„Kisboldogasszony” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a clean up AWB |
|||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
== Az ünnep kialakulása, története == |
== Az ünnep kialakulása, története == |
||
Azért lett szeptember 8-a az ünnep, mert ezen a napon szentelték fel azt a jeruzsálemi templomot, amely azon a helyen áll, ahol a hagyomány úgy tartja, hogy Szűz Mária született. Ez a templom ma is áll, és [[Szent Anna]]nak szentelték<ref>http://rafia.hu/content/%C5%91szi-n%C3%A9pszok%C3%A1sok</ref>. |
Azért lett szeptember 8-a az ünnep, mert ezen a napon szentelték fel azt a jeruzsálemi templomot, amely azon a helyen áll, ahol a hagyomány úgy tartja, hogy Szűz Mária született. Ez a templom ma is áll, és [[Szent Anna]]nak szentelték<ref name="rafia.hu">http://rafia.hu/content/%C5%91szi-n%C3%A9pszok%C3%A1sok</ref>. |
||
A XII. századtól kezdve kerül szeptember 8-ra az ünnep. Magyarországon a XVIII. században fejlődött ünneppé. Ekkor fejlődött ki számos népszokás is. 1955-ben eltörölték. |
A XII. századtól kezdve kerül szeptember 8-ra az ünnep. Magyarországon a XVIII. században fejlődött ünneppé. Ekkor fejlődött ki számos népszokás is. 1955-ben eltörölték. |
||
| 16. sor: | 16. sor: | ||
Ennek a napnak a hajnalát a hívők a szabadban várták, és "csatlakoztak az angyalokhoz", akik a mennyben örvendeztek a Szűzanya születésén. Együtt mondták: "Boldog vagy szentséges Szűz Mária és minden dicséretre méltó, mert belőled támadt az igazság Napja, Krisztus, a mi Istenünk." Aki érdemes volt rá, az megláthatta a felkelő napban Szűz Máriát. |
Ennek a napnak a hajnalát a hívők a szabadban várták, és "csatlakoztak az angyalokhoz", akik a mennyben örvendeztek a Szűzanya születésén. Együtt mondták: "Boldog vagy szentséges Szűz Mária és minden dicséretre méltó, mert belőled támadt az igazság Napja, Krisztus, a mi Istenünk." Aki érdemes volt rá, az megláthatta a felkelő napban Szűz Máriát. |
||
Ha nem tudták Egyed napján az őszi búzát elvetni, akkor Kisboldogasszony napján vetették el. A szárított búzát szétterítették, hogy a pap szentelt vízzel meghintse - miközben a jelenlévők imádkoztak -. A Balaton és Göcsej régióban, az Istent kérték, hogy szentelje meg harmattal, az "Úristen szentelje meg" ima kéréssel. Majd vetésnél, a megüresedett zsákokat feldobálva kérlelték Istent, hogy olyan nagyra növessze a gabonát. Az ilyen gabona bőven terem és nem üszkösödik meg<ref |
Ha nem tudták Egyed napján az őszi búzát elvetni, akkor Kisboldogasszony napján vetették el. A szárított búzát szétterítették, hogy a pap szentelt vízzel meghintse - miközben a jelenlévők imádkoztak -. A Balaton és Göcsej régióban, az Istent kérték, hogy szentelje meg harmattal, az "Úristen szentelje meg" ima kéréssel. Majd vetésnél, a megüresedett zsákokat feldobálva kérlelték Istent, hogy olyan nagyra növessze a gabonát. Az ilyen gabona bőven terem és nem üszkösödik meg<ref name="rafia.hu"/>. |
||
Ha ezen a npon esik, akkor nem jó a vetés idejére. |
Ha ezen a npon esik, akkor nem jó a vetés idejére. |
||
A lap 2012. február 6., 23:02-kori változata
Kisboldogasszony egy katolikus egyházi ünnep, amelyet minden év szeptember 8-án vagy valamelyik hozzá közel eső vasárnapon tartanak. Kisboldogasszony ünnepe egyben Szűz Mária születésének ünnepe is. Latinul Nativitas B.M.V. A hagyomány szerint Mária születése a jeruzsálemi Betheszda-fürdő mellett volt[1].
Az ünnep kialakulása, története
Azért lett szeptember 8-a az ünnep, mert ezen a napon szentelték fel azt a jeruzsálemi templomot, amely azon a helyen áll, ahol a hagyomány úgy tartja, hogy Szűz Mária született. Ez a templom ma is áll, és Szent Annanak szentelték[2].
A XII. századtól kezdve kerül szeptember 8-ra az ünnep. Magyarországon a XVIII. században fejlődött ünneppé. Ekkor fejlődött ki számos népszokás is. 1955-ben eltörölték.
Ma Magyarországon közel 180 Kisboldogasszony templom vagy kápolna van, melyeknek általában ezen a napon van a búcsújuk. A legismertebb zarándokhely a Kisboldogasszony templom, ahol már számos csoda és jelenés megtörtént.
A Kisboldogasszony-búcsúk éneklő menetekké alakulnak, ahol van Mária-szobor ott leányok viszik magasba emelve. A menet elejét ministráns fiúk vezetik.
Népszokások
Ennek a napnak a hajnalát a hívők a szabadban várták, és "csatlakoztak az angyalokhoz", akik a mennyben örvendeztek a Szűzanya születésén. Együtt mondták: "Boldog vagy szentséges Szűz Mária és minden dicséretre méltó, mert belőled támadt az igazság Napja, Krisztus, a mi Istenünk." Aki érdemes volt rá, az megláthatta a felkelő napban Szűz Máriát.
Ha nem tudták Egyed napján az őszi búzát elvetni, akkor Kisboldogasszony napján vetették el. A szárított búzát szétterítették, hogy a pap szentelt vízzel meghintse - miközben a jelenlévők imádkoztak -. A Balaton és Göcsej régióban, az Istent kérték, hogy szentelje meg harmattal, az "Úristen szentelje meg" ima kéréssel. Majd vetésnél, a megüresedett zsákokat feldobálva kérlelték Istent, hogy olyan nagyra növessze a gabonát. Az ilyen gabona bőven terem és nem üszkösödik meg[2].
Ha ezen a npon esik, akkor nem jó a vetés idejére.
A dióverés kezdetének napja.[3]
A nép megfigyeléshez tartozik, hogy a fecskék ezen a napon hagyják el Európa ezen részét és a Közel-kelet érintésével költöznek délre.
