Közalapítvány

• Hatályos jogunk szerint az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából ún. közalapítványt hozhat létre. Törvény közalapítvány létrehozását kötelezővé teheti. A Ptk. 74/G. §-a megállapítja a közalapítvány különös szabályait. Egyebekben a közalapítványra az alapítványra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

2006 augusztusától újakat nem lehet létrehozni, a korábbiak azonban működhetnek.

2006. augusztus 24. napjától a Ptk 74/G. §-t hatályon kívül helyezte a 2006. évi LXV. törvény. Közalapítványok nem hozhatóak létre.

Történetéből

A közalapítványt már 19. századi jogunk ismerte. A A Pallas nagy lexikona az alábbi két szócikket szentelte e témának:

Közalapítványi javak

"v. röviden közalapok, azok az ingó és ingatlan jószágok, amelyek bizonyos általánosságban megjelölt kulturális v. karitativ célzattal adattak át egyes hatóságoknak kezelés és felhasználás végett. Ezekkel ellentétben alapítványoknak nevezik a gyakorlati életben alkalmazott terminologia szerint azokat a nyilvános kezelés és ellenőrzés alatt álló javakat, amelyek meghatározott, konkrét célra rendeltettek (l. Alapítvány). A két rokon fogalom között tehát csupán a cél kijelölése tekintetében van különbség. A magyar K. ingatlan és ingó jószágokból s jelentékeny pénztőkéből állanak, amelyek természetük szerint vannak beosztva az egyes szakminiszterek kezelése alá, közülök legtöbb esik a vallás- és közoktatási minisztérium ügykörébe. Legfontosabbak a következők: 1. A magyarországi katolikus vallás-alap (l. Vallás-alap); 2. A magyarországi katolikus tanulmányi alap (l. Tanulmányi alap); 3. Az egyetemi alap (l. Tudomány-egyetemi alapok); 4. A magyarországi református közalap ( Baldácsy-alapítvány); 5. Ludovika-alapítvány (Ludovika-akadémia) stb. Mindezen K.-on kivül még sokféle más célokra rendelt magyar K. is vannak, amelyeknek eredete nagyon különböző forrásokra vezethető vissza s ezek szerint jogi természetük is nagyon különböző. Igy p. a tanulmányi és a vallás-alapnak tulajdonjogi természete ma annyira vitás, hogy e K. nem is vétetnek fel az államnak a törvényhozás elé terjesztett költségvetéseibe és zárszámadásaiba, hanem azoknak felügyelete és ellenőrzése ideiglenesen külön ellenőrző-bizottságra van ruházva. A többi K. azonban a miniszterek rendes alkotmányos felelőssége mellett kezeltetnek."

Közalapítványi királyi ügyigazgatóság

"1849. a mindenkori kormányoknak az összes közalapok és alapítványok jogügyeiben intéző és tanácsadó közege volt. A szabadságharc után megszünt és az abszolut-korszak alatt összes teendőit a kincstári jogügyigazgatóság látta el. Az alkotmány helyreállítása után a harmadik felelős minisztérium alatt újra felállították s eljárását az 1867 szept. 27-én 10,165. szám alatt kelt vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet utasításai szabályozzák. Jelenleg eredeti hatáskörén kivül, a miniszterek megbizása alapján és azok jogán gyakorolja azt a legfőbb felügyeletet, amely a király az 1723. LXX. t.-c. alapján megilletik. A K. hivatali szervezete 1894. módosíttatott, miáltal azonban hatáskörében semmi változás sem következett be."

A közalapítvány a Ptk-ban

1. (1) A közalapítvány olyan alapítvány, amelyet az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hoz létre. Törvény közalapítvány létrehozását kötelezővé teheti.

1. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában közfeladatnak minősül az az állami vagy helyi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról - jogszabály alapján - az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia. A közalapítvány létrehozása nem érinti az államnak, illetve az önkormányzatnak a feladat ellátására vonatkozó kötelezettségét.

1. (3) Közalapítvány létrejöhet úgy is, hogy az alapítvány a teljes vagyonát - alapítójának hozzájárulásával - azonos célú közalapítvány létesítése érdekében az arra jogosult szervnek felajánlja. Ha a közalapítvány alapítására jogosult az ajánlatot elfogadja, a közalapítványt az alapítvány alapítójával közösen hozza létre. A közalapítvány létrehozásával az alapítvány megszűnik, jogutódja a közalapítvány, amelynek alapítói az alapítót megillető jogosultságokat -ha az alapító okirat eltérően nem rendelkezik - együttesen gyakorolják.

1. (4) Közalapítvány alapítására jogosult szerv alapítványt csak közalapítványként hozhat létre.

1. (5) Közalapítvány létesítése esetén az alapító okiratban a kezelő szervet is meg kell jelölni, vagy ilyen célra külön szervezet - ideértve a kezelő szerv ellenőrzésére jogosult szervet is - létrehozásáról kell gondoskodni.

1. (6) A közalapítvány alapító okiratát hivatalos lapban közzé kell tenni.

1. (7) A közalapítványhoz - ha törvény eltérően nem rendelkezik - bárki feltétel nélkül csatlakozhat, az alapító okirat azonban előírhatja, hogy a csatlakozás elfogadásához a kezelő szerv (szervezet) jóváhagyása szükséges.

1. (8) A kezelő szerv (szervezet) a közalapítvány működéséről köteles az alapítónak évente beszámolni és gazdálkodásának legfontosabb adatait nyilvánosságra kell hoznia. A közalapítvány gazdálkodásának törvényességét és célszerűségét - a helyi önkormányzat képviselő-testülete által alapított közalapítvány kivételével - az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

1. (9) A bíróság a közalapítványt az alapító kérelmére nem peres eljárásban megszünteti, ha a közfeladat iránti szükséglet megszűnt vagy a közfeladat ellátásának biztosítása más módon, illetőleg más szervezeti keretben hatékonyabban megvalósítható. A közalapítvány megszűnése esetén a közalapítvány vagyona - a hitelezők kielégítése után - az alapítót illeti meg, aki köteles azt a megszűnt közalapítvány céljához hasonló célra fordítani és erről a nyilvánosságot megfelelően tájékoztatni.

1. (10) A külön nem szabályozott kérdésekben a közalapítványra az alapítványra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni."

Források

• A A Pallas nagy lexikona
• Polgári törvénykönyv

Kapcsolódó szócikkek

• Alapítvány