„Ibérek (Pireneusi-félsziget)” változatai közötti eltérés

Az '''ibérek''' történelem előtti időkben az [[Ibériai-félsziget]]en éltek. [[Marcus Terentius Varro]] említést tett az ibérekről, és [[Caius Plinius Caecilius|Idősebb Plinius]] azt írta történeti művében (Nat. Hist. III. I. 8), hogy a félszigetet ibérek, perzsák, [[föníciaiak]], [[kelták]] és karthágóiak[[karthágó]]iak népesítették be.

[[I. e. 5. századbanszázad|I. e. 5.]] és [[i. e. 4. századbanszázad|4. században]] érkeztek a kelták kelet felől, elűzték a [[ligurok]]at, és a félsziget északi és nyugati részein telepedtek le. Az ibérek délről vándoroltak fel északkelet felé egészen a mai Dél-Franciaországig. (Pl. ''Ullastret'' [[oppidum]] [[Girona (tartomány)|Gironában]], Ensérune oppidum [[Hérault]] megyében). Az ibérek és a kelták összeolvadásából származtak a [[keltibérek]]. Ebben az időben keletkeztek a keltibér, [[luzitánok|luzitán]] (mai [[Portugália]]), [[Asztúria|asztúr]] és [[Kantábria|cantaber]] (Északnyugat-Spanyolország), valamint [[turdetántartesszoszi nyelv|turdetán]] (Tartessos mellett) törzsi elnevezések.

Az első és második [[pun háborúk|pun háború]] között rövid ideig [[Karthágó]] fennhatósága alá tartoztak. [[Hannibal]] seregébe katonákat küldtek. Végül a [[Római birodalomBirodalom]] alattvalói lettek, és elvesztették politikai és kulturális önállóságukat. A [[vandálok|vandál]] (406), a [[vizigótokgótok|vizigót]] (415), s végül a [[mórok|mór]] (711) uralom végleg megpecsételte sorsukat.

Az ibérek eredetét nem sikerült pontosan megállapítani. Egyes tudósok szerint Észak-Afrikából vándoroltak be, és a berberekkel[[berberek]]kel rokonok. Ismét mások azt állítják régészeti leletekre, antropológiai és genetikai bizonyítékokra hivatkozva, hogy az ibérek a Földközi-tenger keleti részeiből vándoroltak be. Harmadik vélemény szerint Európa őslakóihoz tartoztak, s akik egy nagy, [[megalitikus kultúrák|megalitikus kultúrát]] hoztak létre ebben a régióban.