„Gergely Géza” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Gergely Géza rendező
 
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
8. sor: 8. sor:
Színészpedagógiai tevékenysége figyelemre méltó: a főiskola végzőseinek vizsgaelőadásait a színi évadok izgalmas eseményeivé tudta avatni. Rendezésében vitték színpadra a fiatalok többek közt Maltz ''A próba'' (1961), Caragiale ''Zűrzavaros éjszaka'' (1962), [[Szigligeti Ede]] ''Liliomfi'' ([[Kőmíves Nagy Lajos]]sal, 1962), Goldoni ''A műgyűjtő családja'' (1966), Ionesco ''A kopasz énekesnő'' (1967), Ibsen ''Kísértetek'' (1970), Dürrenmatt ''A nagy Romulus'' (1971), Tennessee Williams ''Üvegfigurák'' (1975), Ion Băieşu ''Az eltűnt értelem nyomában'' (1982) c. darabját. Ebben a sorozatban került színre 1974-ben két régi iskoladráma felújítása is: a ''Kocsonya Mihály házassága'' (Művelődés 1970/12) és a Rusticus imperans átdolgozása ''Egynapi királyság'' címmel.
Színészpedagógiai tevékenysége figyelemre méltó: a főiskola végzőseinek vizsgaelőadásait a színi évadok izgalmas eseményeivé tudta avatni. Rendezésében vitték színpadra a fiatalok többek közt Maltz ''A próba'' (1961), Caragiale ''Zűrzavaros éjszaka'' (1962), [[Szigligeti Ede]] ''Liliomfi'' ([[Kőmíves Nagy Lajos]]sal, 1962), Goldoni ''A műgyűjtő családja'' (1966), Ionesco ''A kopasz énekesnő'' (1967), Ibsen ''Kísértetek'' (1970), Dürrenmatt ''A nagy Romulus'' (1971), Tennessee Williams ''Üvegfigurák'' (1975), Ion Băieşu ''Az eltűnt értelem nyomában'' (1982) c. darabját. Ebben a sorozatban került színre 1974-ben két régi iskoladráma felújítása is: a ''Kocsonya Mihály házassága'' (Művelődés 1970/12) és a Rusticus imperans átdolgozása ''Egynapi királyság'' címmel.


Szakcikkeit a színjátszás, rendezés kérdéseiről, színészportréit az [[Utunk]], [[Művelődés (folyóirat)|Művelődés]], [[Igaz Szó]], [[A Hét (hetilap)|A Hét]], Új Élet, Előre, Vörös Zászló közölte; a Marosvásárhelyi Rádió magyar adásában a Színházi Krónika előadója, s nagy színművészek egyéniségét idézi fel az aranyszalagtár segítségével. Bevezetővel és rendezői utasításokkal látta el Szigligeti ''Három színmű'' (Mv. 1956) és Ibsen ''Nóra'' (1962) c. kötetét, szerkesztette a Klasszikus vígjátékok (Mv. 1970), Köpenyes, kardos komédiák (Mv. 1970) s Játék és valóság (Mv. 1973) c. megyei kiadványokat.
Szakcikkeit a színjátszás, rendezés kérdéseiről, színészportréit az [[Utunk]], [[Művelődés (folyóirat)|Művelődés]], [[Igaz Szó]], [[A Hét (hetilap, Bukarest)|A Hét]], Új Élet, Előre, Vörös Zászló közölte; a Marosvásárhelyi Rádió magyar adásában a Színházi Krónika előadója, s nagy színművészek egyéniségét idézi fel az aranyszalagtár segítségével. Bevezetővel és rendezői utasításokkal látta el Szigligeti ''Három színmű'' (Mv. 1956) és Ibsen ''Nóra'' (1962) c. kötetét, szerkesztette a Klasszikus vígjátékok (Mv. 1970), Köpenyes, kardos komédiák (Mv. 1970) s Játék és valóság (Mv. 1973) c. megyei kiadványokat.


== Források ==
== Források ==

A lap 2012. március 11., 03:30-kori változata

Gergely Géza (Marosvásárhely, 1926. július 26.) művészeti író, színházi rendező.

Életútja

Szülővárosa római katolikus gimnáziumában érettségizett (1948), rendezői diplomát a még Kolozsvárt működő Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben szerzett (1953); itt kezdte pályáját, majd Marosvásárhelyen ennek az intézetnek előadótanára. Közben az Állami Székely Színház rendezője (1954–69).

Színészpedagógiai tevékenysége figyelemre méltó: a főiskola végzőseinek vizsgaelőadásait a színi évadok izgalmas eseményeivé tudta avatni. Rendezésében vitték színpadra a fiatalok többek közt Maltz A próba (1961), Caragiale Zűrzavaros éjszaka (1962), Szigligeti Ede Liliomfi (Kőmíves Nagy Lajossal, 1962), Goldoni A műgyűjtő családja (1966), Ionesco A kopasz énekesnő (1967), Ibsen Kísértetek (1970), Dürrenmatt A nagy Romulus (1971), Tennessee Williams Üvegfigurák (1975), Ion Băieşu Az eltűnt értelem nyomában (1982) c. darabját. Ebben a sorozatban került színre 1974-ben két régi iskoladráma felújítása is: a Kocsonya Mihály házassága (Művelődés 1970/12) és a Rusticus imperans átdolgozása Egynapi királyság címmel.

Szakcikkeit a színjátszás, rendezés kérdéseiről, színészportréit az Utunk, Művelődés, Igaz Szó, A Hét, Új Élet, Előre, Vörös Zászló közölte; a Marosvásárhelyi Rádió magyar adásában a Színházi Krónika előadója, s nagy színművészek egyéniségét idézi fel az aranyszalagtár segítségével. Bevezetővel és rendezői utasításokkal látta el Szigligeti Három színmű (Mv. 1956) és Ibsen Nóra (1962) c. kötetét, szerkesztette a Klasszikus vígjátékok (Mv. 1970), Köpenyes, kardos komédiák (Mv. 1970) s Játék és valóság (Mv. 1973) c. megyei kiadványokat.

Források