„George Francis FitzGerald” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 35. sor: | 35. sor: | ||
:A hosszrövidülés |
:A hosszrövidülés |
||
FitzGerald leginkább 1889-ben megjelent írása után ismert: „Az éter és a Föld atmoszférája” (''The Ether and the Earth's Atmosphere''), amiben leírja, hogy minden mozgó test a mozgásának irányában megrövidül. FitzGerald ezt részben barátja, [[Oliver Heaviside]] villamosmérnök egyenleteire alapozta. [[Hendrik Lorentz]] holland fizikus nagyon hasonló ötlettel állt elő 1892-ben, amit részletesen kidolgozott. Ez később [[Lorentz-transzformáció]] néven vált ismertté. |
FitzGerald leginkább 1889-ben megjelent írása után ismert: „Az éter és a Föld atmoszférája” (''The Ether and the Earth's Atmosphere''), amiben leírja, hogy minden mozgó test a mozgásának irányában megrövidül. FitzGerald ezt részben barátja, [[Oliver Heaviside]] villamosmérnök egyenleteire alapozta. [[Hendrik Lorentz]] holland fizikus nagyon hasonló ötlettel állt elő [[1892]]-ben, amit részletesen kidolgozott. Ez később [[Lorentz-transzformáció]] néven vált ismertté. |
||
A Lorentz-FitzGerald transzformáció a [[speciális relativitáselmélet]] alapvető része, az erről szóló elméletet [[Albert Einstein]] publikálta [[1905]]-ben. |
|||
FitzGerald súlyos emésztési zavaroktól szenvedett rövid élete során. Egy műtét után halt meg otthonában [[1901]]. [[február 22.]]-én. |
FitzGerald súlyos emésztési zavaroktól szenvedett rövid élete során. Egy műtét után halt meg otthonában [[1901]]. [[február 22.]]-én. |
||
| ⚫ | |||
:Length contraction |
|||
The ''[[FitzGerald-Lorentz contraction]]'' (or Lorentz-FitzGerald contraction hypothesis) became an essential part of the [[Special Theory of Relativity]], as [[Albert Einstein]] published it in 1905. He demonstrated the kinematic nature of this effect, by deriving it from the [[principle of relativity]] and the constancy of the speed of light. |
|||
További információk |
További információk |
||
| 52. sor: | 49. sor: | ||
{{DEFAULTSORT:Fitzgerald, George Francis}} |
{{DEFAULTSORT:Fitzgerald, George Francis}} |
||
| ⚫ | |||
[[Category:1851 births]] |
[[Category:1851 births]] |
||
[[Category:1901 deaths]] |
[[Category:1901 deaths]] |
||
A lap 2012. április 22., 09:01-kori változata
| George Francis FitzGerald | |
 | |
| Született | 1851. augusztus 3. Dublin, Írország |
| Elhunyt | 1901. február 22. (49 évesen) Dublin |
| Állampolgársága | brit |
| Nemzetisége | ír |
| Foglalkozása | fizikus |
| Iskolái | Trinity College |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Mount Jerome Cemetery |
 A Wikimédia Commons tartalmaz George Francis FitzGerald témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
George Francis FitzGerald (1851. augusztus 3., Dublin, Írország - 1901. február 22., Dublin) ír fizikus, a „természetfilozófia” professzora a Trinity College-ban (Dublin, Írország). A 19. század utolsó negyedében tevékenykedett.
- Élete és ténykedése a fizikában
Dublinban született, a Lower Mount Street 19 szám alatt William FitzGerald tiszteletes és felesége, Anne Francis Stoney fiaként. Apja az erkölcsfilozófia professzora volt a Trinityben és plébános a St Anne-ben (Dawson Street), majd 1862-ben püspökké nevezték ki.
George 16 évesen lett a Trinity diákja. 1877-ben ösztöndíjat kapott.
Oliver Lodge, Oliver Heaviside és Heinrich Hertz mellett FitzGerald is vezetője volt annak a mozgalomnak, ami felülvizsgálta, bővítette, tisztázta és megerősítette James Clerk Maxwell matematikai elméletét az elektromágneses térről az 1870-es és 1880-as években.
1883-ban Maxwell egyenletei alapján FitzGerald egy eszközt javasolt, ami gyorsan váltakozó elektromos áramot hozott volna létre, hogy azzal elektromágneses hullámokat keltsenek. Ezzel kísérletileg igazolni lehetett Heinrich Hertz német fizikus 1888-ban közölt elméleti eredményeit ezekről a hullámokról.
FitzGerald George Johnstone Stoney ír fizikus unokaöccse volt, aki az „elektron” kifejezést javasolta.
- A hosszrövidülés
FitzGerald leginkább 1889-ben megjelent írása után ismert: „Az éter és a Föld atmoszférája” (The Ether and the Earth's Atmosphere), amiben leírja, hogy minden mozgó test a mozgásának irányában megrövidül. FitzGerald ezt részben barátja, Oliver Heaviside villamosmérnök egyenleteire alapozta. Hendrik Lorentz holland fizikus nagyon hasonló ötlettel állt elő 1892-ben, amit részletesen kidolgozott. Ez később Lorentz-transzformáció néven vált ismertté.
A Lorentz-FitzGerald transzformáció a speciális relativitáselmélet alapvető része, az erről szóló elméletet Albert Einstein publikálta 1905-ben.
FitzGerald súlyos emésztési zavaroktól szenvedett rövid élete során. Egy műtét után halt meg otthonában 1901. február 22.-én.
További információk
- John J. O'Connor és Edmund F. Robertson. George Francis FitzGerald a MacTutor archívumban. (angolul)
- Millenium Trinity Monday Memorial Discourse by Professor J. M. D. Coey
- FitzGerald letters at the Royal Dublin Society, with digitized images of over 2000 letters to and from FitzGerald
