„Antal Géza (orvos)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
29. sor: | 29. sor: | ||
[[Kategória:MTA-tagok]] |
[[Kategória:MTA-tagok]] |
||
[[Kategória:Nagyenyediek]] |
[[Kategória:Nagyenyediek]] |
||
[[Kategória:1846-ban született személyek]] |
|||
[[Kategória:1889-ben elhunyt személyek]] |
|||
[[eo:Géza Antal]] |
[[eo:Géza Antal]] |
A lap 2012. április 28., 16:06-kori változata
Antal Géza (magyardellői) (Nagyenyed, 1846. szeptember 11. – Budapest, 1889. december 20.) orvosprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Unokája Szentágothai János Kossuth-díjas anatómus, az MTA elnöke.
Élete
Apja Antal László, a Bethlen Kollégium kórházának orvosa volt. Antal Géza a marosvásárhelyi főgimnáziumban végezte tanulmányait, azután 1865-ben Bécsbe ment az orvosi egyetemre, de egy év múlva Budapesten folytatta az orvosi tanfolyamot. 1870 novemberében lett orvosdoktor, 1871-ben a sebészdoktori és szülészmesteri oklevelet is megszerezte, majd 1873-ban megkapta a műtői oklevelet. Ez év május havában a Budapesti Egyetem sebészeti kórházában mint tanársegéd nyert alkalmazást, mely állástól 1877 végén vált meg. 1876. szeptember 21-étől magántanár lett, 1884-ben a Rókus Kórház fiókosztályának rendelő orvosa lett. 1888 júliusában a Rókus Kórház főorvosává nevezték ki. A Magyar Tudományos Akadémia 1889. május 3-án választotta levelező tagjává.
Munkái
1. Kovács József tanár sebészi kórodája a budapesti kir. magyar egyetemen 1871/2–1873/4. tanévekben. Budapest, 1876. (Réczey Imrével)
2. Az elvérzésről. Budapest, 1883. (Term. Előadások 37. füzet.)
3. Húgyszervi bántalmaknak sebészi kór- és gyógytana. U. ott, 1888. (Ism. Orvosi Hetilap Ezen munkának bőv. német kiadása: Specielle chirurgische Pathologie u. Therapie der Harnröhre. Stuttgart, 1888.)
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.