„Sarki tőkehal” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
37. sor: | 37. sor: | ||
== Megjelenése == |
== Megjelenése == |
||
[[Fájl:Arctic cod.jpg|bélyegkép|250px|balra]] |
|||
Ez a halfaj általában 25 centiméter hosszú, de a legnagyobb példányok 40 centiméter hosszúak is lehetnek. 49-57 [[csigolya|csigolyája]] van. Farokúszója erősen be van mélyedve. Az [[Állkapocscsont|alsó állkapcsa]] valamivel hosszabb, mint a [[felső állcsont]]. A tapogatószálai nagyon kicsik. Kis [[pikkely]]ei a bőrében nyugszanak, nem fedik egymást. Háti része barnás, finom pontozattal. Oldalai és hasi része ezüstösek. Úszói szürkések, világos szélekkel. |
Ez a halfaj általában 25 centiméter hosszú, de a legnagyobb példányok 40 centiméter hosszúak is lehetnek. 49-57 [[csigolya|csigolyája]] van. Farokúszója erősen be van mélyedve. Az [[Állkapocscsont|alsó állkapcsa]] valamivel hosszabb, mint a [[felső állcsont]]. A tapogatószálai nagyon kicsik. Kis [[pikkely]]ei a bőrében nyugszanak, nem fedik egymást. Háti része barnás, finom pontozattal. Oldalai és hasi része ezüstösek. Úszói szürkések, világos szélekkel. |
||
A lap 2012. május 11., 11:37-kori változata
Sarki tőkehal | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
kifogott sarki tőkehalak
| ||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||
Boreogadus saida (Lepechin, 1774) | ||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Sarki tőkehal témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Sarki tőkehal témájú médiaállományokat és Sarki tőkehal témájú kategóriát. |
A sarki tőkehal (Boreogadus saida) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a tőkehalalakúak (Gadiformes) rendjéhez, ezen belül a tőkehalfélék (Gadidae) családjához tartozó faj.
Nemének egyetlen faja.
Előfordulása
A sarki tőkehal elterjedési területe a Jeges-tenger határának az egész hosszát magába foglalja. Főbb előfordulási helyei: a Fehér-tenger, Izland, Grönland déli része a kanadai Új-Brunswick tartományig; a Csendes-óceán északi része, amely magába foglalja a Bering-tengert, az Olyutorski-fokot, a Pribilof-szigeteket és a Bristol-öblöt is.
Megjelenése
Ez a halfaj általában 25 centiméter hosszú, de a legnagyobb példányok 40 centiméter hosszúak is lehetnek. 49-57 csigolyája van. Farokúszója erősen be van mélyedve. Az alsó állkapcsa valamivel hosszabb, mint a felső állcsont. A tapogatószálai nagyon kicsik. Kis pikkelyei a bőrében nyugszanak, nem fedik egymást. Háti része barnás, finom pontozattal. Oldalai és hasi része ezüstösek. Úszói szürkések, világos szélekkel.
Életmódja
A sarki tőkehal egyaránt megél a sós- és brakkvízben is. 400 és akár 1383 méteres mélységben is megtalálható. Nyáron és télen a partmenti vízekben él. A Beaufort-tengernél, akár a folyó torkolatainak az édesvízeibe is beúszik. Míg a Fehér-tengerben a jegek jelenlétét keresi, Alaszkában távol tartja magát a jegektől. Tápláléka hasadtlábú rákok (Mysida), felemáslábú rákok (Amphipoda), evezőlábú rákok (Copepoda) és kisebb halak.
Legfeljebb 7 évig él.
Szaporodása
Ennek a halnak az ívási időszakát, a jegek mozgása határozza meg.
Felhasználása
A sarki tőkehal jelentős gazdasági értékkel bír. A legtöbbet alkalmazott módszer a halászására, a vonóhálóval végzett halászat. Az ember táplálékként használja, vagy oljat készít belőle.