„Szabó Ferenc (zeneszerző)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 84.0.253.106 (vita) szerkesztéséről Szalax szerkesztésére |
|||
7. sor: | 7. sor: | ||
1922-ben bekapcsolódott a [[munkásmozgalom]]ba, 1925-től közreműködött a [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt|Szociáldemokrata Párt]] kulturális rendezvényeinek szervezésében. 1926-ban alapító tagja volt a Modern Magyar Muzsikusok Szabad Egyesületének ([[Kadosa Pál]], Szelényi István és Kelen Hugó társaságában). 1928-tól munkáskórusokat vezetett. 1927-től illegális kommunista pártmunkát végzett, majd 1931-ben [[Sallai Imre]] futáraként [[Berlin]]be utazott, az emigráns magyar írók és újságírók körében végzett szervező munkát. Innen emigrált 1932 áprilisában [[Moszkva|Moszkvába]], ahol elvégezte a hároméves pártegyetemet. 1938-tól a szovjet zeneszerző egyesület nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó osztályát vezette. A [[második világháború]] kitörését követően önként belépett a [[Vörös Hadsereg]]be, majd főhadnagyi rangban vett részt a budapesti harcokban is. |
1922-ben bekapcsolódott a [[munkásmozgalom]]ba, 1925-től közreműködött a [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt|Szociáldemokrata Párt]] kulturális rendezvényeinek szervezésében. 1926-ban alapító tagja volt a Modern Magyar Muzsikusok Szabad Egyesületének ([[Kadosa Pál]], Szelényi István és Kelen Hugó társaságában). 1928-tól munkáskórusokat vezetett. 1927-től illegális kommunista pártmunkát végzett, majd 1931-ben [[Sallai Imre]] futáraként [[Berlin]]be utazott, az emigráns magyar írók és újságírók körében végzett szervező munkát. Innen emigrált 1932 áprilisában [[Moszkva|Moszkvába]], ahol elvégezte a hároméves pártegyetemet. 1938-tól a szovjet zeneszerző egyesület nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó osztályát vezette. A [[második világháború]] kitörését követően önként belépett a [[Vörös Hadsereg]]be, majd főhadnagyi rangban vett részt a budapesti harcokban is. |
||
A főváros |
A főváros felszabadulása után rövid ideig a Vörös Hadsereg lapjának, az ''Új Szó''nak volt a munkatársa. 1945 őszén kinevezték a Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés tanszékvezető tanárává. 1950-től a Magyar Zeneművészek Szövetségének elnöke, majd 1951-től hét évig országgyűlési képviselő volt, 1954-ben az [[Magyar Dolgozók Pártja]] Központi Vezetősége tagja lett. 1958 és 1967 között, nyugdíjba vonulásáig a Zeneakadémia igazgatója volt. |
||
Szabó Ferenc zenéje egyszerű, világos formákból áll. Tematikus világa a magyar népdal szelleméből fakad, harmóniavilága tonális, a kodályi stílusból ered. Pályafutása elején főleg kamaraműveket írt, filmzenéket hangszerelt ''([[Meseautó (film, 1934)|Meseautó]]'', ''[[Hyppolit, a lakáj]])''. Az 1930-as évek elejétől kórusfeldolgozásokat is komponált, például a ''Munkát! Kenyeret!'' című dalt. 1931-ben [[London]]ban, nagy sikerrel mutatták be egy zenei ünnepélyen a [[Petőfi Sándor]] versére készült ''Farkasok dala'' című művét, de más kórusművei, dalai is ismertté váltak [[Európa|Európában]]. Főleg kórusműveket, kamaraműveket, szviteket, zongoradarabokat írt, de komponált filmzenéket is ''([[Lúdas Matyi (film, 1949)|Lúdas Matyi]]'', ''[[Föltámadott a tenger]])''. ''Légy jó mindhalálig'' című operáját maga már nem tudta befejezni, [[Borgulya András]] végezte el rajta a végső simításokat. 1969. november 4-én hunyt el Budapesten. |
Szabó Ferenc zenéje egyszerű, világos formákból áll. Tematikus világa a magyar népdal szelleméből fakad, harmóniavilága tonális, a kodályi stílusból ered. Pályafutása elején főleg kamaraműveket írt, filmzenéket hangszerelt ''([[Meseautó (film, 1934)|Meseautó]]'', ''[[Hyppolit, a lakáj]])''. Az 1930-as évek elejétől kórusfeldolgozásokat is komponált, például a ''Munkát! Kenyeret!'' című dalt. 1931-ben [[London]]ban, nagy sikerrel mutatták be egy zenei ünnepélyen a [[Petőfi Sándor]] versére készült ''Farkasok dala'' című művét, de más kórusművei, dalai is ismertté váltak [[Európa|Európában]]. Főleg kórusműveket, kamaraműveket, szviteket, zongoradarabokat írt, de komponált filmzenéket is ''([[Lúdas Matyi (film, 1949)|Lúdas Matyi]]'', ''[[Föltámadott a tenger]])''. ''Légy jó mindhalálig'' című operáját maga már nem tudta befejezni, [[Borgulya András]] végezte el rajta a végső simításokat. 1969. november 4-én hunyt el Budapesten. |
A lap 2012. május 17., 21:07-kori változata
Szabó Ferenc (Budapest, 1902. december 27. – Budapest, 1969. november 4.) Kossuth-díjas magyar zeneszerző.
Élete, munkássága
Szegény körülmények között élt, a budapesti Piarista Gimnáziumban tanult, miközben éjszakai munkákból tartotta fenn magát. A középiskolából – a Galilei Körben való részvétele miatt – kimaradt. Festészeti tanulmányokat is folytatott, a Tanácsköztársaság alatt a proletár tanműhelyben Uitz Béla növendéke volt. Zenével is foglalkozni kezdett, az Operaház egyik zenészéhez járt hegedűórákra – ebédhordás ellenében. 1921-től a Zeneakadémián tanult, előbb Siklós Albert, majd Weiner Leó és Kodály Zoltán tanítványa volt. 1926-ban szerezte meg zeneszerzői diplomáját.
1922-ben bekapcsolódott a munkásmozgalomba, 1925-től közreműködött a Szociáldemokrata Párt kulturális rendezvényeinek szervezésében. 1926-ban alapító tagja volt a Modern Magyar Muzsikusok Szabad Egyesületének (Kadosa Pál, Szelényi István és Kelen Hugó társaságában). 1928-tól munkáskórusokat vezetett. 1927-től illegális kommunista pártmunkát végzett, majd 1931-ben Sallai Imre futáraként Berlinbe utazott, az emigráns magyar írók és újságírók körében végzett szervező munkát. Innen emigrált 1932 áprilisában Moszkvába, ahol elvégezte a hároméves pártegyetemet. 1938-tól a szovjet zeneszerző egyesület nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó osztályát vezette. A második világháború kitörését követően önként belépett a Vörös Hadseregbe, majd főhadnagyi rangban vett részt a budapesti harcokban is.
A főváros felszabadulása után rövid ideig a Vörös Hadsereg lapjának, az Új Szónak volt a munkatársa. 1945 őszén kinevezték a Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés tanszékvezető tanárává. 1950-től a Magyar Zeneművészek Szövetségének elnöke, majd 1951-től hét évig országgyűlési képviselő volt, 1954-ben az Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége tagja lett. 1958 és 1967 között, nyugdíjba vonulásáig a Zeneakadémia igazgatója volt.
Szabó Ferenc zenéje egyszerű, világos formákból áll. Tematikus világa a magyar népdal szelleméből fakad, harmóniavilága tonális, a kodályi stílusból ered. Pályafutása elején főleg kamaraműveket írt, filmzenéket hangszerelt (Meseautó, Hyppolit, a lakáj). Az 1930-as évek elejétől kórusfeldolgozásokat is komponált, például a Munkát! Kenyeret! című dalt. 1931-ben Londonban, nagy sikerrel mutatták be egy zenei ünnepélyen a Petőfi Sándor versére készült Farkasok dala című művét, de más kórusművei, dalai is ismertté váltak Európában. Főleg kórusműveket, kamaraműveket, szviteket, zongoradarabokat írt, de komponált filmzenéket is (Lúdas Matyi, Föltámadott a tenger). Légy jó mindhalálig című operáját maga már nem tudta befejezni, Borgulya András végezte el rajta a végső simításokat. 1969. november 4-én hunyt el Budapesten.
Művei
- Színpadi művek
- Lúdas Matyi, táncjáték, 1960
- Légy jó mindhalálig, opera, 1969
- Vokális művek
- Farkasok dala, 1929–1930
- Aufbau der Stadt Traktorostroy, oratórium, 1931
- Meghalt Lenin!, kantáta, 1933
- Szegény ember nótái, 1946
- Májusi ének, kantáta, 1950
- Föltámadott a tenger, oratórium, 1955
- Vallomás, kantáta, 1967
- Petőfi-dalok, 1951
- Zenekari művek
- Moldován rapszódia, 1941
- „Hazatérés” concerto, 1948
- Számadás, 1949
- Ludas Matyi-szvit, 1950
- Emlékeztető, szimfónia, 1953
- Felszabadult melódiák, 1955
- Balettzene, 1961
- Elfelejtett szerenád, 1964
- Lírai szvit, vonós zenekarra, 1936
- Kamarazenei művek
- 1. vonósnégyes, 1926
- Szerenád, 1926–1927
- Vonóshármas, 1927
- Gordonka–zongoraszonáta, 1930
- Zongorahármas, 1931
- Air, hegedű–zongoraduó, 1953
- 2. vonósnégyes, 1962
- Sonata alla rapsodia, 1964
- Rondo, gordonka–zongora, 1972
- Szólóművek
- Toccata, zongora, 1928
- Szólógordonka szonáta, 1929
- Két szólóhegedű-szonáta, 1930–1931
- 1. zongoraszonáta, 1940–1941
- 2. zongoraszonáta, 1947
- Három könnyű zongoradarab, 1949
- 3. zongoraszonáta, 1957–1961
Díjai, elismerései
- Kossuth-díj (1951, 1954)
- Érdemes művész (1952)
- Kiváló művész (1962)
Forrás
- Brockhaus Riemann zenei lexikon III. (O–Z). Szerk. Carl Dahlhaus, Hans Heinrich Eggebrecht. Budapest: Zeneműkiadó. 1985. ISBN 9633305723
- Székely András szerk.: Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Zeneműkiadó, Budapest, 1988. ISBN 9633306728
- BMC – Szabó Ferenc
- Kulúrpart – Szabó Ferenc halála