„Mátyusföld” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Vág –> Vág (folyó) |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
'''Mátyusföld''' v. Mátyus földe (szlovákul ''Matušova zem'') a történeti [[Pozsony vármegye|Pozsony]] és [[Komárom vármegye|Komárom vármegyében]] a [[Csallóköz]]től északra, a [[Kis-Kárpátok]]tól, a [[Hegyalatt]]-tól keletre a [[Vág]] |
'''Mátyusföld''' v. Mátyus földe (szlovákul ''Matušova zem'') a történeti [[Pozsony vármegye|Pozsony]] és [[Komárom vármegye|Komárom vármegyében]] a [[Csallóköz]]től északra, a [[Kis-Kárpátok]]tól, a [[Hegyalatt]]-tól keletre a [[Vág (folyó)|Vágig]] terjedő sík vidéki terület élő népi neve, amely a [[Vízköz (Szlovákia)|Vízköz]]t is magában foglalja. Egyes kutatók földrajzi meghatározását eltérően értelmezik. |
||
== Nevének eredete == |
== Nevének eredete == |
||
A lap 2012. május 6., 07:23-kori változata
Mátyusföld v. Mátyus földe (szlovákul Matušova zem) a történeti Pozsony és Komárom vármegyében a Csallóköztől északra, a Kis-Kárpátoktól, a Hegyalatt-tól keletre a Vágig terjedő sík vidéki terület élő népi neve, amely a Vízközt is magában foglalja. Egyes kutatók földrajzi meghatározását eltérően értelmezik.
Nevének eredete
A Mátyusföld magyarsága honfoglalás kori megtelepedésű. Nevét Csák Máté tartományúr itt fekvő birtokairól kapta. Az elnevezést eredetileg az egész birtoktestre értették. Oklevélben 1384-ben bukkan fel “terrae Mathei” néven. 1402-ben “comitatus de Mathywsfewlde”-ként szerepel.
A régió történelme
Területén a nyelvhatár az utóbbi évszázadokban déli irányban elmozdult. Magyarsága egy részét érintette a II. világháborút követő kitelepítés és lakosságcsere is.
A Mátyusföldön nagy kiterjedésű, évszázadok óta majorsági gazdálkodást folytató nagy uradalmak alakultak ki. Ezek ugyan korlátozták a fejlődést, azonban a kedvező értékesítési lehetőségek (Pozsony és a bortermelő városok közelsége) révén paraszti árutermelése az adott viszonyok közt élénk lehetett.
Aprófalvas településhálózatában jelentékeny mezővárosok alakultak ki (Szenc, Szered, Vágsellye). Paraszti műveltsége felderítetlen.
A tág értelemben vett Mátyusföldhöz a következő területek tartoznak:
- Szenci járás - a járás keleti része, a Dunaújfalu, Magyarbél, Szenc, Pozsonyboldogfa vonaltól keletre, beleértve a felsorolt településeket.
- Galántai járás - a teljes járás, kivéve a korábban a Galgóci járáshoz tartozó Pusztakürt és Salgócska.
- Nagyszombati járás - Apaj, Majtény és Súr.
- Vágsellyei járás - a teljes járás.
Források
- Magyar néprajzi lexikon III. (K–Né). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1980. 535. o. ISBN 963-05-1288-2
- Novák, V.: A Mátyusföld történelmi meghatározása
Külső hivatkozások
- Falu Mátyusföldön
- Mátyusföld II. Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Szerk. Bukovszky László. Forum Kisebbségkutató Intézet, Lilium Aurum Könyvkiadó, Komárom, Dunaszerdahely, 2005.[1]
Könyv
(Földünk térképeken) Felelős kiadó: Vajda Béla: Világatlasz országlexikonnal. TOPOGRÁF Térképészeti Kft. 3.javított kiadás. Nyíregyháza: NYÍR-KARTA Bt. 2005. ISBN 978-963-9618-01-5 16. oldal E3