„Auguste-Alexandre Ducrot” változatai közötti eltérés

A [[Saint-Cyr]]-i tisztképző intézetből 1840-ben kilépve, hadnagy lett; Afrikában szolgált; 1859-ben tábornok lett és [[François Certain de Canrobert|Canrobert]] alatt dandárt vezényelt az osztrákok ellen. Altábornaggyá előléptetve 1869-ben [[Strasbourg|Strassburg]]ban hadosztályparancsnok lett.

1870-ben mint hadosztályparancsnok harcolt [[Wörth]]nél. A [[Sedan]] felé indított hadseregben az első hadtestet vezényelte. A [[sedani csata]] alatt [[Patrice de Mac -Mahon]] megsebesülése után a átvette a hadsereg vezetését vette át és elrendelte a visszavonulást, amikor legalább egy részét még meg lehetett volna menteni, de ekkor Wimpfen lépett fel a párizsi kormánytól kapott rendelettel, amely őt nevezte ki a hadsereg fővezérévé. A francia sereggel Ducrot is hadifogságba esett; becsületszavát adta, hogy [[Pont-à-Mousson]]ba utazik és ott jelentkezik a porosz katonai parancsnokságnál. Ígéretét megtartotta, de jelentkezés után polgári ruhában megszökött és szerencsésen Párizsba ment, ahol a II. hadsereg fővezérévé nevezték ki. November 30-án nagyrészt nemzetőrökből képezett seregével megtámadta a Párizst körülvevő német hadsereget, de nem sikerült áttörnie. Január 19-én ismét kirohanást kísérelt meg, de az újoncokkal ismét kudarcot vallott.

A háború befejezése után nyíltan a monarchia hívének vallotta magát s mint hadtestparancsnok előkészületeket is tett a köztársaság megbuktatására, ezért a monarchista érzelmű kormány megbukása után rendelkezési állományba helyezték. Két hadtörténelmi forrásművet írt.