„Arany Bálint” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
[[Fájl:AranyBalint Abonyi6.jpg|bélyegkép|[[Emléktáblák Budapest XIV. kerületében|'''Arany Bálint''' emléktáblája egykori lakhelyén, az Abonyi utca 6. szám alatt]] ]]
[[Fájl:AranyBalint Abonyi6.jpg|bélyegkép|<center>[[Emléktáblák Budapest XIV. kerületében|'''Arany Bálint''' emléktáblája egykori lakhelyén, az Abonyi utca 6. szám alatt]]</center>]]
'''Arany Bálint''' ([[Rinyaújlak]], [[1901]]. [[február 28.]] – [[Budapest]], [[1987]]. [[november 24.]]) magyar gépészmérnök, a [[Magyar Közösség]] munkájában való részvételéért [[koncepciós per]]ben elítélték.
'''Arany Bálint''' ([[Rinyaújlak]], [[1901]]. [[február 28.]] – [[Budapest]], [[1987]]. [[november 24.]]) magyar gépészmérnök, a [[Magyar Közösség]] munkájában való részvételéért [[koncepciós per]]ben elítélték.



A lap 2012. május 25., 16:55-kori változata

Arany Bálint emléktáblája egykori lakhelyén, az Abonyi utca 6. szám alatt

Arany Bálint (Rinyaújlak, 1901. február 28.Budapest, 1987. november 24.) magyar gépészmérnök, a Magyar Közösség munkájában való részvételéért koncepciós perben elítélték.

Élete

Egy négygyermekes családból származott. A csurgói református gimnáziumban érettségizett. A budapesti műegyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát 1925-ben. A Svéd Golyóscsapágy Rt. (SKF) alkalmazta 1929-ben. Mint tervezőmérnöknek jelentős szerepe volt a golyóscsapágyak magyarországi elterjesztésében. 1935-ben feleségül vette Köpeczy Ilonát. A II. világháború idején a németellenes tevékenységet folytató Magyar Közösség tagja volt. Része volt a Turul Könyvkiadó és a Magyar Út című hetilap anyagi megalapozásában és fejlesztésében. 1945-től az FKGP központjában dolgozott szervezőtitkárként. 1946. decemberében letartóztatták a Magyar Köztársaság és a demokratikus rendszer megdöntésére szervezett összeesküvés vádjával. A koncepciós perben előbb halálra ítélték, majd az ítéletet 12 évi fegyházbüntetésre változtatták. 1956 szeptemberében szabadult, jogilag rehabilitálták, folytatta mérnöki munkáját, de rendőri zaklatások kísérték élete végéig. Könyve Koronatanú (Emlékirat 1945–57) címmel jelent meg 1990-ben Budapesten.

Commons:Category:Bálint Arany
A Wikimédia Commons tartalmaz Arany Bálint témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozás