„Sárga cserszömörce” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szemibor (vitalap | szerkesztései)
RedBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: hr:Rujevina
58. sor: 58. sor:
[[es:Cotinus coggygria]]
[[es:Cotinus coggygria]]
[[fr:Cotinus coggygria]]
[[fr:Cotinus coggygria]]
[[hr:Rujevina]]
[[hsb:Wšědny parukownik]]
[[hsb:Wšědny parukownik]]
[[it:Rhus cotinus]]
[[it:Rhus cotinus]]

A lap 2012. január 22., 13:20-kori változata

Cserszömörce
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Szappanfavirágúak (Sapindales)
Család: Szömörcefélék (Anacardiaceae)
Nemzetség: Cotinus
Faj: C. coggygria
Tudományos név
Cotinus coggygria
(Scop.)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Cserszömörce témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Cserszömörce témájú médiaállományokat és Cserszömörce témájú kategóriát.

A cserszömörce (Cotinus coggygria) a szömörcefélék (Anacardiaceae) családjához tartozik. Egyéb nevei: szumák, cserzőfa, szömörcefa.

Elterjedése

Magyarországon a Déli-Vértesben, a Bükk, a Mecsek és a Bakony hegyeiben, valamint a Balaton-felvidéken található, de kertekben is előszeretettel telepített fás szárú, cserje vagy fa. A meleg, száraz, meszes helyeken terjedt el. Cserszömörce–molyhos tölgy bokorerdő jellegzetes növénye.

Cotinus - Cserszömörce


Cotinus coggygria - Sárga cserszömörce

3-5 méteres, terebélyes bokor. Fiatal hajtásai és levelei megdörzsölve jellegzetes kesernyés terpentin illatúak. Lombja ősszel mély bíborvörösre (ritkán sárgára) színeződik. Júniusban nyíló virágbugái érdekes díszét a rengeteg meddő virág tollas-szőrős virágkocsányai adják. Színük liláspiros, rózsaszínes vagy srágászöld, és az elvirágzás után még sokáig, néha augusztus végéig is megmarad.
Hazája a mérsékelt égöv melegebb zónáiban, Európától Kínáig terjed. Magyarország kb. a legészakibb előfordulását jelzi (MOesz-féle vonal). A karsztobkorerdőkben, meszes, dolomitos kopárokon fordul elő. A szélsőséges szárazságot is jól elviselő, fény- és melegkedvelő faj. A normálisnál nyirkosabb talajra már nem való, mert levegőigényes gyökerei könnyen megbetegszenek (Verticillium). Hasonló okok miatt nem szabad mélyre telepíteni. Alkalmas száraz rézsűk megkötésére: ilyen helyen alsó ágai a földre fekszenek és legyökeresednek. Taxonjai:

  • 'Royal Purple' - Piros levelű. A szárazságot csa közepesen tűri, viszont a Verticilliumra kevésbé érzékeny.
  • 'Rubrifolius' - az előbbinél tompább piros színű és kisebb levelű.
  • 'Kanárimadár' - Sárga lombú magyar fajta.
  • 'Grace' - Erős növekedésű, nagy levelű és világos bíborpiros színű. Dugványozással könnyebben szaporítható, ezért újabban inkább ezt termesztik.


Szaporítása: Az alapfajt tavaszi magvetéssel szaporítjuk, hidegágyban (rétegezni kell, mert elfekszik). A fajtákat hagyományosan zölddugványozással agy sugaras bujtással, napjainkban inkább mikroszaporítással szaporítják, de a pirosak magról is elég nagy arányú piros populációt adnak.

Felhasználása

Gyulladáscsökkentő, fertőtlenítőszert készítenek belőle (fogíny-, torokgyulladás, aranyeres bántalmak, bélhurut, gyomor- és bélvérzés ellen) A növényből ipari bőrcserző-anyagot és sárga festékanyagot is nyernek ki. A kézműiparban kelmefestőszer volt, a népművészek ma is hasznosítják ilyen célra. A cserszömörce latin nevéből ered a Cotinus szájvíz neve is.

Források

Sablon:Gyógynövények hatása