„Csin-dinasztia (1115–1234)” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
linkek
a (r2.7.2) (Bot: következő hozzáadása: hi:जिन राजवंश (१११५–१२३४))
(linkek)
 
== A dzsürcsi Jin-dinasztia megszületése ==
A dzsürcsik a [[tunguz]] népekhez tartoznak, a mai [[Harbin]]tól délkeletre, az Alčuka folyó vidékén éltek, és vadászó-földműves életmódot folytattak. Nevük a kínai forrásokban nuzhen (女真) és nuzhi (女直), [[Marco PolóPolo|Marco Polónál]]nál csorcsa, saját elnevezésük ĵuše vagy ĵušen volt.
 
A X. században a [[kitajok]] fennhatósága alá kerültek. Ezt követően egyre jobban megerősödtek, és [[1019]]-ben megtámadták a japán [[Iki]] (壱岐), [[Tsushima]] (対馬) és [[Kyuushuu]] (九州) szigeteket, de a támadásukat visszaverték. [[1115]]-ben, a Wan-Yan (完顔) családból származó [[Aguda]] (阿骨打) vezetésével fellázadtak a kitaj uralom ellen, és Akuda Huiningfu-ban(会寧府)császári trónra lépve, országának az arany jelentésű [[Alčun]], kínaiul a [[Jin]] (金) nevet adta. Az eseményeket látva a Song-dinasztia (宋) uralkodója tengeri úton követet küldött Jin-be, szövetséget ajánlva a [[Liao-dinasztia]] (遼) megdöntéséhez.
A Jin-dinasztia végül elfogadta a felkérést, és sorozatos győzelmeket aratva a [[kitaj]] seregek fölött, behatoltak a Yen-yuni (燕雲) területekre.
[[1125]]-ben, a trónon Akudát követő Taizong (太宗) uralkodása alatt semmisítették meg a Liao-dinasztiát, és ejtették fogságba a kitaj császárt, Tian Zuo-t (天祚).
Ekkor a kitaj császári családhoz tartozó [[Yelü Dashi]] (耶律大石) sikeresen elkerülve a dzsürcsi seregeket, nyugatra menekült, és a Chu folyó déli partján [[1132]]-ben létrehozta a [[Karakitaj]] (西遼) birodalmat. Ez a birodalom egészen a [[13. század]] elejéig fennmaradt.
 
== A Jin-dinasztia hanyatlása ==
A dzsürcsik Észak-kínába való húzódása a negyedik császár, Hailong (海隆) uralma idején ment végbe. [[1153]]-ban Huiningfuból (会寧府) áttették a fővárost a stratégiai jelentőséggel bíró észak-kínai [[Yanjing]]be (燕京). Az ötödik császár, Shizong (世宗) uralkodása idején szüntették meg a kínai lakosság ügyeit intéző kancelláriát, és így az adminisztrációs rendszer egységessé vált. Mivel a Kínába bevándorló dzsürcsik egyre jobban elkínaiasodtak, a császár ezt úgy próbálta megakadályozni, hogy bevezette a vizsgarendszert, valamint ösztönözte a konfucianista művek dzsürcsire történő fordítását. A hatodik császár, Zhangzong (章宗) idején érte el a Jin- dinasztia kultúrája virágzásának tetőfokát, de ekkor kezdődtek meg a Hingan-környéki [[mongolok|mongol]] törzsek támadásai is. A támadások előidézték a pénzügyi rendszer összeomlását és a folyószabályozás félbehagyását. Az ezt követő árvizek után, viszály tört ki a dzsürcsik és a kínaiak között. Mivel a császári udvar a dzsürcsik érdekeit tartotta szem előtt, a kínaiak elégedetlensége egyre fokozódott. Ezt a helyzetet kihasználva, a [[Song– Szung-dinasztia]] megszegte a békeszerződést, és megtámadta a Jin-dinasztiát. A kínai seregeket nagy nehézségek árán visszaverték és békét kötöttek, de ekkorra a Jin-dinasztia pénzügyi helyzete menthetetlen volt.
 
[[1211]]-ben, a hetedik császár Wei Shao Wang (衛紹王) uralkodása idején megütköztek a [[ČinggisDzsingisz kán]]
vezette mongol seregekkel, de Yanjinget feladni kényszerültek, és a fővárost 1214-ben áttették Kaifengbe.
[[1234]]-ben, a mongol és Song-seregek együttes támadása megpecsételte a Jin-dinasztia sorsát, és a mongolok megszállása alá kerültek.

Navigációs menü