„Gergely Géza” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
→‎Életútja: belső linkek
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
8. sor: 8. sor:
Színészpedagógiai tevékenysége figyelemre méltó: a főiskola végzőseinek vizsgaelőadásait a színi évadok izgalmas eseményeivé tudta avatni. Rendezésében vitték színpadra a fiatalok többek közt [[Albert Maltz|Maltz]] ''A próba'' (1961), [[Ion Luca Caragiale|Caragiale]] ''Zűrzavaros éjszaka'' (1962), [[Szigligeti Ede|Szigligeti]] ''Liliomfi'' ([[Kőmíves Nagy Lajos]]sal, 1962), [[Carlo Goldoni|Goldoni]] ''A műgyűjtő családja'' (1966), [[Eugène Ionesco|Ionesco]] ''A kopasz énekesnő'' (1967), [[Henrik Ibsen|Ibsen]] ''Kísértetek'' (1970), [[Friedrich Dürrenmatt|Dürrenmatt]] ''A nagy Romulus'' (1971), [[Tennessee Williams]] ''Üvegfigurák'' (1975), [[Ion Băieșu]] ''Az eltűnt értelem nyomában'' (1982) c. darabját. Ebben a sorozatban került színre 1974-ben két régi iskoladráma felújítása is: a ''Kocsonya Mihály házassága'' (Művelődés, 1970/12) és Jacob Masenius ''Rusticus imperans'' c. latin bohózatának átdolgozása ''Egynapi királyság'' címmel.
Színészpedagógiai tevékenysége figyelemre méltó: a főiskola végzőseinek vizsgaelőadásait a színi évadok izgalmas eseményeivé tudta avatni. Rendezésében vitték színpadra a fiatalok többek közt [[Albert Maltz|Maltz]] ''A próba'' (1961), [[Ion Luca Caragiale|Caragiale]] ''Zűrzavaros éjszaka'' (1962), [[Szigligeti Ede|Szigligeti]] ''Liliomfi'' ([[Kőmíves Nagy Lajos]]sal, 1962), [[Carlo Goldoni|Goldoni]] ''A műgyűjtő családja'' (1966), [[Eugène Ionesco|Ionesco]] ''A kopasz énekesnő'' (1967), [[Henrik Ibsen|Ibsen]] ''Kísértetek'' (1970), [[Friedrich Dürrenmatt|Dürrenmatt]] ''A nagy Romulus'' (1971), [[Tennessee Williams]] ''Üvegfigurák'' (1975), [[Ion Băieșu]] ''Az eltűnt értelem nyomában'' (1982) c. darabját. Ebben a sorozatban került színre 1974-ben két régi iskoladráma felújítása is: a ''Kocsonya Mihály házassága'' (Művelődés, 1970/12) és Jacob Masenius ''Rusticus imperans'' c. latin bohózatának átdolgozása ''Egynapi királyság'' címmel.


Szakcikkeit a színjátszás, rendezés kérdéseiről, színészportréit az [[Utunk]], [[Művelődés (folyóirat)|Művelődés]], [[Igaz Szó]], [[A Hét (hetilap, Bukarest)|A Hét]], Új Élet, [[Előre (napilap, 1953–1989)|Előre]], [[Népújság|Vörös Zászló]] közölte; a Marosvásárhelyi Rádió magyar adásában a Színházi Krónika előadójaként működött, s nagy színművészek egyéniségét idézte fel az aranyszalagtár segítségével. Bevezetővel és rendezői utasításokkal látta el Szigligeti Ede ''Három színmű'' (Marosvásárhely, 1956) és Henrik Ibsen ''Nóra'' (1962) c. kötetét, szerkesztette a ''Klasszikus vígjátékok'' (Marosvásárhely, 1970), ''Köpenyes, kardos komédiák'' (Marosvásárhely, 1970) s ''Játék és valóság'' (Marosvásárhely, 1973) c. megyei kiadványokat.
Szakcikkeit a színjátszás, rendezés kérdéseiről, színészportréit az [[Utunk]], [[Művelődés (folyóirat)|Művelődés]], [[Igaz Szó]], [[A Hét (hetilap, Bukarest)|A Hét]], Új Élet, [[Előre (napilap, 1953–1989)|Előre]], [[Népújság|Vörös Zászló]] közölte; a [[Marosvásárhelyi Rádió]] magyar adásában a Színházi Krónika előadójaként működött, s nagy színművészek egyéniségét idézte fel az aranyszalagtár segítségével. Bevezetővel és rendezői utasításokkal látta el Szigligeti Ede ''Három színmű'' (Marosvásárhely, 1956) és Henrik Ibsen ''Nóra'' (1962) c. kötetét, szerkesztette a ''Klasszikus vígjátékok'' (Marosvásárhely, 1970), ''Köpenyes, kardos komédiák'' (Marosvásárhely, 1970) s ''Játék és valóság'' (Marosvásárhely, 1973) c. megyei kiadványokat.


== Források ==
== Források ==

A lap 2012. március 11., 13:30-kori változata

Gergely Géza (Marosvásárhely, 1926. július 26.Marosvásárhely, 1999. február 23.) művészpedagógus, színházi rendező, művészeti író.

Életútja

Szülővárosa római katolikus gimnáziumában érettségizett (1948), rendezői diplomát a még Kolozsvárt működő Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben szerzett (1953); itt kezdte pályáját, majd Marosvásárhelyen ennek az intézetnek előadótanára. Közben az Állami Székely Színház rendezője (1954–69).

Színészpedagógiai tevékenysége figyelemre méltó: a főiskola végzőseinek vizsgaelőadásait a színi évadok izgalmas eseményeivé tudta avatni. Rendezésében vitték színpadra a fiatalok többek közt Maltz A próba (1961), Caragiale Zűrzavaros éjszaka (1962), Szigligeti Liliomfi (Kőmíves Nagy Lajossal, 1962), Goldoni A műgyűjtő családja (1966), Ionesco A kopasz énekesnő (1967), Ibsen Kísértetek (1970), Dürrenmatt A nagy Romulus (1971), Tennessee Williams Üvegfigurák (1975), Ion Băieșu Az eltűnt értelem nyomában (1982) c. darabját. Ebben a sorozatban került színre 1974-ben két régi iskoladráma felújítása is: a Kocsonya Mihály házassága (Művelődés, 1970/12) és Jacob Masenius Rusticus imperans c. latin bohózatának átdolgozása Egynapi királyság címmel.

Szakcikkeit a színjátszás, rendezés kérdéseiről, színészportréit az Utunk, Művelődés, Igaz Szó, A Hét, Új Élet, Előre, Vörös Zászló közölte; a Marosvásárhelyi Rádió magyar adásában a Színházi Krónika előadójaként működött, s nagy színművészek egyéniségét idézte fel az aranyszalagtár segítségével. Bevezetővel és rendezői utasításokkal látta el Szigligeti Ede Három színmű (Marosvásárhely, 1956) és Henrik Ibsen Nóra (1962) c. kötetét, szerkesztette a Klasszikus vígjátékok (Marosvásárhely, 1970), Köpenyes, kardos komédiák (Marosvásárhely, 1970) s Játék és valóság (Marosvásárhely, 1973) c. megyei kiadványokat.

Források