„Szilvériusz pápa” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 16. sor: | 16. sor: | ||
'''Szent Silverius''' († [[537]]. [[december 2.]]) volt az 58. [[pápa (egyházfő)|egyházfő]] a történelem során [[536]]. [[június 8.|június 8]]-tól [[537]]. [[március 11.|március 11]]-ig. Neves papi családból származott, de a feltörő politikai viharok és intrikák hamar elsöpörték a pápai trónról. |
'''Szent Silverius''' († [[537]]. [[december 2.]]) volt az 58. [[pápa (egyházfő)|egyházfő]] a történelem során [[536]]. [[június 8.|június 8]]-tól [[537]]. [[március 11.|március 11]]-ig. Neves papi családból származott, de a feltörő politikai viharok és intrikák hamar elsöpörték a pápai trónról. |
||
[[Hormisdas pápa]] fiaként született Frosinone városában. Apját követve ő is szent hivatást választott, és hamarosan [[Róma]] egyik aldiakónusa lett. Amikor [[I. Agapét pápa]] [[Konstantinápoly]]ban meghalt azonnal kiújult a harc a gót király és a [[bizánc]]i császár között, a pápai trón utódlásának kérdésében. Főként Theodora császárné viselte nagyon szívén az új pápa ügyét, ugyanis olyan embert akart a római püspöki székben látni, aki támogatja majd a [[monofiziták]]at. A pápával Konstantinápolyba érkezett küldöttség között talált is egy olyan diakónust, aki hajlandó lett volna közösségre lépni az [[I. Agapét pápa|Agapét]] által kitagadott Anthimosszal, és támogatni a monofizita tanokat. Ezt azonban pontosan tudta [[ |
[[Hormisdas pápa]] fiaként született Frosinone városában. Apját követve ő is szent hivatást választott, és hamarosan [[Róma]] egyik aldiakónusa lett. Amikor [[I. Agapét pápa]] [[Konstantinápoly]]ban meghalt azonnal kiújult a harc a gót király és a [[bizánc]]i császár között, a pápai trón utódlásának kérdésében. Főként Theodora császárné viselte nagyon szívén az új pápa ügyét, ugyanis olyan embert akart a római püspöki székben látni, aki támogatja majd a [[monofiziták]]at. A pápával Konstantinápolyba érkezett küldöttség között talált is egy olyan diakónust, aki hajlandó lett volna közösségre lépni az [[I. Agapét pápa|Agapét]] által kitagadott Anthimosszal, és támogatni a monofizita tanokat. Ezt azonban pontosan tudta [[Theodahad keleti gót király]] is, és ezért megelőzve Theodorát nyomást gyakorolt a római zsinatra, így az pápává választotta Silveriust. A klérus nagy része nem támogatta az új pápát, ugyanis egy aldiakónust csak nagyon ritkán választanak meg erre a hivatalra. Mindenesetre írásban fogadtak engedelmességet Silveriusnak. [[536]]. [[június 8.|június 8-án]] szentelték fel. |
||
Miután elfoglalta hivatalát Theodora császárné azonnal megkereste azzal a kérésével, hogy egyesüljön a [[monofiziták|monofizita]] egyházzal. Miután Silverius ezt határozottan megtagadta, a császárné dühében elhatározta, hogy minden áron elmozdítja trónjáról a pápát, és helyére korábbi választottját, [[Vigilius pápa|Vigiliust]] ülteti. Eközben Rómában elszabadult a pokol. Meghalt a gót király, és utódja, [[Vitiges]] az egyházat okolta azért, mert [[Flavius Belisarius]] bizánci seregei már Róma falai alatt állomásoztak. Ezért megostromolta a várost, lerombolta az összes templomot, és meggyalázta a vértanúk sírjait. [[536]] decemberében a császári erők felmentették Rómát a féktelen gót rablóktól, és helyőrséget állítottak fel a városban. Ezek után nem csoda, hogy ''Silverius'' nagy örömmel fogadta Belisariust a szent városban. |
Miután elfoglalta hivatalát Theodora császárné azonnal megkereste azzal a kérésével, hogy egyesüljön a [[monofiziták|monofizita]] egyházzal. Miután Silverius ezt határozottan megtagadta, a császárné dühében elhatározta, hogy minden áron elmozdítja trónjáról a pápát, és helyére korábbi választottját, [[Vigilius pápa|Vigiliust]] ülteti. Eközben Rómában elszabadult a pokol. Meghalt a gót király, és utódja, [[Vitiges]] az egyházat okolta azért, mert [[Flavius Belisarius]] bizánci seregei már Róma falai alatt állomásoztak. Ezért megostromolta a várost, lerombolta az összes templomot, és meggyalázta a vértanúk sírjait. [[536]] decemberében a császári erők felmentették Rómát a féktelen gót rablóktól, és helyőrséget állítottak fel a városban. Ezek után nem csoda, hogy ''Silverius'' nagy örömmel fogadta Belisariust a szent városban. |
||
A lap 2012. április 22., 16:33-kori változata
| Silverius pápa | |||||
| a katolikus egyház vezetője | |||||
 | |||||
| Született | 480 körül, Campania Frosinone | ||||
| Megválasztása | 536. június 8. | ||||
| Pontifikátusának vége | 537. március 11. | ||||
| Elhunyt | 537. június 20. (59-60 évesen) Ponza | ||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Silverius pápa témájú médiaállományokat. | |||||
Szent Silverius († 537. december 2.) volt az 58. egyházfő a történelem során 536. június 8-tól 537. március 11-ig. Neves papi családból származott, de a feltörő politikai viharok és intrikák hamar elsöpörték a pápai trónról.
Hormisdas pápa fiaként született Frosinone városában. Apját követve ő is szent hivatást választott, és hamarosan Róma egyik aldiakónusa lett. Amikor I. Agapét pápa Konstantinápolyban meghalt azonnal kiújult a harc a gót király és a bizánci császár között, a pápai trón utódlásának kérdésében. Főként Theodora császárné viselte nagyon szívén az új pápa ügyét, ugyanis olyan embert akart a római püspöki székben látni, aki támogatja majd a monofizitákat. A pápával Konstantinápolyba érkezett küldöttség között talált is egy olyan diakónust, aki hajlandó lett volna közösségre lépni az Agapét által kitagadott Anthimosszal, és támogatni a monofizita tanokat. Ezt azonban pontosan tudta Theodahad keleti gót király is, és ezért megelőzve Theodorát nyomást gyakorolt a római zsinatra, így az pápává választotta Silveriust. A klérus nagy része nem támogatta az új pápát, ugyanis egy aldiakónust csak nagyon ritkán választanak meg erre a hivatalra. Mindenesetre írásban fogadtak engedelmességet Silveriusnak. 536. június 8-án szentelték fel.
Miután elfoglalta hivatalát Theodora császárné azonnal megkereste azzal a kérésével, hogy egyesüljön a monofizita egyházzal. Miután Silverius ezt határozottan megtagadta, a császárné dühében elhatározta, hogy minden áron elmozdítja trónjáról a pápát, és helyére korábbi választottját, Vigiliust ülteti. Eközben Rómában elszabadult a pokol. Meghalt a gót király, és utódja, Vitiges az egyházat okolta azért, mert Flavius Belisarius bizánci seregei már Róma falai alatt állomásoztak. Ezért megostromolta a várost, lerombolta az összes templomot, és meggyalázta a vértanúk sírjait. 536 decemberében a császári erők felmentették Rómát a féktelen gót rablóktól, és helyőrséget állítottak fel a városban. Ezek után nem csoda, hogy Silverius nagy örömmel fogadta Belisariust a szent városban.
Theodora úgy gondolta, felhasználja a hadvezért tervei megvalósításához, és Vigiliust azonnal Rómába küldte. Belisarius felesége, Antonina a császárné hű alattvalója volt, és megpróbálta rávenni férjét Theodora tervének megvalósítására. Miután Belisarius nemet mondott, a császárné egy meghamisított levelet küldött Belisariusnak. A levélben egy titkos egyezmény volt Silverius és Vitiges között. Eszerint a pápa elárulja a bizánciakat és éjszaka titokban megnyitja a város egyik kapuját a gót seregek előtt. 537 márciusában a császáriak azonnal elfogták Silveriust, és pápai öltözékétől megfosztva, egy szerzetesi csuhában hajóra rakták, és száműzték Rómából. Ezután a zsinat bizánci nyomásra pápának választotta Vigiliust.
Silverius hajója a lükiai Patarában kötött ki, itt tartották fogva a hatalmától megfosztott pápát. Patara püspöke azonban hamarosan rájött az árulásra, és fellebbezett az igazságtalanság ügyében I. Justinianus császárnál. Bizonyítékai megnyerték a császárt, aki elrendelte Silverius ügyének újratárgyalását Rómában. Az elűzött pápa hajója így hamarosan kikötött Itáliában, Nápoly környékén. De Vigilius sem tétlenkedett, és felkészült ellenlábasa fogadására. A kikötőből azonnal a Tirrén-tenger egyik kis szigetére, Palmarolára hurcolták Silveriust, ahol a kegyetlen bánásmódba 537 decemberében bele is halt. Hamvait a szigeten temették el, és onnan soha nem szállították el azt. Évek múltán a szerencsétlen sorsú pápát vértanúnak nyilvánították és szentté avatták. Ünnepét június 20-án tartják.
Források
- Catholic Encyclopedia
- Enciclopedia Italiana
- Magyar nagylexikon XVI. (Sel–Szö). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. ISBN 963-9257-15-X
- Gergely Jenő: A pápaság története
| Előző pápa: I. Agapét |
|
Következő pápa: Vigilius |
