„Batthyány Kázmér” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→A reformmozgalom vezéralakja: felesleges |
|||
5. sor: | 5. sor: | ||
Fiatal korában a külföldieskedő, idegen szellemű magyar nagybirtokosok közé tartozott. |
Fiatal korában a külföldieskedő, idegen szellemű magyar nagybirtokosok közé tartozott. |
||
Tanulmányait külföldön végezte és magyarul is csak az 1830-as évek második felében kezdett tanulni. Nyugat-európai utazásai során megismerkedett a [[liberalizmus|liberális]] eszmékkel és az [[1830-as évek]] végére politikai nézetei gyökeresen megváltoztak. Az 1839–40-es és az '''1843–44'''-es [[országgyűlés]] felsőházában már, mint a reformellenzék radikális képviselője vett részt.<!--A kíméletlen országgyűlési viták befolyása alatt párbajt vívott Zichy Ferenc gróffal.--> Támogatta a magyarországi [[ipar]] és [[közlekedés]] fejlesztését. Az [[1844]]-ben megalakult [[Védegylet (reformkor)|Védegylet]]nek [[Kossuth Lajos]] igazgatója, Batthyány Kázmér pedig elnöke lett. [[1845]] szeptemberében a [[Vukovár]]–[[Fiume]]i Vasút Építésére Egyesült Társaság elnökévé választották. [[Jobbágy]]ai nagy részét [[ |
Tanulmányait külföldön végezte és magyarul is csak az 1830-as évek második felében kezdett tanulni. Nyugat-európai utazásai során megismerkedett a [[liberalizmus|liberális]] eszmékkel és az [[1830-as évek]] végére politikai nézetei gyökeresen megváltoztak. Az 1839–40-es és az '''1843–44'''-es [[országgyűlés]] felsőházában már, mint a reformellenzék radikális képviselője vett részt.<!--A kíméletlen országgyűlési viták befolyása alatt párbajt vívott Zichy Ferenc gróffal.--> Támogatta a magyarországi [[ipar]] és [[közlekedés]] fejlesztését. Az [[1844]]-ben megalakult [[Védegylet (reformkor)|Védegylet]]nek [[Kossuth Lajos]] igazgatója, Batthyány Kázmér pedig elnöke lett. [[1845]] szeptemberében a [[Vukovár]]–[[Fiume]]i Vasút Építésére Egyesült Társaság elnökévé választották. [[Jobbágy]]ai nagy részét [[örökváltság]] útján felszabadította. Birtokain óvodákat, iskolákat, [[Rohonc]]on gazdasági iskolát alapított. A Magyar Gazdasági Egyesületnél pályázatot hirdetett a [[mezőgazdaság]]i viszonyok átalakítását elősegítő tanulmányokra. Támogatta a tudományt és a művészeteket is. [[Nagy Károly (csillagász)|Nagy Károlynak]], gazdasági ügyei intézőjének javaslatára felajánlotta a [[Magyar Tudományos Akadémia|Magyar Tudós Társaságnak]] teljes rohonci és [[kisbér]]i könyvtárát. [[Vörösmarty Mihály]] anyagi támogatására évjáradékot juttatott. Nagy Károly az ő anyagi támogatásával építhette fel az [[1840]]-es évek közepén a [[Bicske]]i Csillagvizsgálót. |
||
== Szerepe az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848–49-es szabadságharcban]] == |
== Szerepe az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848–49-es szabadságharcban]] == |
A lap 2012. május 18., 22:58-kori változata
Németújvári gróf Batthyány Kázmér Antal Ferenc (Pozsony, 1807. június 3. – Párizs, 1854. július 13.), politikus, miniszter.
A reformmozgalom vezéralakja
Fiatal korában a külföldieskedő, idegen szellemű magyar nagybirtokosok közé tartozott. Tanulmányait külföldön végezte és magyarul is csak az 1830-as évek második felében kezdett tanulni. Nyugat-európai utazásai során megismerkedett a liberális eszmékkel és az 1830-as évek végére politikai nézetei gyökeresen megváltoztak. Az 1839–40-es és az 1843–44-es országgyűlés felsőházában már, mint a reformellenzék radikális képviselője vett részt. Támogatta a magyarországi ipar és közlekedés fejlesztését. Az 1844-ben megalakult Védegyletnek Kossuth Lajos igazgatója, Batthyány Kázmér pedig elnöke lett. 1845 szeptemberében a Vukovár–Fiumei Vasút Építésére Egyesült Társaság elnökévé választották. Jobbágyai nagy részét örökváltság útján felszabadította. Birtokain óvodákat, iskolákat, Rohoncon gazdasági iskolát alapított. A Magyar Gazdasági Egyesületnél pályázatot hirdetett a mezőgazdasági viszonyok átalakítását elősegítő tanulmányokra. Támogatta a tudományt és a művészeteket is. Nagy Károlynak, gazdasági ügyei intézőjének javaslatára felajánlotta a Magyar Tudós Társaságnak teljes rohonci és kisbéri könyvtárát. Vörösmarty Mihály anyagi támogatására évjáradékot juttatott. Nagy Károly az ő anyagi támogatásával építhette fel az 1840-es évek közepén a Bicskei Csillagvizsgálót.
Szerepe az 1848–49-es szabadságharcban
1848. április 22-étől Baranya vármegye főispánja, majd kormánybiztosa lett. Önkéntesként részt vett a délvidéki harcokban. Szeptemberben Mohácson népfelkelést szervezett és csapataival több ütközetben megtisztította a Dráva–Duna szögét Jellasics utóvédként hátrahagyott csapataitól. Október 22-én önkéntesei élén bevonult az eszéki várba, az ingadozó várparancsnok, Jovics István vezérőrnaggyal szemben biztosítva ezzel a várőrség magyar alkotmányhoz való hűségét. 1849 februárjától Szeged központtal a Kiskunság, Szeged, Szabadka és Zombor teljhatalmú polgári és katonai kormánybiztosává nevezték ki. A minőségében kiváló politikai érzékről tett tanúbizonyságot, határozott, de mérsékelt intézkedéseivel magalapozta Perczel Mór bácskai harctéri sikereit. Március 22-én részt vett a szőregszentiványi ütközetben. Április 2-ától május 2-áig országos kormánybiztossá nevezték ki, majd Szemere Bertalan kormányában külügyi, egyúttal ideiglenesen földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter lett. Május 7-e és július 16-a között a kormányzói rendeletek ellenjegyzésének jogát is gyakorolta a távollévő hadügyminiszter helyett.
Emigrációban
1849 augusztusában követte Kossuthot Viddinbe, majd Sumlába és a magyar emigrációval együtt Kütahyaba. 1851 szeptemberében hagyta el Törökországot és haláláig Párizsban élt. Megírta emlékiratait, amely azonban csak részleteiben maradt fenn. Távollétében a császári hadbíróság halálra ítélte. 1987-ben, születésének 180. évfordulóján a montmartre-i temetőből hazahozták földi maradványait, s a siklósi vár kápolnájának családi kriptájában helyezték örök nyugalomra.
Felhasznált források
- Hermann Róbert: 1848–1849 – A szabadságharc hadtörténete, Korona Kiadó, Budapest – 2001, ISBN 9639376213
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. 521. o. ISBN 963-547-414-8
- Révai nagy lexikona
Elődje: Pulszky Ferenc |
|
Utódja: Bécs hatáskörébe került |
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc fontosabb alakjai
- Az 1848–49-es forradalom katonái
- Batthyány család
- Ellenzéki Párt-tagok
- Magyarország földművelésügyi miniszterei
- Pozsonyiak
- Magyarország külügyminiszterei
- Baranya vármegye főispánjai
- Emigráns magyarok
- Bicskeiek
- 1807-ben született személyek
- 1854-ben elhunyt személyek