„Glottális hang” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: fi:Glottaali |
a r2.7.3) (Bot: következő hozzáadása: id:Konsonan celah suara; kozmetikai változtatások |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Places of articulation.svg|thumb|200px|11. glottális <br>12. epiglottális]] |
[[Fájl:Places of articulation.svg|thumb|200px|11. glottális <br />12. epiglottális]] |
||
A '''glottális''' olyan [[mássalhangzó]], melynek képzésénél a [[hangszalag]]ok közötti rés ([[Latin nyelv|latinul]] ''glottis)'' az artikuláció helye. |
A '''glottális''' olyan [[mássalhangzó]], melynek képzésénél a [[hangszalag]]ok közötti rés ([[Latin nyelv|latinul]] ''glottis)'' az artikuláció helye. |
||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
== Glottális stop == |
== Glottális stop == |
||
A ''hangszalagzár'' vagy ''[[ |
A ''hangszalagzár'' vagy ''[[glottális stop]]'' – [[Nemzetközi fonetikai ábécé|IPA]]-jele: {{IPA|[ʔ]}} – egy feszített, glottális egresszív [[zárhang]], mely a hangszalagok zárásának hirtelen oldásakor keletkezik a kiáramló levegő rezgésével. Bár ilyen hangot szinte minden nyelvben ejtenek (hiszen egy rövid szünetnek felel), bizonyos nyelvekben (pl. az [[Arab nyelv|arabban]] és a legtöbb [[afroázsiai nyelvcsalád|afroázsiai nyelvben]], számos [[amerikai indián nyelvek|indián nyelvben]], az [[ausztronéz nyelvcsalád|ausztronéz nyelvekben]] stb.) külön [[fonéma|fonémának]] számít. |
||
== A ''h'' hang== |
== A ''h'' hang == |
||
Az egyik leggyakoribb glottális képzésű hang a [h] (zöngétlen glottális réshang), például a magyar ''ház, hó'' szavakban. A [h] feszített, glottális, egresszív réshang, mely az erős levegőkiáramlás miatt a [[torok]]ban, az [[orr]]ban és a [[szájüreg]]ben egyidejűleg képződik. Ugyanennek laza zöngés párja a {{IPA|[ɦ]}}, amely például a [[cseh nyelv]]ben található meg. |
Az egyik leggyakoribb glottális képzésű hang a [h] (zöngétlen glottális réshang), például a magyar ''ház, hó'' szavakban. A [h] feszített, glottális, egresszív réshang, mely az erős levegőkiáramlás miatt a [[torok]]ban, az [[orr]]ban és a [[szájüreg]]ben egyidejűleg képződik. Ugyanennek laza zöngés párja a {{IPA|[ɦ]}}, amely például a [[cseh nyelv]]ben található meg. |
||
| 28. sor: | 28. sor: | ||
[[gv:Corockle sluggidagh]] |
[[gv:Corockle sluggidagh]] |
||
[[he:עיצורים סדקיים]] |
[[he:עיצורים סדקיים]] |
||
[[id:Konsonan celah suara]] |
|||
[[it:Consonante glottidale]] |
[[it:Consonante glottidale]] |
||
[[ja:声門音]] |
[[ja:声門音]] |
||
A lap 2012. május 22., 22:46-kori változata
12. epiglottális
A glottális olyan mássalhangzó, melynek képzésénél a hangszalagok közötti rés (latinul glottis) az artikuláció helye.
Képzése lehet ingresszív, azaz belégzéssel történő, vagy egresszív (expriciós), vagyis kilégzéssel képzett. Egresszív képzéskor nyelv felemelt állapotú, a hangszálak közötti rés pedig bizonyos mértékig zárt.
Glottális stop
A hangszalagzár vagy glottális stop – IPA-jele: [ʔ] – egy feszített, glottális egresszív zárhang, mely a hangszalagok zárásának hirtelen oldásakor keletkezik a kiáramló levegő rezgésével. Bár ilyen hangot szinte minden nyelvben ejtenek (hiszen egy rövid szünetnek felel), bizonyos nyelvekben (pl. az arabban és a legtöbb afroázsiai nyelvben, számos indián nyelvben, az ausztronéz nyelvekben stb.) külön fonémának számít.
A h hang
Az egyik leggyakoribb glottális képzésű hang a [h] (zöngétlen glottális réshang), például a magyar ház, hó szavakban. A [h] feszített, glottális, egresszív réshang, mely az erős levegőkiáramlás miatt a torokban, az orrban és a szájüregben egyidejűleg képződik. Ugyanennek laza zöngés párja a [ɦ], amely például a cseh nyelvben található meg.