„Gyöngyös (település)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Noire1 (vitalap | szerkesztései)
104 szerkesztés
Noire1 (vitalap | szerkesztései)
104 szerkesztés
42. sor: 42. sor:
E vidékéről [[Anonymus]] elbeszéléséből vannak az első ismert adatok; melyek szerint [[ Árpád magyar nagyfejedelem|Árpád vezér]] a [[honfoglalás]]kor Ede és Edömér [[kunok|kun]] vezéreknek a [[Mátra]] erdejében és annak vidékén nagy földet adott, ahol az ő unokájuk '''Pata''' várat épített. Később Pata nemzetségéből származott Sámuel király, akit kegyességéért Abá-nak (apa) neveztek. [[Aba Sámuel magyar király|Aba Sámuel]] családi összeköttetései és nádori méltósága révén hatalmas befolyásra tett szert ezzel nemzetségét is nagy tekintélyre emelve. [[I. István magyar király|Szent István]] király sógora volt, mivel az ő húgát vette nőül; hét évig viselte a nádori méltóságot is, azután király lett.
E vidékéről [[Anonymus]] elbeszéléséből vannak az első ismert adatok; melyek szerint [[ Árpád magyar nagyfejedelem|Árpád vezér]] a [[honfoglalás]]kor Ede és Edömér [[kunok|kun]] vezéreknek a [[Mátra]] erdejében és annak vidékén nagy földet adott, ahol az ő unokájuk '''Pata''' várat épített. Később Pata nemzetségéből származott Sámuel király, akit kegyességéért Abá-nak (apa) neveztek. [[Aba Sámuel magyar király|Aba Sámuel]] családi összeköttetései és nádori méltósága révén hatalmas befolyásra tett szert ezzel nemzetségét is nagy tekintélyre emelve. [[I. István magyar király|Szent István]] király sógora volt, mivel az ő húgát vette nőül; hét évig viselte a nádori méltóságot is, azután király lett.
Az Abák nemzetsége később több ágra oszlott és többféle néven szerepelt, mert megosztozva az ősi birtokokon a nemzetség tagjai egymástól különválva kapott birtokaikat nemzetségük legkiválóbb tagjairól nevezték el; azért, mint ősnemzetség tagjai, és királyi ivadékok, mindig a közös törzsre hivatkoztak, magukat [[Aba nemzetség]]beli nemeseknek - nobiles de genere Aba - nevezték.
Az Abák nemzetsége később több ágra oszlott és többféle néven szerepelt, mert megosztozva az ősi birtokokon a nemzetség tagjai egymástól különválva kapott birtokaikat nemzetségük legkiválóbb tagjairól nevezték el; azért, mint az ősnemzetség tagjai és királyi ivadékok, mindig a közös törzsre hivatkoztak, magukat [[Aba nemzetség]]beli nemeseknek - nobiles de genere Aba - nevezték.


A település neve először [[I. László magyar király|Szent László]] király [[1261]]-ből való oklevélben bukkan fel a mai Gyöngyös melletti [[Gyöngyöspüspöki]] nevében. A király Gyöngyöspüspökit ekkor adományozta az egri püspöknek. Gyöngyös ekkor már nagy valószínűleg létezett, mert csak ily módon jelenhetett meg a szomszédos település nevének előtagjaként a Gyöngyös név, melyet a település valószínűleg az itteni Gyöngyös patak után nyert.
A település neve először [[I. László magyar király|Szent László]] király [[1261]]-ből való oklevélben bukkan fel a mai Gyöngyös melletti [[Gyöngyöspüspöki]] nevében. A király Gyöngyöspüspökit ekkor adományozta az egri püspöknek. Gyöngyös ekkor már nagy valószínűleg létezett, mert csak ily módon jelenhetett meg a szomszédos település nevének előtagjaként a Gyöngyös név, melyet a település valószínűleg az itteni Gyöngyös patak után nyert.
50. sor: 50. sor:
János comes fiai: László mester, Sámuel és Dávid voltak, akik [[1301]]-ben az egri káptalan előtt birtokaikon megosztoztak. Az osztályegyezség szerint öröklött birtokaikat a három testvér között szétosztották, azonban Gyöngyös, továbbá a vele szomszédos Benevár és Beneváralja város, az osztozkodás után is közös birtokuk maradt, melyekből részt nyert mind a három testvér, akik pontos határjelzőkkel látták el mind Gyöngyös, mind Benevár és Beneváralja város belterületén, továbbá ezek határaiban részül jutott örökségüket.
János comes fiai: László mester, Sámuel és Dávid voltak, akik [[1301]]-ben az egri káptalan előtt birtokaikon megosztoztak. Az osztályegyezség szerint öröklött birtokaikat a három testvér között szétosztották, azonban Gyöngyös, továbbá a vele szomszédos Benevár és Beneváralja város, az osztozkodás után is közös birtokuk maradt, melyekből részt nyert mind a három testvér, akik pontos határjelzőkkel látták el mind Gyöngyös, mind Benevár és Beneváralja város belterületén, továbbá ezek határaiban részül jutott örökségüket.


A testvérek közül Csobánka lászló még az osztozkodást megelőzően [[1299]] nyarán hűtlenség és hatalmaskodás miatti perbe keveredett, mely per végeztével Csobánka Lászlót fejvesztésre ítélték, vagyonát pedig elkobozták. Birtokait, köztük Gyöngyöst is [[1322]]-ben Lampert országbíró és Dózsa nádor kapta meg adományként [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] királytól.
A testvérek közül [[Csobánka László]] még az osztozkodást megelőzően [[1299]] nyarán hűtlenség és hatalmaskodás miatti perbe keveredett, mely per végeztével Csobánka Lászlót fejvesztésre ítélték, vagyonát pedig elkobozták. Birtokait, köztük Gyöngyöst is [[1322]]-ben Lampert országbíró és Dózsa nádor kapta meg adományként [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] királytól.
A Csobánkák ezután Károly Róbert ellen fordulva [[Csák Máté]] zászlaja alá álltak, s [[1312]]-ben a rozgonyi síkon, a [[Tarna (patak)|Tarna]] patak közelében megütköztek a királyi sereggel, ahol a pártütők csatát vesztettek, és a harcban eleswtt Csobánka Dávid is, ezzel a Csobánkák csillaga is letűnt.
A Csobánkák ezután Károly Róbert ellen fordulva [[Csák Máté]] zászlaja alá álltak, s [[1312]]-ben a rozgonyi síkon, a [[Tarna (patak)|Tarna]] patak közelében megütköztek a királyi sereggel, ahol a pártütők csatát vesztettek, és a harcban elesett Csobánka Dávid is, ezzel a Csobánkák csillaga is letűnt.


A király Gyöngyöst és Bene várát Széchenyi Farkasfia Tamás erdélyi vajdának adományozta. Farkassy Tamás Gyöngyöst hamarosan védfalakkal, tornyokkal és kapukkal látta el, városi rangot adva neki. Mára ennek az erődítéseknek nyoma sem látható; a benei, csapó, tóutczai és solymosi kapukat a fény- és kis-kapuval együtt részben a [[19. század]] elején rombolták le.
A király Gyöngyöst és Bene várát Széchenyi Farkasfia Tamás erdélyi vajdának adományozta. Farkassy Tamás Gyöngyöst hamarosan védfalakkal, tornyokkal és kapukkal látta el, városi rangot adva neki. Mára ennek az erődítéseknek nyoma sem látható; a benei, csapó, tóutczai és solymosi kapukat a fény- és kis-kapuval együtt részben a [[19. század]] elején rombolták le.

A lap 2012. május 20., 21:25-kori változata

Ez az oldal a Heves megyei településről szól. A szó egyéb jelentéseihez lásd az egyértelműsítő lapot.
Gyöngyös
Szent Bertalan-templom
Szent Bertalan-templom
Gyöngyös címere
Gyöngyös címere		 Gyöngyös zászlaja
Gyöngyös zászlaja
Mottó: „Ahol a nap és a hegy összeér”
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
KistérségGyöngyösi
Jogállásváros
Alapítás éve1334
PolgármesterFaragó László (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám3200
Körzethívószám37
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség27 887 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség589,53 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság167 m
Terület55,31 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 47′, k. h. 19° 56′Koordináták: é. sz. 47° 47′, k. h. 19° 56′
Gyöngyös (Heves vármegye)
Gyöngyös
Gyöngyös
Pozíció Heves vármegye térképén
Gyöngyös weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyöngyös témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gyöngyös (németül Gengeß) város Heves megyében. Mátrafüred, Mátraháza, Sástó, valamint Kékestető közigazgatási szempontból a városhoz tartoznak.

Fekvése

A Mátra kapuja; közúton az M3-as autópályán, a 3-as főúton, illetve a 24-es országúton, vasúton pedig a MÁV 85-ös számú (Vámosgyörk–Gyöngyös) vasútvonalán közelíthető meg. Északról a várost a Mátra, délről az Alföld határolja.


Nevének eredete

A "Gyöngyös" név eredetét többféleképpen magyarázzák: Istvánffy szerint Gemmeum oppidum, vagy Gemmeopolis ból ered, melyet az e vidéken nagy bőségben termő tölgyfák apró gyümölcseitől Gyöngy-gemma-nak neveztek. Mások szerint pedig a város nevét a Mátravidéket megszálló kún-palóc törzs valamelyik nőjétől kaphattata, akit Gyöngyös néven neveztek.

A hagyományok szerint Árpád egyik leányát nevezték Gyöngynek, aki követve atyját a Mátra vidékére, itt halt meg, és a Mátrából folyó patak mellé temették el. E patakot és a sír közelében épült várost róla nevezték el Gyöngyösnek.

Története

Gyöngyöst valószínű, hogy Kr. u. 700-800 év között az avarok alapították, nyomaik máig megtalálhatók az általuk épített, avargyűrűk néven ismert egykori kőgátaknak formájában, részben itt a Mátrában, Bene, Gyöngyössolymos, Gyöngyösoroszi és Gyöngyöstarján mellett.

A település nevét a régi oklevelek Gyungus, Gyugus, Gungus, Geongeos, Giongios, Gyengyes, Giöngiös alakokban említették.

E vidékéről Anonymus elbeszéléséből vannak az első ismert adatok; melyek szerint Árpád vezér a honfoglaláskor Ede és Edömér kun vezéreknek a Mátra erdejében és annak vidékén nagy földet adott, ahol az ő unokájuk Pata várat épített. Később Pata nemzetségéből származott Sámuel király, akit kegyességéért Abá-nak (apa) neveztek. Aba Sámuel családi összeköttetései és nádori méltósága révén hatalmas befolyásra tett szert ezzel nemzetségét is nagy tekintélyre emelve. Szent István király sógora volt, mivel az ő húgát vette nőül; hét évig viselte a nádori méltóságot is, azután király lett.

Az Abák nemzetsége később több ágra oszlott és többféle néven szerepelt, mert megosztozva az ősi birtokokon a nemzetség tagjai egymástól különválva kapott birtokaikat nemzetségük legkiválóbb tagjairól nevezték el; azért, mint az ősnemzetség tagjai és királyi ivadékok, mindig a közös törzsre hivatkoztak, magukat Aba nemzetségbeli nemeseknek - nobiles de genere Aba - nevezték.

A település neve először Szent László király 1261-ből való oklevélben bukkan fel a mai Gyöngyös melletti Gyöngyöspüspöki nevében. A király Gyöngyöspüspökit ekkor adományozta az egri püspöknek. Gyöngyös ekkor már nagy valószínűleg létezett, mert csak ily módon jelenhetett meg a szomszédos település nevének előtagjaként a Gyöngyös név, melyet a település valószínűleg az itteni Gyöngyös patak után nyert.

Gyöngyös és környéke ekkoriban az Aba nemzetség Csobánka ágának birtokában volt. V. István ifjabb király 1267 évi adománylevele szerint, Halászt (Gyöngyöshalászt), Jánosnak, Csobánka fiának adományozta, mint a hevesi várhoz tartozó birtokot, az isaszegi ütközetben szerzett érdemeiért.

János comes fiai: László mester, Sámuel és Dávid voltak, akik 1301-ben az egri káptalan előtt birtokaikon megosztoztak. Az osztályegyezség szerint öröklött birtokaikat a három testvér között szétosztották, azonban Gyöngyös, továbbá a vele szomszédos Benevár és Beneváralja város, az osztozkodás után is közös birtokuk maradt, melyekből részt nyert mind a három testvér, akik pontos határjelzőkkel látták el mind Gyöngyös, mind Benevár és Beneváralja város belterületén, továbbá ezek határaiban részül jutott örökségüket.

A testvérek közül Csobánka László még az osztozkodást megelőzően 1299 nyarán hűtlenség és hatalmaskodás miatti perbe keveredett, mely per végeztével Csobánka Lászlót fejvesztésre ítélték, vagyonát pedig elkobozták. Birtokait, köztük Gyöngyöst is 1322-ben Lampert országbíró és Dózsa nádor kapta meg adományként Károly Róbert királytól. A Csobánkák ezután Károly Róbert ellen fordulva Csák Máté zászlaja alá álltak, s 1312-ben a rozgonyi síkon, a Tarna patak közelében megütköztek a királyi sereggel, ahol a pártütők csatát vesztettek, és a harcban elesett Csobánka Dávid is, ezzel a Csobánkák csillaga is letűnt.

A király Gyöngyöst és Bene várát Széchenyi Farkasfia Tamás erdélyi vajdának adományozta. Farkassy Tamás Gyöngyöst hamarosan védfalakkal, tornyokkal és kapukkal látta el, városi rangot adva neki. Mára ennek az erődítéseknek nyoma sem látható; a benei, csapó, tóutczai és solymosi kapukat a fény- és kis-kapuval együtt részben a 19. század elején rombolták le.

Tamás vajda fiai; Miklós, másként Kónya bán, Mihály pozsonyi prépost, majd egri püspök, továbbá Gáspár és László voltak.

Károly Róbert király 1334-ben várossá nyilvánította Gyöngyöst, elsősorban az észak, északkeleti irányba kibontakozó borkereskedelemnek köszönhetően.

A Farkassy család után a Pohárnok, Berzeviczy és Salgó család voltak Gyöngyös város birtokosai, kiknek javai később a Zsigmond király által különösen kegyelt Rozgonyi családra jutottak.

A 15. században ferences szerzetesek telepedtek le itt, akik a várostól kapott védelemért cserében ellátták a lakosok testi-lelki bajainak gyógyítását is.

1455-ben Gyöngyös felét László szécsenyi vajda fia, több más birtokkal együtt eladta 40.000 forintért az ekkor már nagy hatalomra és dicsőségre emelkedett Gúthi Országh Mihálynak; gyöngyösi birtoka másik részét pedig zálogba adta Losonczy Albertnek, aki azt zálog címen harminc évig bírta. Mátyás király 1467-ben kelt irata alapján, a város legtekintélyesebb földesurai a Gúthi Országh család és a Losonczyak lettek. Mindkét család kiváló szerepet játszott hazánk történetében. 1468-ban Országh Mihály a pozsonyi országgyűlésen már nádori tisztet viselt, Losonczy László pedig az 1496-ik évben abban a kitüntetésben részesült, hogy a kincstári számadások megvizsgálását reábízták.

Mátyás király 1490ben bekövetkezett halála után a város urai II. Ulászló pártjához szegődtek s így Gyöngyös is részese volt a pártos harczok kellemetlenségeinek, mert II. Ulászló testvére és vetélytársa Albert, az 1491-ik év elején, Perényi Péterrel Gyöngyöst és vidékét pusztíttatta.

Az 1518 körüli években Móré László valamint a Gosztony család tagjai voltak a város legnagyobb birtokosai.

A település 17. századi állapotát híven tükrözi egy útleírás, mely említi a tiszta utcákat, a sok kereskedőt, a bájos lányokat és a „zafírhoz hasonló színű" tüzes, zamatos borokat, melyeket még a törökök is szívesen kóstolgattak.

A Rákóczi-szabadságharc idején a városban folytatott tárgyalást a fejedelem a császár követével. A leghíresebb kuruc tábornokot, a pestisben meghalt Vak Bottyánt a ferencesrendi templomban temették el. A templom környékét nemrégiben átépítették, jelentősen megváltoztatva így a térség arculatát.

A város 20. századi történelmének szomorú eseménye az 1917 májusában bekövetkezett tűzvész, amely a lakóépületek nagy részét elpusztította. Az újjáépítés során alakult ki a mai harmonikus, egységes városkép. A nevezetes épületeket, templomokat, lakóházakat rangjukhoz méltó módon átépítették.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 97,5%-a magyar, 2%-a cigány és a maradék 0,5% német vagy szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A Mátrai borvidék története

Gyöngyösön valószínű, hogy már a honfoglalást megelőző időkben is folyt szőlőművelés.

Az itteni szőlő- és bortermelésről az első adat egy 1301-es oklevélből maradt ránk, mely szerint a településen birtokos Csobánka László comes 3 fia megosztozott ősi gyöngyösi birtokukon, melynek nagyrésze szőlő volt, és leírta az osztásra került szőlők elhelyezkedését is, melynek egy része Gyöngyöspüspöki mellett, a másik Péter, Detrik fia és Fogas Detrik szőleje között (Péter mály), a harmadik rész pedig a város alatt feküdt.

Az 1576. évi tizedösszeírás is kitért a lakosság szőlőművelésére, az összeírás szerint a városnak ekor 348 bortermelő lakosa volt, és az általuk fizetett bortized összege 608 köbölre rúgott; így az évi termés 6688 köbölt tett ki.

Az 1578 évi összeírás szerint Gyöngyösnek 350 bortermelője volt, akik 733 köböl tizedbort szolgáltattak be. A köbölt ez idő szerint 15 pinttel számították.

A háborús idők megfogyasztották a termelők számát, mert az 1605-ös évben csak 125 bortermelőt írnak össze, akik 123 köböl bortizedet fizettek.

A város élelmes bortermelői boraikkal országszerte kereskedtek és a bort önmaguk adták el, mert itthon a kocsmáltatási jog a várost illette; a város maga szabta meg a termelőktől a város kocsmáinak vásárlandó bor árát.

Mivel a harmincadszedők a borárus gyöngyösieket megfizettetni akarták, János király Gyöngyös város régi kiváltságának biztosítására 1536-ban védelmi levelet adott ki, amelyben biztosította a borral kereskedő gyöngyösieket, hogy őket jártukban-keltükben senki ne akadályozhassa. E kiváltság biztosítását a gyöngyösiek később is állandóan szorgalmazták.

1608-ban II. Mátyás is engedélylevelet adott ki a gyöngyösi bortermelők részére, mely szerint saját termésű boraikat vám- és adómentesen árusíthatták az ország minden részén.

A 18. század előtti időkben a gyöngyösi bortermelők főleg a fehér szőlőfajokat művelték köztük a rajnai fajokat is, amelyeket báró Brudern József telepített be gyöngyöstarjáni szőlejébe. Azonban a 19. század elején a kadarkát kezdték ültetni, melyet török szőlőnek neveztek. Ez volt az uralkodó fajta egészen az 1886-ban fellépő filoxéravészig, amely három év alatt elpusztította az összes szőlőterületet.

A filoxéravész végzetes csapást mért Gyöngyösre, mert lakosai nemcsak a város határában levő 2000 holdnyi szőlejüket vesztették el, hanem a Gyöngyös vidékén lévő falvak határaiban elterülő szőlőiket is, melyek szintén 2000 holdnyi területen feküdtek.

Később az amerikai fajtákba való oltás által a szőlőfelújítás nagy munkája rengeteg anyagi áldozattal és verejtékkel végre sikerült, úgy hogy a filoxérapusztítás után alig tíz év mulva, a város lakossága újra jobb napokat látott.

Az új telepítéssel meghonosultak a legnemesebb csemege- és borszőlők is. A kistermelők különösen a csemege-fajokat ültették, mert a kedvező kereskedelmi viszonyok mellett ezek termését a legelőnyösebben értékesíthették.

A szőlő mellett a gyöngyösi termelőnek régebben a híres gyöngyösi bab volt a mellékkeresete; a későbbi időkben azonban a kivitelre jobban keresett csontár-gyümölcsöket (cseresznye, meggy, barack) termelték.

Látnivalók

Bővebben lásd: Gyöngyös Belvárosa

Templomok

Múzeum

  • Mátra Múzeum - A 2007-ben felújított Orczy-kastély ad otthon a gyűjteménynek, ahol az egyedülálló mamutcsontváz is található
  • Palóc népművészeti kiállítás és Babaház
  • Herman Lipót - festőművész állandó kiállítása valamint 2007-től egyedülálló éremgyűjtemény a Fő tér 10-ben (Grassalkovich ház)
  • Fő tér Galéria

Egyéb látnivalók

Az 1927-ben épült műemlék víztorony
  • Víztorony
  • Fő tér - Ahol a város címerében található nap, hold, szőlő és farkas szobrokkal ellátott szökőkutak működnek. A tér déli végén található a testvérvárosok kútja, amin mind az 5 testvérváros neve és címere megtalálható.
  • II. Rákóczi Ferenc ház - A Fő tér 2. szám alatt
  • Mátra Művelődési Központ üvegablaka: Szinte Gábor – Hamvaiból újjáéledő főnixmadár
  • Gyöngyösi Strandfürdő - Vize alkáli-hidrogén-karbonátos gyógyvíz, amely metakovasavat is tartalmaz. Összetételénél fogva jótékony hatással bír bizonyos bőrbetegségek, gyomorpanaszok, reumatikus és idegrendszeri megbetegedések esetén.[4]
  • Városi Sportcsarnok - A 60 cm-es falak és az országosan is egyedülálló tetőtartó szerkezet megmaradt az új kor számára.
  • Könyves Kálmán tér - Kossuth szobor
  • Huszárszobor - Jókai és Móricz Zsigmond utca kereszteződése
  • Zsinagóga - A nagyméretű, reprezentatív épületet Baumhorn Lipót és Somogyi György tervei alapján építették 1930-ban. A bazilika-rendszerű épület középpontjában hatalmas kupola áll.
  • Zeneiskola - (Eredetileg Jezsuita Gimnázium) 1752-ben épült. Az átalakítás 1782-1783-ban Rábl Károly tervei szerint történt. Itt kapott helyet a zeneiskola.
  • Kisállatkert
  • Mátravasút - Mátrai erdei, keskeny-nyomtávú kisvasút. Két szárnyvonalon közlekedik; Gyöngyös-Mátrafüred, illetve Gyöngyös-Gyöngyössolymos-Lajosháza-Szalajkaház útvonalon.

Kulturális események

A Mátra Múzeum épülete
  • Gyöngy Nemzetközi Folklórfesztivál
  • Gyöngyösi Szüreti Napok
  • Görgényi László gulyás-főzőverseny (Gyöngyösi Szüreti Napok keretein belül)
  • Mifeszt Ifjúsági Fesztivál
  • Gyöngyösi Bornapok
  • Mátrai Veteránautó Találkozó
  • Vak Bottyán Díjugrató Lóverseny
  • Gyöngyösi Művészeti Hetek
  • Gyöngyös Város Napjával egybekötött XIX. Századi Piac

Városrészek

Gyöngyös (település) (Gyöngyös (település))
Gyöngyöspüspöki
Gyöngyöspüspöki
Dél-Kálvária part (Rózsa-domb)
Dél-Kálvária part (Rózsa-domb)
Észak-Kálvária part (Lakóliget)
Észak-Kálvária part (Lakóliget)
80-as lakótelep
80-as lakótelep
Pesti úti lakótelep
Pesti úti lakótelep
Mátrai úti lakótelep
Mátrai úti lakótelep
Felsőváros (Kakastánc)
Felsőváros (Kakastánc)
Déli iparterület
Déli iparterület
Ipari park
Ipari park
Farkasmály
Farkasmály
Belváros
Belváros
Duránda
Duránda
Sár-hegy
Sár-hegy
Gyöngyös városrészei
Gyöngyös fő városrészei
Belterület Külterület
Püspöki Farkasmály
Dél-Kálvária part (Rózsa-domb) Sár-hegy
Észak-Kálvária part (Lakóliget) Pipis-hegy - ipartelep és repülőtér
80-as lakótelep Mátrafüred
Pesti úti lakótelep Sástó
Mátrai úti lakótelep Mátraháza
Felsőváros, Kakastánc Kékestető
Belváros
Duránda
Déli iparterület
Ipari park


Helyi tömegközlekedés

Gyöngyös tömegközlekedését a Mátra Volán Zrt. látja el. A várost hat helyi autóbuszjárat szolgálja ki amelyek a következők: 1, 1/A, 2, 3, 4, 10.

Oktatás

Berze Nagy János Gimnázium

Felsőoktatás

Középiskolák

Általános iskolák

Arany János Általános Iskola

Egyéb oktatási intézmények

Helyi Média

A településen az írott és az elektronikus sajtó is képviseli magát.

Elektronikus média

Televízió

  • Gyöngyös Városi Televízió - Az első adásra 1994. november 20.-án került sor, azóta folyamatosan sugározza Gyöngyös, a Gyöngyösi Kistérség és a köz érdekeit.

Rádióállomások

  • Saturnus Rádió - 2001-ben megszűnt közkedvelt rádióállomás. A város első helyi rádióadója volt.
  • Diórádió - fm 101.7 "A mi rádiónk" 1996. április 27-től sugározza műsorát az FM 101,7 MHz-en. Az évek során Heves megye legnagyobb kereskedelmi rádiójává nőtte ki magát. A megyében jelenleg 3 frekvencián fogható Gyöngyösön, Hevesn és Hatvanban.
  • Klubrádió Gyöngyös 88.9 A megszűnt Saturnus Rádió frekvenciáján kapott helyet.
  • Juventus Rádió - Megszűnt rádióadó, a Saturnus Rádió megszűnése után a Juventus rádió kapta meg az egykori FM 88.9 MHz-s sávot. A Juventus rádó után a Klubrádió kapta meg a frekvenciát
A Mátravasút egyik mozdonya a gyöngyösi végállomáson

Jelenleg Gyöngyösön fogható rádióadók vételi elérhetőségei:

Írott és internetes sajtó

Híres emberek

Testvérvárosai

Források

Jegyzetek

  1. ↑ Gyöngyös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. ↑ Thermal Tours Hungary - Gyöngyösi Strandfürdő

Külső hivatkozások

Commons:Category:Gyongyos
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyöngyös (település) témájú médiaállományokat.
Pásztó Salgótarján Pétervására
Lőrinci

Észak
Nyugat  Gyöngyös  Kelet
Dél

Eger
Hatvan Jászberény Heves

Sablon:Heves megye városai Sablon:Heves megye helységei

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gyöngyös_(település)&oldid=11734537”