„Karavella” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Vagobot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.2) (Bot: következő hozzáadása: ms:Caravel
Luckas-bot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: be:Каравела
30. sor: 30. sor:
[[af:Karveel]]
[[af:Karveel]]
[[ar:كارافيل]]
[[ar:كارافيل]]
[[be:Каравела]]
[[bg:Каравела]]
[[bg:Каравела]]
[[bs:Karavela]]
[[bs:Karavela]]

A lap 2012. március 29., 20:32-kori változata

Latinvitorlás karavella (modernkori brazil rekonstrukció)

A karavella (portugálul: caravella) egy déli típusú (főleg Portugáliában Spanyolországban és Itáliában elterjedt), kereskedelmi hajózásra alkalmas középkori hajótípus. Portugáliában fejlesztették ki, ősei valószínűleg arab hajók másolatai voltak. Első írásos említését 1255-ből ismerjük. Nevének eredetéről két elképzelés ismert:

  • vagy a portugál „carvalho”, azaz tölgyfa szóból ered, mivel ebből a fából épültek ezek a hajók‚
  • vagy pedig a „kis hajót” jelentő görög „karabos” szóból.

Magas oldalfala, egy fedélzete és egy tatfelépítménye volt.

Korai típus: (13–15. század) kicsi, de erős, kb. 20 brt vízkiszorítású hajó, két-három árbocán általában latinvitorlái, vagy vegyes (két négyszögletű és egy latin) vitorlái voltak. Legénysége 20 főből állt. Ez teljesen megfelelt eredeti funkciójának: a 13. században az első karavellák part menti halászhajók voltak. Később ilyen, úgynevezett latin karavellákon jutottak el a portugál hajósok Nyugat-Afrika partjai mentén az Aranypartig, sőt, valamivel még azon túl is. Az egyszerű hajónak számos előnyös tulajdonsága volt, köztük a legfontosabb az, hogy szél ellen is tudott vitorlázni.[1]

Keresztvitorlás karavella

A kései típus hossza jellemzően 20–25 m közötti, szélessége 6–7 m, vízkiszorítása 200–400 brt. Ez az ún. „keresztvitorlás karavella” az orrárboc alatt is keresztvitorlát kapott, és az árbockosár, vagyis a kas fölött kasvitorlával gazdagodott. A hátsó árbocán maradt a latinvitorla. A vízkiszorítással az árbocok száma is nőtt: a végén már négyárbocos karavellákat is építettek. A keresztvitorlás karavella tengerjáró képessége korában kiemelkedően jó volt; egyike volt az első olyan hajótípusoknak, amelyeken lehetett élesen szél felé vitorlázni.

Ilyen hajókon indult expedícióira egyebek közt Kolumbusz Kristóf (három hajójából a Niña és a Pinta volt karavella, a Santa Maria karakk) és Vasco da Gama is.

Jegyzetek

  1. Francois Place: Hajósok könyve, Elektra Kiadóház, 2000

Források