„Gyöngyös (település)” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
E vidékéről [[Anonymus]] elbeszéléséből vannak az első ismert adatok; melyek szerint [[ Árpád magyar nagyfejedelem|Árpád vezér]] a [[honfoglalás]]kor Ede és Edömér [[kunok|kun]] vezéreknek a [[Mátra]] erdejében és annak vidékén nagy földet adott, ahol az ő unokájuk '''Pata''' várat épített. Később Pata nemzetségéből származott Sámuel király, akit kegyességéért Abá-nak (apa) neveztek. [[Aba Sámuel magyar király|Aba Sámuel]] családi összeköttetései és nádori méltósága révén hatalmas befolyásra tett szert ezzel nemzetségét is nagy tekintélyre emelve. [[I. István magyar király|Szent István]] király sógora volt, mivel az ő húgát vette nőül; hét évig viselte a nádori méltóságot is, azután király lett.
Az Abák nemzetsége később több ágra oszlott és többféle néven szerepelt, mert megosztozva az ősi birtokokon a nemzetség tagjai egymástól különválva kapott birtokaikat nemzetségük legkiválóbb tagjairól nevezték el; azért, mint az ősnemzetség tagjai, és királyi ivadékok, mindig a közös törzsre hivatkoztak, magukat [[Aba nemzetség]]beli nemeseknek - nobiles de genere Aba - nevezték.
 
A település neve először [[I. László magyar király|Szent László]] király [[1261]]-ből való oklevélben bukkan fel a mai Gyöngyös melletti [[Gyöngyöspüspöki]] nevében. A király Gyöngyöspüspökit ekkor adományozta az egri püspöknek. Gyöngyös ekkor már nagy valószínűleg létezett, mert csak ily módon jelenhetett meg a szomszédos település nevének előtagjaként a Gyöngyös név, melyet a település valószínűleg az itteni Gyöngyös patak után nyert.
János comes fiai: László mester, Sámuel és Dávid voltak, akik [[1301]]-ben az egri káptalan előtt birtokaikon megosztoztak. Az osztályegyezség szerint öröklött birtokaikat a három testvér között szétosztották, azonban Gyöngyös, továbbá a vele szomszédos Benevár és Beneváralja város, az osztozkodás után is közös birtokuk maradt, melyekből részt nyert mind a három testvér, akik pontos határjelzőkkel látták el mind Gyöngyös, mind Benevár és Beneváralja város belterületén, továbbá ezek határaiban részül jutott örökségüket.
 
A testvérek közül [[Csobánka lászlóLászló]] még az osztozkodást megelőzően [[1299]] nyarán hűtlenség és hatalmaskodás miatti perbe keveredett, mely per végeztével Csobánka Lászlót fejvesztésre ítélték, vagyonát pedig elkobozták. Birtokait, köztük Gyöngyöst is [[1322]]-ben Lampert országbíró és Dózsa nádor kapta meg adományként [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] királytól.
A Csobánkák ezután Károly Róbert ellen fordulva [[Csák Máté]] zászlaja alá álltak, s [[1312]]-ben a rozgonyi síkon, a [[Tarna (patak)|Tarna]] patak közelében megütköztek a királyi sereggel, ahol a pártütők csatát vesztettek, és a harcban eleswttelesett Csobánka Dávid is, ezzel a Csobánkák csillaga is letűnt.
 
A király Gyöngyöst és Bene várát Széchenyi Farkasfia Tamás erdélyi vajdának adományozta. Farkassy Tamás Gyöngyöst hamarosan védfalakkal, tornyokkal és kapukkal látta el, városi rangot adva neki. Mára ennek az erődítéseknek nyoma sem látható; a benei, csapó, tóutczai és solymosi kapukat a fény- és kis-kapuval együtt részben a [[19. század]] elején rombolták le.
104

szerkesztés

Navigációs menü