„Zwickau” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
ZéroBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: eu:Zwickau
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Lásd még: clean up, replaced: {{Commonskat}} → {{commonskat|{{subst:PAGENAME}}}} AWB
89. sor: 89. sor:
== Lásd még ==
== Lásd még ==
* [[Ipari Örökségek Európai Útvonala]]
* [[Ipari Örökségek Európai Útvonala]]
{{commonskat|Zwickau}}
{{Commonskat}}
== Irodalom ==
== Irodalom ==
* Erich Keyser (Hrsg.): ''Deutsches Städtebuch. Handbuch städtischer Geschichte''. Band II Mitteldeutschland – Im Auftrag der Konferenz der landesgeschichtlichen Kommissionen Deutschlands mit der Unterstützung des Deutschen Gemeindetages, Stuttgart 1941
* Erich Keyser (Hrsg.): ''Deutsches Städtebuch. Handbuch städtischer Geschichte''. Band II Mitteldeutschland – Im Auftrag der Konferenz der landesgeschichtlichen Kommissionen Deutschlands mit der Unterstützung des Deutschen Gemeindetages, Stuttgart 1941

A lap 2012. március 10., 01:11-kori változata

Zwickau
Zwickau címere
Zwickau címere
Zwickau zászlaja
Zwickau zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartománySzászország
KerületChemnitz
JárásZwickau járás (2008. augusztus 1. – )
PolgármesterPia Findeiß (SPD)
Irányítószám08001–08066
Körzethívószám0375
RendszámZ
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség87 172 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség2100 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság440 m
Terület102,54 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 50° 43′ 08″, k. h. 12° 29′ 46″Koordináták: é. sz. 50° 43′ 08″, k. h. 12° 29′ 46″
Zwickau (Szászország)
Zwickau
Zwickau
Pozíció Szászország térképén
Elhelyezkedése Szászország térképén
Elhelyezkedése Szászország térképén
Zwickau weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zwickau témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Zwickau város Németországban, Szászországban. Lakóinak száma kb. 124 000 fő.

Fekvése

A Mulde folyó partján, Lipcsétől délre található.

Története

A mai Nyugat-Szászországban a 6. századig német törzsek életek. A 7. században a szorbok telepedtek le itt. A 10. században a szorbokat leigázta I. Henrich. A város nevének eredete valószínűleg a szorb Świkawa szóra vezethető vissza.

A települést első ízben 1118-ban említi I. Dietrich von Haumburg érsek Zcwickaw néven, de nem egy konkrét településként, hanem egy szláv területként. Ebben az időben Bertha von Groitzsch kezdeményezésére templomot építettek Mária tiszteletére.

1212-ban Zwickau városi jogokat kapott. 1232-ben a ferencesrendi szerzetesek kolostort építettek maguknak. 1290-ben Zwickau birodalmi város. 1273-ban alakult meg a városi tanács, és 1297-től választanak polgármestert a városban.

A régió bányászata 1316-ban indult meg Frigyes őrgróf rendeletére. A bányákból ezüstöt és rezet termeltek ki. 1295-ben kezdték el építeni a vízvezető árkot és a városfalat. 1328-ban egy tűzvész miatt a város nagyobbik része, köztük a Mária-templom és a Katalin-templom is leégett. A városi jogot 1348-ban rögzítették a „Codex Statutorum Zviccaviensium“ okmányban.

1403-ban ismét tűz pusztított a városban. I. Vilmos meisseni őrgróf (1343–1407) 7 éven át elengedte az adókat, hogy a lakosok újra fel tudják építeni városukat. A husziták 1430-ban sikeresen elfoglalták a várost és felégették a környező falvakat.

Gazdaság

Gazdasága (textilipar, bányászat) már a 16. században fejlett volt. A 20. század elején. Újabban a VEB Sachsenring, a Trabant autók gyára tette a város nevét ismertté. Kőszénbányászat, vasúti gépgyártás. Konfekcióipar.

Közigazgatás

Zwickaut 5 kerület alkotja: Közép, Kelet, Nyugat, Észak és Dél. A kerületeket városrészekre osztották:

Kerületek és városrészek
  • Közép kerület (11–15):
    Belváros (11), Közép-Észak (12), Közép-Nyugat (13), Közép-Dél (14), Északi előváros (15)
  • Kelet kerület (21–28):
    Gebiet Äußere Dresdner Straße/Pöhlauer Straße (21), Eckersbach település (22), Pöhlau (23), Auerbach (24), Eckersbacher Höhe (E 5/1) (25), Eckersbacher Höhe (E 5/2 und E 5/3) (26),
    Eckersbacher Höhe (E 1 bis E 4) (27), Gebiet Talstraße/Trillerberg (28)
  • Észak kerület (31–39):
    Pölbitz (31), Weißenborn (32), Niederhohndorf (33), Hartmannsdorf (34), Oberrothenbach¹ (35),
    Mosel¹ (36), Crossen¹ (37), Schneppendorf (38), Schlunzig¹ (39)
  • Nyugat kerület (41–44):
    Gebiet Reichenbacher Straße und Freiheitssiedlung (41), Marienthal Ost (42), Marienthal West (43), Brand (44)
  • Dél kerület (51–59):
    Bockwa (51), Oberhohndorf (52), Schedewitz (53), Niederplanitz (54), Neuplanitz (55), Hüttelsgrün (56), Oberplanitz (57), Rottmannsdorf¹ (58), Cainsdorf¹ (59)

¹ Helység is

Városbővítés

A városhoz a következő településeket csatolták:

  • 1895. január 1.: Pölbitz
  • 1902. október 1. Marienthal
  • 1905. január 1. Eckersbach
  • 1922. január 1. Weißenborn
  • 1923. január 1. Schedewitz
  • 1939. április 1. Brand és Bockwa
  • 1944. január 1. Oberhohndorf és Planitz
  • 1953. február 1. Auerbach, Pöhlau és Niederhohndorf
  • 1993. július 1. Hartmannsdorf
  • 1996. áprils 1. Rottmannsdorf
  • 1996. október 1. Crossen
  • 1999. január 1. Cainsdorf, Mosel, Oberrothenbach és Schlunzig

Látnivalók

Zwickauban született

Zwickauban élt

Testvértelepülések

Lásd még

Commons:Category:Zwickau
A Wikimédia Commons tartalmaz Zwickau témájú médiaállományokat.

Irodalom

  • Erich Keyser (Hrsg.): Deutsches Städtebuch. Handbuch städtischer Geschichte. Band II Mitteldeutschland – Im Auftrag der Konferenz der landesgeschichtlichen Kommissionen Deutschlands mit der Unterstützung des Deutschen Gemeindetages, Stuttgart 1941
  • Günter Meier: Geschichte der Stadt Zwickau. Wartberg-Verlag, Gudensberg-Gleichen 2002, ISBN 3-8313-1238-9
  • Jürgen Härdler, Wolfgang Göhler, Winni Kettner: Persönlichkeiten & Kostbarkeiten der Stadt Zwickau. Zschiesche, Wilkau-Haßlau 2002, ISBN 3-9808512-0-6
  • Günter Meier: Rundgang durch das alte Zwickau. Wartberg-Verlag, Gudensberg-Gleichen 2001, ISBN 3-86134-573-0
  • Jürgen Härdler, Rainer Hertting-Thomasius: Bauwerke in Zwickau: eine Baustilfibel mit stadtbaugeschichtlicher Einführung. Förster und Borries, Zwickau 2000, ISBN 3-00-006206-8
  • Norbert Peschke: Zwickau: alte Bilder erzählen. Sutton, Erfurt 1997, ISBN 3-89702-012-2
  • Michael Löffler, Norbert Peschke: Chronik der Stadt Zwickau. Förster und Borries. Zwickau 1993, ISBN 3-929354-07-1

Hivatkozások

  1. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)

Külső hivatkozások