„San Nicola” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
PityuBot (vitalap | szerkesztései)
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.2) (Bot: következő eltávolítása: de:Nikolaikirche
68. sor: 68. sor:
[[en:Basilica di San Nicola]]
[[en:Basilica di San Nicola]]
[[bg:Сан Никола (Бари)]]
[[bg:Сан Никола (Бари)]]
[[de:Nikolaikirche]]
[[es:Basílica de San Nicolás (Bari)]]
[[es:Basílica de San Nicolás (Bari)]]
[[fr:Basilique San Nicola de Bari]]
[[fr:Basilique San Nicola de Bari]]

A lap 2012. január 11., 19:25-kori változata

A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
San Nicola
itáliai nemzeti emlék
Valláskeresztény
Felekezetrómai katolikus
EgyházmegyeBari-bitontói főegyházmegye
VédőszentSzent Miklós
Építési adatok
Építése1087-1197
Stílusromanika
Elérhetőség
TelepülésBari
Koordinátáké. sz. 41° 08′ 00″, k. h. 16° 52′ 00″
Elhelyezkedése
San Nicola (Olaszország)
San Nicola
San Nicola
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 41° 07′ 49″, k. h. 16° 52′ 13″Koordináták: é. sz. 41° 07′ 49″, k. h. 16° 52′ 13″
Térkép
A San Nicola weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz San Nicola témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A San Nicola (magyarul Szent Miklós) bazilika Bari és az európai kereszténység egyik legjelentősebb egyházi építménye, jelentős búcsújáró hely, nem csak római katolikusok hanem ortodoxok számára is.

Története

A bazilika 1087-1197 között épült a normannok uralkodása idején, Szent Miklós ereklyéinek megőrzése céljából, melyeket a törökországi szentélyből zsákmányoltak. A kriptát II. Orbán pápa szentelte fel 1089-ben, a templom felszentelésére 1197-ben került sor Hildesheimi Konrád, császári vikárius jelentétében. Az első érsek, a közeli bencés kolostor apátja, Illés volt. A 13. században, a 15. században majd a 17. században újították fel. Barokk díszítőelemeit a 20. századi restaurálások során eltávolították.

Leírása

Szent Miklós sírja

A bazilika négyszögletű alaprajzú és várhoz hasonló. Homlokzatát két masszív, szintén négyszögletes torony fogja közre. Érdekességei közé tartoznak a 12. századi püspöki trón, valamint az I. Anjou Károly által ajándékozott gyertyatartók. Az óváros északkeleti részén áll, a kikötő közelében. Magyar vonatkozása, hogy itt őriznek egy olyan ereklyetartót, amit még Nagy Lajos király adományozott a templomnak, amikor 1350. május 8-án (miután rövid ostrom után elfoglalta a várost) látogatást tett a templomban, hogy Szent Miklós koporsójánál köszönetet mondjon az Adriai-tengeren való sikeres átkelése miatt.[1]

Illés érsek trónja az egyik legjelentősebb román kori faragott emlék. A kripta és a szentély padlóját értékes mozaikok borítják. A kriptában őrzik Szent Miklós ereklyéit.

A bazilika a román kori építészet egyik legszebb példája, az úgynevezett apuliai romanika egyik kiemelkedő alkotása, amelyre a klasszikus, Európa északi területein jellemző román kori stíluselemek elegyednek a bizánci és arab behatásokkal. Otranto, Molfetta, Troia és Bitonto katedrálisaival együtt szerepel azon helyszínek között, amelyeket világörökségnek javasolnak.[2]

Források

  1. Bellér Béla: Magyarok Nápolyban; Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1986., 150. oldal
  2. Romanesque Cathedrals in Puglia (angolul nyelven). Tentative Lists. World Heritage Convention. (Hozzáférés: 2011. január 16.)

További információk