„Pillanatragasztó” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
EmausBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.6.4) (Bot: következő módosítása: nl:Methyl-2-cyanoacrylaat
Nincs szerkesztési összefoglaló
6. sor: 6. sor:
A pillanatragasztót leginkább fogyasztási cikkek javítására szokták használni. Ezen kívül használatát lelte a törvényszéki orvostanban is, ahol az ujjlenyomatok felfedezésére használják, továbbá meg testi sebeket is össze lehet ragasztani vele.
A pillanatragasztót leginkább fogyasztási cikkek javítására szokták használni. Ezen kívül használatát lelte a törvényszéki orvostanban is, ahol az ujjlenyomatok felfedezésére használják, továbbá meg testi sebeket is össze lehet ragasztani vele.


A polimerizációs foolyamat olyan gyorsan megy végbe, hogy a bőrön található víz által pillanatok alatt ráragad a bőrre. Emiatt óvatosan kell kezelni, többek között ha a szembe kerül, akkor összeragaszthatja a szempillákat. Az akrilmonomerből kipárolgó ártalmas pára ingerülje az orrt, torkot és a tüdőt.
A polimerizációs folyamat olyan gyorsan megy végbe, hogy a bőrön található víz által pillanatok alatt ráragad a bőrre. Emiatt óvatosan kell kezelni, többek között ha a szembe kerül, akkor összeragaszthatja a szempillákat. Az akrilmonomerből kipárolgó ártalmas pára ingerülje az orrt, torkot és a tüdőt.


== Források ==
== Források ==

A lap 2012. január 25., 00:56-kori változata

A pillanatragasztó (másként Super Glue, vagy Cyanoacrylate) egy gyorsan ható kötőanyag, mely szilárd felületeken használva polimerizálódik. A polimerizáció következtében szoros köteléket alkot az alkalmazott tárgyak között. A Kodak Research Labs két munkása, Dr. Harry Coover és Fred Joyner fedezte fel véletlenül az egyik kísérletezésük alatt, miközben célzókészülékekre alkalmas plasztikát próbáltak készíteni.

A pillanatragasztó egy akrilgyanta, mely a legtöbb tárgyat azonnal összeköti, a polimerizációt a vízben levő hidroxidionok idézik elő. Az úgynevezett anionos polimerizációs folyamaton megy keresztül, melyben a cianoakrilátos monomerek a víz hatására összekötődnek. A kötődő láncok addig kötődnek tovább, ameddig a polimerszálak csak bírják, így tartós műanyaghálót alkotva. Ezek a polimerek több millió polimerszállal kötik össze az összeragasztandó felületeket, így különlegesen erős köteléket alkotva.

A pillanatragasztót leginkább fogyasztási cikkek javítására szokták használni. Ezen kívül használatát lelte a törvényszéki orvostanban is, ahol az ujjlenyomatok felfedezésére használják, továbbá meg testi sebeket is össze lehet ragasztani vele.

A polimerizációs folyamat olyan gyorsan megy végbe, hogy a bőrön található víz által pillanatok alatt ráragad a bőrre. Emiatt óvatosan kell kezelni, többek között ha a szembe kerül, akkor összeragaszthatja a szempillákat. Az akrilmonomerből kipárolgó ártalmas pára ingerülje az orrt, torkot és a tüdőt.

Források

  • John Toedt, Darrell Koza and Kathleen Van Cleef-Toedt, Chemical composition of everyday products, GREENWOOD PRESS, London, 2005