„Zolnai Gyula” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
a Dátumformátum, dátumtoldalékolás, dátumkékítés
38. sor: 38. sor:
[[Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók]]
[[Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók]]
[[Kategória:MTA-tagok]]
[[Kategória:MTA-tagok]]
[[Kategória:1862-ben született személyek]]
[[Kategória:1949-ben elhunyt személyek]]

A lap 2012. május 11., 00:20-kori változata

Zolnai Gyula, írói álneve Somkuti (Nagysomkút, 1862. december 3.Budapest, 1949. december 24.) magyar nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (l. 1897, r. 1924, t. 1945). Zolnai Béla francia filológus atyja.

Életútja

Felsőfokú tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, majd gimnáziumokban tanított, Egerben (1887-88), Székesfehérvárott (1888–93) és Budapesten (1894–1906). 1895-ben a magyar nyelvtudomány magántanárává habilitálták a budapesti egyetemen. 1906-tól a kolozsvári, 1918-tól a pozsonyi, 1921-től a pécsi egyetemen a magyar nyelvtudomány és az összehasonlító finnugor nyelvészet nyilvános rendes tanára. 1930-ban, 68 éves korában vonult nyugalomba.

Munkássága

1898-ban az MTA szótári bizottsága megbízta egy nagyszótár általános tervének elkészítésével és szerkesztésével; a szótár gyűjtőmunkáit 1906-ig vezette. 1905–06-ban a Magyar Nyelv társszerkesztője. Szerkesztette és kiadta a Szamota István által kezdett oklevélszótárt. A magyar nyelvtudomány több területén munkálkodott; főleg nyelvtörténettel, etimológiával, mondattannal foglalkozott, munkásságával a nyelvművelés ügyét is szolgálta. Számos finn költő verseit és Aleksis Kivi népi drámáját fordította magyar nyelvre. A finn irodalomból fordított verseit hetilapokban, antológiákban is közreadta.

Művei (válogatás)

  • Szómagyarázatok (Budapest, 1890);
  • Mátyusföld nyelvjárása (Budapest, 1891);
  • Mondattani búvárlatok (Budapest, 1893);
  • Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig (Budapest, 1894);
  • Az új nagy szótár feladatáról (Budapest, 1899);
  • Magyar oklevélszótár (Budapest, 1906);
  • A-si képzőeredete (Értekezések a Nyelv-és Széptudományok Köréből, XXIII. 10. sz., Budapest, 1920);
  • A mondatátszövődés (Budapest, 1926; franciául is, 1926);
  • Kivi Elek: A pusztai vargáék. Fordítás. (1929);
  • Zur sprachlichen Differenzierung[1] (Helsingfors);
  • Idegen szavaink és a nyelvújítás (Budapest, 1937)

Irodalom

  • Klemm Antal: Zolnai Gyula (Magyar Nyelv, 1932);
  • Györke József: Zolnai Gyula. (Magyar Nyelv, 1942);
  • Sági István: Zolnai Gyula. (Magyar Nyelv, 1950. 3. sz.)

Források

  1. A nyelvi differenciálódás.
  • Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 2315. o. ISBN 963-05-6807-1  
  • MÉL