„Péntek János” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
116. sor: 116. sor:
*[[Népi hiedelem Erdélyben]]
*[[Népi hiedelem Erdélyben]]
*[[Népi irodalom Erdélyben]]
*[[Népi irodalom Erdélyben]]
*[[Néprajzi irodalom Erdélyben]]


{{Portál|Nyelvek||Erdély|-|Kolozsvár|-}}
{{Portál|Nyelvek||Erdély|-|Kolozsvár|-}}

A lap 2012. május 10., 01:14-kori változata

Péntek János
Fájl:Pentekjanos.jpg
Életrajzi adatok
Született1941. július 7. (82 éves)
Körösfő
Ismeretes mintnyelvész
Nemzetiségmagyar
HázastársDombi Erzsébet
Pályafutása
Szakterületnyelvtudomány
Munkahelyek
Babeș–Bolyai Tudományegyetemegyetemi tanár
Szakmai kitüntetések
Csűry Bálint-emlékérem
Lőrincze Lajos-díj
Bárczi Géza-emlékérem
Akadémiai tagságAz MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottságának elnöke 2007 óta
A Wikimédia Commons tartalmaz Péntek János témájú médiaállományokat.

Péntek János (Körösfő, 1941. július 7. –) nyelvész, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke, egyetemi tanár, szakterülete a nyelvtudomány; szociolingvisztika, dialektológia, kisebbségi nyelvhasználat, népnyelv és népi kultúra viszonya.

Életútja

1959-ben érettségizett a nagyváradi 4-es számú középiskolában, 1964-ben a magyar nyelv és irodalom szakon végzett a kolozsvári egyetem bölcsészkarán, 1964-től oktató a kolozsvári egyetem Magyar nyelvtudományi tanszékén, 1976-ban a filológiai tudományok doktora lett. 1990-től tanszékvezető egyetemi tanár a kolozsvári egyetem magyar nyelvészeti tanszékén.

Egyetemi oktatói munkája

Oktatóként általános nyelvészetet, általános etnológiát és magyar néprajzot, szociolingvisztikát, magyar dialektológiát oktatott. 1989 után a korszak igényeinek megfelelő tanszéki szervezési feladatokat irányított, a következőket:

  • 1990-ben a magyarságtudományi képzést szolgáló tanszékeket szervezte újjá (irodalom, nyelv, néprajz, finn szakos képzés)
  • Ugyancsak 1990-ben néprajz szakos egyetemi képzést indította újra (40 év szünet után), megalakította a tanszék néprajzi munkacsoportját
  • Doktori képzés indított dialektológiából és magyar néprajzból, 20 doktori disszertáció témavezetője volt, ezen disszertációk megvédése is megtörtént
  • 1996-tól posztgraduális magiszteri képzést szervezett, elfogadtatta a tanszéken újnak számító tudományágak oktatását (szociolingvisztika és etnolingvisztika és antropológiai nyelvészet)
  • 2001-ben hungarológiai doktori iskola szervezett és akkreditáltatott (hungarológiai stúdiumok)
  • 2002-ben megszervezte az MTA erdélyi nyelvészeti kutatóállomását (ma: Szabó T. Attila Nyelvi Intézet) és elsőként vállalta annak szakmai vezetését.

Kutatási terület

1989 előtt

  • 1964-től: etnolingvisztikai és magyar dialektológiai kutatások
  • 1967-től: kontaktológiai kutatások a román–magyar nyelvi kapcsolatok tekintetében
  • 1970: etnobotanikai, botanikai terminológiai kutatások

1989 után

  • Kétnyelvűség a Kárpát-medencében (az erdélyi regionális kutatások Szilágyi N. Sándorral)
  • Nyelvi tervezéssel kapcsolatos kutatások és ezzel kapcsolatos szakmai feladatokban való részvétel (Szabó T. Attila Nyelvi Intézet)
  • Az oktatási nyelvvel kapcsolatos kutatások; a romániai magyar nyelvű oktatás intézményeinek működése

Díjak

Szervezeti tagságok

  • Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság (állandó meghívott)
  • Kolozsvári Területi Bizottság (KAB) (elnök)
  • Szótári Munkabizottság
  • Erdélyi Múzeum-Egyesület (választmányi, alapító és tiszteleti tag)
  • Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága (erdélyi társelnök)
  • Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság (alelnök).

Publikációs jegyzék

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek