek tematikája a görög [[mitológia]], annak is az [[epika|epikus]] részei. A hagyományos ábrázolás mellett sok újítást is bevezetett képein, amelyek egy részét azonban utódai nem alkalmazták. Nagy méretű, többalakos képek jellemzők rá. Tanítványa volt az első [[Vörösalakos vázafestészet|vörösalakos vázafestő]], [[Andokidész (fazekasmester)|Andokidész]] is.
@@ 10. sor: / 12. sor: @@
 Ismertebb vázaképei: „[[Dionüszosz]] a tengeren" ([[külix]], [[München]]), „Legelő lovak" ([[amfóra]], [[Philadelphia]]) Egy nagyméretű feketealakos amfórája a [[budapest]]i [[Szépművészeti Múzeum]] állandó kiállításán látható. A Dionüszosz-külix kívül-belül díszített. Külső felén két pár szem, belső felén egy felvont vitorlájú hajó látható. Dionüszosz járműve, amelyet kalózok fogtak el, és az istent rabszolgának adták volna el, ha nem növeszt az árbocon szőlőfürtöket. A festés még a fülekre is kiterjed, ami általában nem volt szokásban.
-Egy, a [[Vatikán]]ban őrzött amfórán [[Akhilleusz]] és [[Aiasz (Telamón fia)|Aiasz]] ábrázolása látható. A két fegyveres alak dobókockával játszik. Részletgazdag, finom festmény. A feketealakos technika lényege, hogy a vörös mázzal borított edényre fekete festékkel viszik fel a mintát. Ekszekiasz ezen a képen még a hősök hajzatát is részletezte, nagyon finom bekarcolt vonalakkal, amelyek átütik a fekete festéket és a vörös alap látszik ki alóluk. Ez a karctechnika szinte minden festményén feltűnik. A legfinomabb köpenydíszeket, arcvonásokat, ékszereket és egyéb apró részleteket volt képes ilyen módon láttatni.
+Egy, a [[Vatikán]]ban őrzött amfórán [[Akhilleusz]] és [[Aiasz (Telamón fia)|Aiasz]] ábrázolása látható. A két fegyveres alak dobókockával játszik. Részletgazdag, finom festmény. A feketealakos technika lényege, hogy a vörös mázzal borított edényre fekete festékkel viszik fel a mintát. Exékiasz ezen a képen még a hősök hajzatát is részletezte, nagyon finom bekarcolt vonalakkal, amelyek átütik a fekete festéket és a vörös alap látszik ki alóluk. Ez a karctechnika szinte minden festményén feltűnik. A legfinomabb köpenydíszeket, arcvonásokat, ékszereket és egyéb apró részleteket volt képes ilyen módon láttatni.
 ==Források==