„George Francis FitzGerald” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Relativists kategória eltávolítva; Relativitáselmélet kategória hozzáadva (a HotCattel)
a Irish physicists kategória eltávolítva; Ír fizikusok kategória hozzáadva (a HotCattel)
53. sor: 53. sor:
[[Kategória:1901-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:1901-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:Relativitáselmélet]]
[[Kategória:Relativitáselmélet]]
[[Kategória:Irish physicists]]
[[Kategória:Ír fizikusok]]
[[Kategória:People associated with Trinity College, Dublin]]
[[Kategória:People associated with Trinity College, Dublin]]
[[Kategória:Royal Medal winners]]
[[Kategória:Royal Medal winners]]

A lap 2012. április 22., 09:04-kori változata

George Francis FitzGerald
Született1851. augusztus 3.
Dublin, Írország
Elhunyt1901. február 22. (49 évesen)
Dublin
Állampolgárságabrit
Nemzetiségeír
Foglalkozásafizikus
IskoláiTrinity College
Kitüntetései
SírhelyeMount Jerome Cemetery
A Wikimédia Commons tartalmaz George Francis FitzGerald témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Emléktábla az Ely Place 7 alatt Dublinban, ahol Fitzgerald élt - „George Francis Fitzgerald elméleti fizikus, MRIA FRS”

George Francis FitzGerald (1851. augusztus 3., Dublin, Írország - 1901. február 22., Dublin) ír fizikus, a „természetfilozófia” professzora a Trinity College-ban (Dublin, Írország). A 19. század utolsó negyedében tevékenykedett.

Élete és ténykedése a fizikában

Dublinban született, a Lower Mount Street 19 szám alatt William FitzGerald tiszteletes és felesége, Anne Francis Stoney fiaként. Apja az erkölcsfilozófia professzora volt a Trinityben és plébános a St Anne-ben (Dawson Street), majd 1862-ben püspökké nevezték ki.

George 16 évesen lett a Trinity diákja. 1877-ben ösztöndíjat kapott.

Oliver Lodge, Oliver Heaviside és Heinrich Hertz mellett FitzGerald is vezetője volt annak a mozgalomnak, ami felülvizsgálta, bővítette, tisztázta és megerősítette James Clerk Maxwell matematikai elméletét az elektromágneses térről az 1870-es és 1880-as években.

1883-ban Maxwell egyenletei alapján FitzGerald egy eszközt javasolt, ami gyorsan váltakozó elektromos áramot hozott volna létre, hogy azzal elektromágneses hullámokat keltsenek. Ezzel kísérletileg igazolni lehetett Heinrich Hertz német fizikus 1888-ban közölt elméleti eredményeit ezekről a hullámokról.

FitzGerald George Johnstone Stoney ír fizikus unokaöccse volt, aki az „elektron” kifejezést javasolta.

A hosszrövidülés

FitzGerald leginkább 1889-ben megjelent írása után ismert: „Az éter és a Föld atmoszférája” (The Ether and the Earth's Atmosphere), amiben leírja, hogy minden mozgó test a mozgásának irányában megrövidül. FitzGerald ezt részben barátja, Oliver Heaviside villamosmérnök egyenleteire alapozta. Hendrik Lorentz holland fizikus nagyon hasonló ötlettel állt elő 1892-ben, amit részletesen kidolgozott. Ez később Lorentz-transzformáció néven vált ismertté.

A Lorentz-FitzGerald transzformáció a speciális relativitáselmélet alapvető része, az erről szóló elméletet Albert Einstein publikálta 1905-ben.

FitzGerald súlyos emésztési zavaroktól szenvedett rövid élete során. Egy műtét után halt meg otthonában 1901. február 22.-én.

További információk

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz George Francis FitzGerald témájú médiaállományokat.