Gorove László

Gattájai Gorove László (Szamosújvár, 1780. június 2. – Pest, 1839. március 11.) magyar író, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, Gorove István politikus édesapja.

Élete

Gorove Kristóf, a város főbírája, több ízben királyi kormányszéki biztos és országgyűlési követ és beodrai Karácsonyi Veronika fia. Tanulását szülőhelyén kezdte és a bölcseletig bezárólag Kolozsvárott folytatta, ahol 1796-ban a kolozsvári színpadon fiatal társaival Kotzebue, Embergyűlölés és megbánás című darabját játszotta. 1800-ban Pestre jött az egyetemre törvényt tanulni, itt Haliczky András a német és Dugonics András a magyar irodalom ismeretére vezette őt. Kazinczy Ferenc és Faludi munkái pedig különös hatást gyakoroltak reá. Atyja halála (1801) félbeszakasztatta vele a törvénytanulást és az ősi birtokba lépett és 1810-ben elhagyván Erdélyt, Magyarországra jött és az Alföldön telepedett le, ahol királyi adomány által megnyerte Gattája (ma: Gátalja) helységet. Miután látta, hogy e vidéken a magyar nyelv mindenütt kiküszöböltetik, minden igyekezetét arra fordította, hogy némely szabadalmak engedésével Gattájára magyar lakosokat édesgessen, akiknek az általa emelt templomban az Isten igéje magyarul hirdettessék. Így magyarosodott meg Gattája és vidéke. Hivatalt, noha felszólították, nem vállalt, egyedüli örömét a tudományokban és gazdaságban lelte. A nemzetiség és nyelv ügyében szerzett érdemeiért a Magyar Tudományos Akadémia 1835. szeptember 11-én levelező tagjává választotta, melynek 1839. február 18-ai alapítólevelével (testvéreivel együtt) 1000 forint tőkét hagyományozott oly végből, hogy annak kamataival egy kitűnő pályamű szerzője jutalmaztassék. Ehhez képest az akadémia által minden negyedik évben a Gorove-alapítványból, hatvan arany jutalom mellett, jutalomkérdés volt kitűzendő, mely felváltva az erkölcstudomány, széptan és magyar művelődéstörténet köréből került ki.

Etikai, történelmi és országismereti témákban sokat publikált a Tudományos Gyűjteményben 1819-től halálig.

Munkái

• Jetzid és Hábá, avagy a féltés és meghasonlás. Szomorújáték öt felvonásban. A magyar játszó szinre alkalmaztatta. Buda, 1806. (Előszó kelt Tisza-Varsányon aug. 24. 1808. Először adatott Kolozsvárt 1807. jan. 12., azután Pesten 1808. aug. 17. és 1811. márc. 11. Ism. Bayer József Egyet. Philol. Közlöny 1881.)
• A jegyesek Carthágóban, vagy a nagy Scipio. Eredeti munka, és vitézi történet. Buda, 1807.
• Az érdemes kalmár. Hazai történeten épült eredeti darab öt felvonásban. Buda, 1807.
• A férfiúnak tökélletességei. Pest, 1823.
• Eger várossa történetei. Pest, 1828. (Különnyomat a Tudományos Gyűjteményből. Újabb kiadása: Eger, 1876.)
• T. Békés vármegyéhez tett beszéd. Hely és év n.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.