Nikolaus Lenau

Nikolaus Lenau

Nikolaus Lenau eredeti nevén N. Franz Niembsch Edler von Strehlenau, (Csatád/Lenauheim, ma Bánát, Románia/, 1802. augusztus 13. – Bécs, Oberdöbling, 1850. augusztus 22.) német nyelven alkotó osztrák költő, a német biedermeier korának meghatározó alakja.

Élete

Gyermek- és ifjúkorát még Magyarországon töltötte. Budán és Sátoraljaújhelyen folytatott tanulmányai után 1819-től 1819-től Bécsben jogot, orvostudományt, filozófiát és mezőgazdaságot tanult. Ismeretségéhez tartozott Franz Grillparzer, Ferdinand Raimund, A. Grün, és jó hegedűsként Johann Strauß apja és Joseph Lanner is.

1822 őszén – valószínűleg barátja, Kleyle Frigyes biztatására – Magyaróvárra ment, hogy a Magyaróvári Gazdasági Felsőbb Magántanintézetben mezőgazdasági ismereteket szerezzen. Lenau járt az órákra, egy keveset tanult is, élte a többi gazdász életét. Sokat lovagolt a Lajta partján. Bordacsra kirándult barátaival, hegedült és verseket írt. A Magyaróváron töltött rövid idő nem múlt el nyomtalanul, mert költeményeiben több helyütt felelevenednek a Mosoni-Duna, a Hanság és a Lajta képei. Lenaut nyughatatlan természete Óvárról Bécsbe vitte, itt jogot hallgatott, majd az orvosi egyemet hallgatója lett. 1827 nyarán még egyszer visszatért Magyaróvárra Kleyle Frigyeshez, akivel annak haláláig levelezett.

Nyugtalan vándorélete volt, akárcsak Byronnak. 1831-ben Heidelbergbe, majd Stuttgartba utazott. Itt jelent meg első verseskötete 1832-ben ("Gedichte"). 1832-ben útra kelt Amerikába, egy esztendeig farmer volt Ohio államban, ahonnan csalódással telve visszatért. Felváltva élt Württrmbergben, illetve Ausztriában.

Sophie von Löwenthaalhoz fűződő reménytelen szerelme elmélyítette kedélybántalmait, s életének utolsó hat esztendejét a döblingi pszichiátriai szanatóriumban töltötte, Széchenyivel egy fedél alatt, és ott is halt meg.

Német nyelven és magyar nyelvű fordításban több kötete jelent meg. A mosonmagyaróvári Fő úton, a Lajta-híd közelében ma is áll az eredetileg barokk egyemeletes lakóház (Lenau-ház), amelynek emeletén Lenau szobát bérelt. Itt tartózkodásának emlékét óvári tisztelői 1877-ben a weidlingi temetőben lévő síremlékről másolt domborművel örökítették meg. A város 1965. október 8-án a Nemzetközi Lenau Társaság (alakult 1964-ben Stockerauban) mosonmagyaróvári ünnepélyes közgyűlése alkalmával márványtáblát helyezett a dombormű alá. A vár belső udvarában látható Lenau szobra és az a kőpad, amelyen a hagyomány szerint üldögélni szokott.

Költészete

Lenau műveinek hangját a világfájdalom és a melankólia határozza meg. Tájköltészetében új, expreszív nyelvet talál. Jelentős politikai lírája, mely kora szabadságeszméinek kifejezője.

Hatott rá a magyar zene és népköltészet. Az ország tájainak és életképeinek ábrázolásával ő fedezte fel a Magyarországot a világirodalom számára.

Jelentős alkotásai:

• Faust (1835) önéletrajzi ihletésű dráma, főhőse öngyilkosságot követ el.
• Savonarola (1837, verseposz)
• Johannes Žižka (1838/42, verseposz)
• Az Albigensek (Die Albigenser) (1842, verseposz)a 13. századi eretnekmozgalom harcait és bukását ábrázolta.
• Don Juan (1844, töredék)

Hatása

• Faust és Don Juan című alkotásait Liszt Ferenc, Berlioz és Richard Strauss dolgozta fel.
• Lenau amerikai útja F. Kürnbergert a „Der Amerika-Müde” című regény megírására ösztönözte.
• 1964 – ben az Osztrák Oktatási Minisztérium megalapította a nemzetközi Nikolaus Lenau – díjat (1965 óta Österreichischer Staatspreis für europäische Literatur- az Európai Irodalom Osztrák Állami Díja néven szerepel).

Források

• Új magyar lexikon IV. (K–Me). Szerk. Berei Andor és 11 tagú szerk.bizottsága. Budapest: Akadémiai. 1961.
• Österreich Lexikon (www.aeiou.at)

Külső hivatkozás

• A Puszta semmi... c. vers magyarul és németül - Bábel Web Antológia

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Nikolaus Lenau témában.

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak

Nikolaus Lenau témában.

A Wikimédia Commons tartalmaz Nikolaus Lenau témájú médiaállományokat.