„Antonio Salieri” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 15. sor: | 15. sor: | ||
==Konfliktusa Wolfgang Amadeus Mozarttal== |
==Konfliktusa Wolfgang Amadeus Mozarttal== |
||
* Különösen népszerű az a legenda, mely szerint Mozart és Antonio Salieri rivalizáltak egymással. Ez a témája [[Alekszandr Szergejevics Puskin]] |
* Különösen népszerű az a legenda, mely szerint Mozart és Antonio Salieri rivalizáltak egymással. Ez a témája [[Alekszandr Szergejevics Puskin|Alekszandr Puskin]] színdarabjának, a ''Mozart és Salieri''-nek, [[Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov|Nyikolaj Rimszkij-Korszakov]] azonos című operájának, és [[Peter Shaffer]] ''[[Amadeus]]'' című színdarabjának, illetve az ebből készült [[Miloš Forman]]-filmnek is. Valójában Salieri rajongott Mozartért. |
||
* |
* 1824–1825-ben a 74 éves, beteg Antonio Salieri Mozart megölésével vádolta magát. Az emberek az előrehaladott korból fakadó beszámíthatatlanságról beszéltek, Salieri kijelentései azonban mégis beszédtémává váltak. Ezt Beethoven „beszélgetőfüzeteiből” is megtudjuk, vagyis azokból a feljegyzésekből, amelyekbe a már süket Beethoven beszélgetőpartnerei beírták a közlendőjüket. ''„Salieri azt állítja, hogy megmérgezte Mozartot”,'' így szól az 1824. január 21. és 25. közötti bejegyzés. ''„Salierivel megint rosszul állnak a dolgok. Teljesen meg van bomolva. Állandóan azt fantáziálja, hogy bűnös Mozart halálában, és hogy megmérgezte – ez az igazság, mert igazságként akarja meggyónni.”'' (1824. január 25. körül). ''„Most nagyon erős a meggyőződés, hogy Salieri volt Mozart gyilkosa”'' 1825. január vége). A gyanú, hogy Salieri megmérgezte Mozartot, máig tarja magát. Mozart fia ugyan kétségbe vonta ezt a teóriát, de Mozart maga is úgy vélte: megmérgezték. Máig sem világos azonban, hogy pontosan mi történt.<ref>Max Becker: Wolfgang Amadeus Mozart, Kossuth Kiadó, 2006. 113,124 oldal</ref> |
||
<ref>Max Becker: Wolfgang Amadeus Mozart Kossuth Kiadó 2006 113,124 oldal</ref> |
|||
Salieri |
Betegágyán Salieri azt mondta [[Ignaz Moscheles]]nek, Beethoven tanítványának: ''„halálosan beteg vagyok, ezért aztán becsületszavamra elmondhatom önnek, hogy egy szó sem igaz abból a képtelen pletykából, tudja, hogy megmérgeztem volna Mozartot. Nem igaz, rosszindulatú rágalom az egész, mondja meg a világnak, kedves Moscheles.”'' |
||
==Művei== |
==Művei== |
||
A lap 2012. május 3., 18:22-kori változata
Antonio Salieri (Legnago, 1750. augusztus 18. - Bécs, 1825. május 7.) olasz zeneszerző.
Életpályája
Florian Gassmann bécsi karmester fedezte fel Salieri zenei tehetségét, magával vitte Bécsbe, tanulmányait támogatta és a bécsi udvarba is bevezette. Első sikerét 1770-ben a Le donne letterate című vígoperájával érte el. 1774-ben Gassmann meghalt, helyére Salierit nevezték ki a bécsi opera karmesterévé, egyben udvari zeneszerző lett. 1778-80 között indult itáliai körútjára, amely alatt 1778-ban Europa riconosciuta című operáját megírta a milanói Scala megnyitójára. 1780-ban visszatért Bécsbe. Megismerkedett Gluckkal, akivel jó barátságba került. Ennek a kapcsolatnak a gyümölcse lett a Les Danaides című opera, amelynek megzenésítését Gluck átadta Salierinek, és így a darabot kettejük neve alatt mutatták be 1784-ben Párizsban. 1788-90-ig a császári udvar karmestere volt. 1813-ban a bécsi konzervetórium alapító tagja, majd 1817-től igazgatója is lett. Tanítványa volt Beethoven, Franz Schubert, Liszt Ferenc és Johann Nepomuk Hummel is.
Konfliktusa Wolfgang Amadeus Mozarttal
- Különösen népszerű az a legenda, mely szerint Mozart és Antonio Salieri rivalizáltak egymással. Ez a témája Alekszandr Puskin színdarabjának, a Mozart és Salieri-nek, Nyikolaj Rimszkij-Korszakov azonos című operájának, és Peter Shaffer Amadeus című színdarabjának, illetve az ebből készült Miloš Forman-filmnek is. Valójában Salieri rajongott Mozartért.
- 1824–1825-ben a 74 éves, beteg Antonio Salieri Mozart megölésével vádolta magát. Az emberek az előrehaladott korból fakadó beszámíthatatlanságról beszéltek, Salieri kijelentései azonban mégis beszédtémává váltak. Ezt Beethoven „beszélgetőfüzeteiből” is megtudjuk, vagyis azokból a feljegyzésekből, amelyekbe a már süket Beethoven beszélgetőpartnerei beírták a közlendőjüket. „Salieri azt állítja, hogy megmérgezte Mozartot”, így szól az 1824. január 21. és 25. közötti bejegyzés. „Salierivel megint rosszul állnak a dolgok. Teljesen meg van bomolva. Állandóan azt fantáziálja, hogy bűnös Mozart halálában, és hogy megmérgezte – ez az igazság, mert igazságként akarja meggyónni.” (1824. január 25. körül). „Most nagyon erős a meggyőződés, hogy Salieri volt Mozart gyilkosa” 1825. január vége). A gyanú, hogy Salieri megmérgezte Mozartot, máig tarja magát. Mozart fia ugyan kétségbe vonta ezt a teóriát, de Mozart maga is úgy vélte: megmérgezték. Máig sem világos azonban, hogy pontosan mi történt.[1]
Betegágyán Salieri azt mondta Ignaz Moschelesnek, Beethoven tanítványának: „halálosan beteg vagyok, ezért aztán becsületszavamra elmondhatom önnek, hogy egy szó sem igaz abból a képtelen pletykából, tudja, hogy megmérgeztem volna Mozartot. Nem igaz, rosszindulatú rágalom az egész, mondja meg a világnak, kedves Moscheles.”
Művei
Közel 40 operát, valamint egyházi és hangszeres zeneműveket írt.
Híresebb operái
- Le donne letterate (1770)
- Europa riconosciuta (1778)
- Il ricco d'un giorno,
- Semiramide,
- La grotta di Trofonio
- Tarare
Külső hivatkozás
Források és jegyzetek
- ↑ Max Becker: Wolfgang Amadeus Mozart, Kossuth Kiadó, 2006. 113,124 oldal
