„Kúhisztán” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
forr
(forr)
 
A tartomány központi részén, Háftól délre és Gájentől keletre a Zírkúh („hegyláb”) néven ismert térség foglalta el, amelynek nyugati szomszédja a Gájentől északnyugatra eső ún. Fehér-sivatag (Dast Bijád), amelynek [[Gonábád]] (régi változatai: Junábidz, Gunábidz, Dzsunábidz, Dzsunávad) volt a központja. Ezt a települést föld alatti öntözőcsatornákon látták el vízzel, és két vár is védte a nomád betörésektől. Kúhisztán nyugati és déli része jóval gyérebben lakott volt a domborzati és éghajlati viszonyoknak köszönhetően. A Dast-e Kavír sivatagán áthaladó karavánutak állomásaként [[Tabasz]] tett nagyobb jelentőségre (Horászán kapujaként is emlegették). Hogy megkülönböztessék a tartomány délkeleti részén lévő, szintén Tabasz nevű várostól, a térségben egyedül itt termő datolyáról „Datolyás Tabasznak” (Tabasz at-Tamr) is nevezték. Egy [[11. század]]i kormányzója után később a Tabasz Gílaki megnevezés vált dominánssá. A század végén az aszaszinok Tabasz erődjét is megszerezték, ezért Szandzsar szultán 1102-ben megostromolta a várat és lerombolta a települést. A sivatag peremén ezen kívül néhány kisebb falu és városka fogadta az átkelő karavánokat (pl. Bann Tabasztól északra, illetve Kuri, Húr és Hauszt, a mai [[Huszf]]). A délkeleti térség legnagyobb városa a „Jujubás Tabasz” (arabul Tabasz al-Unnáb, perzsául [[Tabasz Maszinán]]), ami a térségben bőven termő [[jujuba|jujubáról]] kapta a nevét. Itt a modern korban jórészt [[szunnita iszlám|szunnita]] [[afgánok]] laktak.
 
== Forrás ==
* {{CitLib|szerző= Guy Le Strange |cím= The Lands of the Eastern Caliphate |alcím= Mesopotamia, Persia, and Central Asia from the Moslem conquest to the time of Timur |hely= New York |kiadó= Barnes & Noble |év= 1905}}

Navigációs menü