„Márkus István (szociográfus)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
| 3. sor: | 3. sor: | ||
== Életútja == |
== Életútja == |
||
1945-től a [[Szabad Szó]] és a [[Valóság (folyóirat, 1945-1948)|Valóság]] szerkesztője. 1948-ban bekerült a [[Budapesti Corvinus Egyetem| |
1945-től a [[Szabad Szó]] és a [[Valóság (folyóirat, 1945-1948)|Valóság]] szerkesztője. 1948-ban bekerült a [[Budapesti Corvinus Egyetem|Közgazdasági Egyetemre]] tanársegédnek, három évig ott tanított, 1951-52-ben bebörtönözték, szabadulása után 1953-ban nem kapott állást. Az [[1956-os forradalom]]ban való részvétele miatt 1957-1961 közt ismét börtönbe került. |
||
Szabadulása után [[Sarkadi Imre|Sarkadi Imréről]] írt egy cikket a [[Kortárs (folyóirat)|Kortárs]] című irodalmi folyóirat 1962-es évfolyamába, ez cikk egy nagy vitát indított az irodalmárok körében. A továbbiakban főleg [[szociográfia]]i munkásságot fejtett ki, a magyar valóságot vizsgálta gazdasági, politikai és szociálpszichológiai szempontból. 1983-ban a szociológiai tudományok kandidátusa lett. |
Szabadulása után [[Sarkadi Imre|Sarkadi Imréről]] írt egy cikket a [[Kortárs (folyóirat)|Kortárs]] című irodalmi folyóirat 1962-es évfolyamába, ez cikk egy nagy vitát indított az irodalmárok körében. A továbbiakban főleg [[szociográfia]]i munkásságot fejtett ki, a magyar valóságot vizsgálta gazdasági, politikai és szociálpszichológiai szempontból. 1983-ban a szociológiai tudományok kandidátusa lett. |
||
A lap 2012. április 20., 18:12-kori változata
Márkus István (Budapest, 1920. szeptember 9.– 1997.) magyar szociográfus, kritikus, szerkesztő.
Életútja
1945-től a Szabad Szó és a Valóság szerkesztője. 1948-ban bekerült a Közgazdasági Egyetemre tanársegédnek, három évig ott tanított, 1951-52-ben bebörtönözték, szabadulása után 1953-ban nem kapott állást. Az 1956-os forradalomban való részvétele miatt 1957-1961 közt ismét börtönbe került.
Szabadulása után Sarkadi Imréről írt egy cikket a Kortárs című irodalmi folyóirat 1962-es évfolyamába, ez cikk egy nagy vitát indított az irodalmárok körében. A továbbiakban főleg szociográfiai munkásságot fejtett ki, a magyar valóságot vizsgálta gazdasági, politikai és szociálpszichológiai szempontból. 1983-ban a szociológiai tudományok kandidátusa lett.
Kötetei (válogatás)
- „Nyugalmat nem ismerek” : Mihail Vasziljevics Lomonoszov élete. Jászai Ilonával. Budapest : Móra, 1963. 217 p.
- Forradalom és szabadságharc, 1848-49. Budapest : Móra, 1966. 159 p.
- Mit láttam falun : 1945-1966. Budapest : Magvető, 1967. 315 p.
- Mikulás a kenguruk szigetén és más mesék. (Ill. Hegedüs István). Budapest : Móra, 1970. 123 p.
- Kifelé a feudalizmusból : [esszék]. Szépirodalmi Könyvkiadó, [1977]. 390 p.
- Nagykőrös : [szociográfia]. Budapest : Szépirodalmi Könyvkiadó, 1979. 414 p.
- Polgárosodó parasztság : : a magyar társadalomfejlődés egy faluszociológus szemével /[a köt. összeállításában közrem. Benda Gyula. [Budapest] : Dinasztia, cop. 1996. 211 p.
Díjak, elismerések
- Déry Tibor-díj (1992)
Források
- Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1326–1327. o. ISBN 963-05-6806-3