„Hou Han su” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kínai császári dinasztiák kategória hozzáadva (a HotCattel)
Lektorálandó
1. sor: 1. sor:
{{lektor}}
[[Fájl:Hanshu.jpg|bélyegkép|500px|Jobbra|Han dinasztia története. ''(Hanshu)'']]
[[Fájl:Hanshu.jpg|bélyegkép|500px|Jobbra|Han dinasztia története. ''(Hanshu)'']]
A '''késői Han történelem''', vagy más néven Keleti Han történelem ([[hagyományos kínai írás|hagyományos kínai]]: 后汉书, [[pinyin]]: ''Hou Hanshu'') a Keleti Han dinasztia [i.sz. 25 – 220] hivatalos történetét írja le. A művet [[:en:Fan_Ye_(historian)|'''Fan Ye''']] ([[hagyományos kínai írás|hagyományos kínai]]: 范曄, [[pinyin]]: ''Fan Ye'') [i.sz. 398–445] fordította le és egészítette ki az akkori ismeretekkel, amit a Liu Song Dinasztia alatt ismertek. Fan Ye számos korábbi művet is felhasznált a késői Han történelem megírásakor. Felhasználta például [[Sze-ma_Csien|'''Sze-ma Csien''']] ([[hagyományos kínai írás|hagyományos kínai]]: 司馬遷, [[pinyin]]: Sima Qian) [i.e. 135 – 86] ShiJi (''Történelmi feljegyzések'') munkáját, [[:en:Pan_Ku|'''Pan Ku''']] [i.sz. 32–92] ([[hagyományos kínai írás|hagyományos kínai]]: 班固, [[pinyin]]: ''Ban Gu'') Hanshu (''korai Han történelem'') forrásait, valamint a vele azonos korban élő történetírók írásait, utazók beszámolóit. A legtöbb forrás eredetije nem maradt épségben, így a mű abból a szempontból is jelentős, hogy továbbörökítette az elveszett információkat.
A '''késői Han történelem''', vagy más néven Keleti Han történelem ([[hagyományos kínai írás|hagyományos kínai]]: 后汉书, [[pinyin]]: ''Hou Hanshu'') a Keleti Han dinasztia [i.sz. 25 – 220] hivatalos történetét írja le. A művet [[:en:Fan_Ye_(historian)|'''Fan Ye''']] ([[hagyományos kínai írás|hagyományos kínai]]: 范曄, [[pinyin]]: ''Fan Ye'') [i.sz. 398–445] fordította le és egészítette ki az akkori ismeretekkel, amit a Liu Song Dinasztia alatt ismertek. Fan Ye számos korábbi művet is felhasznált a késői Han történelem megírásakor. Felhasználta például [[Sze-ma_Csien|'''Sze-ma Csien''']] ([[hagyományos kínai írás|hagyományos kínai]]: 司馬遷, [[pinyin]]: Sima Qian) [i.e. 135 – 86] ShiJi (''Történelmi feljegyzések'') munkáját, [[:en:Pan_Ku|'''Pan Ku''']] [i.sz. 32–92] ([[hagyományos kínai írás|hagyományos kínai]]: 班固, [[pinyin]]: ''Ban Gu'') Hanshu (''korai Han történelem'') forrásait, valamint a vele azonos korban élő történetírók írásait, utazók beszámolóit. A legtöbb forrás eredetije nem maradt épségben, így a mű abból a szempontból is jelentős, hogy továbbörökítette az elveszett információkat.

A lap 2012. április 28., 10:31-kori változata

Han dinasztia története. (Hanshu)

A késői Han történelem, vagy más néven Keleti Han történelem (hagyományos kínai: 后汉书, pinyin: Hou Hanshu) a Keleti Han dinasztia [i.sz. 25 – 220] hivatalos történetét írja le. A művet Fan Ye (hagyományos kínai: 范曄, pinyin: Fan Ye) [i.sz. 398–445] fordította le és egészítette ki az akkori ismeretekkel, amit a Liu Song Dinasztia alatt ismertek. Fan Ye számos korábbi művet is felhasznált a késői Han történelem megírásakor. Felhasználta például Sze-ma Csien (hagyományos kínai: 司馬遷, pinyin: Sima Qian) [i.e. 135 – 86] ShiJi (Történelmi feljegyzések) munkáját, Pan Ku [i.sz. 32–92] (hagyományos kínai: 班固, pinyin: Ban Gu) Hanshu (korai Han történelem) forrásait, valamint a vele azonos korban élő történetírók írásait, utazók beszámolóit. A legtöbb forrás eredetije nem maradt épségben, így a mű abból a szempontból is jelentős, hogy továbbörökítette az elveszett információkat.

A mű felépítését tekintve több részre osztható tartalma és keletkezésének figyelembevétele mellett. Az első 10 fejezet egy évkönyv jellegzetességű leírás, amely elsősorban a Han dinasztia uralkodóinak életeseményeit foglalja össze. A Han dinasztia uralkodását Wang Mang (hagyományos kínai: 王莽, pinyin: Wáng Măng) hatalomra jutása törte félbe [i.sz. 9 - 24], amikor uralkodása alatt megalapította a Xin dinasztiát (hagyományos kínai: 新朝, pinyin: Xīn Cháo). Az őt követő késői Han császárok évszámairól olvashatunk a Keleti Han történelemben.

A következő 80 fejezet (11-90) az uralkodó császárok életrajzai, valamint a korukban zajló csatározások leírásai. A leírások több részlettel is szolgálnak olyan dicső hadvezérek, tábori parancsnokok hadműveleteiről is, mint pl. Ban Chao, aki több nyugati tartományt is a Han császárok ellenőrzése alá tudott vonni.

Nyugati régió a Hou Hanshu alapján

Magyar vonatkozásban különösen érdekes a 88. fejezet (Nyugati tartományok), mely a Han birodalomtól nyugatra eső, főleg a Tarim-medence és az attól távolabbi törzseket, királyságokat írja le, azok háborúit, köztük a Xiongnu törzsekkel folytatott küzdelmeket. A Xiongnu törzsek egy nagyobb csoportját tartják az Európában a III. század vége felé megjelenő Hun csapatok őseinek. Később Attila vezetésével erős birodalmat hoztak létre a Kárpát-medencében és komoly kihívások elé állították az európai nemzeteket lovas portyázásaik során. Szintén érdekessége, hogy egyes fejezetei leírásokat közöl a Római birodalom (DaQin), valamint Egyiptom-ról is (Haixi), valamint a Pártus birodalmon (Anxi) és Mezopotámián (Tiaozhi) keresztülhaladó Selyemútvonalakról. A 89. fejezet további leírásokat közöl a Xiongnu-k déli törzseiről, illetve azok beolvadásáról a Han birodalomba.

Források

Külső hivatkozások