„RGB színtér” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Mátrixok a Lindbloom honlapról |
link pontosítása |
||
| 17. sor: | 17. sor: | ||
\begin{bmatrix}R\\G\\B\end{bmatrix} |
\begin{bmatrix}R\\G\\B\end{bmatrix} |
||
</math> |
</math> |
||
Az RGB átszámítási mátrixoknak sokféle váltotaza van; ezeknek csak egyike a CIE 1931 RGB<ref>{{cite web |url= http://www.brucelindbloom.com/ |
Az RGB átszámítási mátrixoknak sokféle váltotaza van; ezeknek csak egyike a CIE 1931 RGB<ref>{{cite web |url= http://www.brucelindbloom.com/Eqn_RGB_XYZ_Matrix.html |title=RGB–XYZ Matrices |first=Bruce |last=Lindbloom |work=brucelindbloom.com |year=2008 |accessdate=20 January 2012}}</ref> |
||
== Reprezentáció == |
== Reprezentáció == |
||
A lap 2012. január 21., 19:23-kori változata
Az RGB színtér egy olyan additív színmodell, ami a vörös, zöld és kék fény különböző mértékű keverésével határozza meg a különböző színeket. Az elnevezése ezen három alapszín angol megfelelőinek első betűiből ered: Red (vörös), Green (zöld), Blue (kék). Elsődlegesen elektronikai eszközök és a számítástechnika terén alkalmazzák, pl. képernyők, kijelzők, érzékelők esetén.
Előzményei
Az xy koordináták piros színűek
Az E egyenlő energiájú pont értéke mindkét redszerben 1/3
A Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság (John Guild és David Wright) 1914 és 1931 között dolgozta ki az első, metrikus (mérésen alapuló) RGB rendszert.[1], [2], [3] Ennek szakmai háttere a Young–Helmholtz-féle trikromatikus színlátás-elmélet. Az eredeti monokromatikus alap-színingereket (450, 530 és 610 nm) az XYZ-re való áttérésnél megváltoztatták.[4] Az RGB és az XYZ közötti átszámítás harmadrendű mátrix-szal lehetséges. Bár nem vonták vissza, gyakorlatilag nem használják, különösen azóta, hogy a számítástechnika számára azonos nevű rendszert hoztak létre.
Az RGB átszámítási mátrixoknak sokféle váltotaza van; ezeknek csak egyike a CIE 1931 RGB[5]
Reprezentáció
Az RGB skálán egy színt az határoz meg, hogy milyen intenzitású a három komponense. Ezen koncepció szerint rajzolható egy háromdimenziós modell, ahol a 3 tengely sorra a 3 alapszínt adja meg, 0 és valamilyen maximális érték (általánosságban 1, vagy a 255) között, és ezen határokon belül értelmezhető a színtér összes eleme. Ha mindhárom 0, akkor az eredő szín fekete lesz, ha 1 (vagy a maximum), akkor fehér, az összes köztes érték eredményezi a különböző árnyalatokat, mint pl:
- Piros és zöld maximum sárgát eredményez
- Kék és zöld maximum türkiz színű lesz
- Piros 0,5 (vagy a maximum fele), kék maximum pedig lila
Források
- ↑ CIE. Commission internationale de l'Eclairage proceedings, 1931. Cambridge University Press, Cambridge (1932)
- ↑ Smith, Thomas, Guild, John (1931–32). „The C.I.E. colorimetric standards and their use”. Transactions of the Optical Society 33 (3), 73–134. o. DOI:10.1088/1475-4878/33/3/301.
- ↑ Fairman H.S., Brill M.H., Henry Hemmendinger (1997. February). „How the CIE 1931 Color-Matching Functions Were Derived from the Wright–Guild Data”. Color Research and Application 22 (1), 11–23. o. és Fairman H.S., Brill M.H., Hemmendinger H. (1998. August). „Erratum: How the CIE 1931 Color-Matching Functions Were Derived from the Wright–Guild Data”. Color Research and Application 23 (4), 259–259. o.
- ↑ Pascale, Danny: A review of RGB color spaces. babelcolor.com, 2011. (Hozzáférés: 2012. január 20.)
- ↑ Lindbloom, Bruce: RGB–XYZ Matrices. brucelindbloom.com, 2008. (Hozzáférés: 2012. január 20.)