„III. Henrik kasztíliai király” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12akd (vitalap | szerkesztései)
12akd (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
25. sor: 25. sor:
|}}
|}}


'''III. (Beteges, Szenvedő) Henrik''' ([[1379]]. [[október 4.]][[1406]]. [[december 25.]]), a [[Burgundiai-ház|Trastámarai-ház]]ból származó [[kasztília]]i és [[Leóni Királyság|leóni]] király (1390 – 1406), [[I. János kasztíliai király|I. János]] (1358 – 1390) király fia és utóda. Az édesanyja I. János első felesége volt, ''Aragóniai Eleonóra'' (1358 - 1382), a [[Barcelonai-ház]]ból származó [[IV. Péter aragóniai király|IV. Péter]] (1319 - 1387) [[aragónia]]i királynak és harmadik feleségének, ''Szicíliai Eleonórának'' (1325 - 1375) a lánya.
== Származása, élete és uralkodása ==

'''III. (Beteges, Szenvedő) Henrik''' (1379 – 1406), a [[Burgundiai-ház|Trastámarai-ház]]ból származó [[kasztília]]i és [[Leóni Királyság|leóni]] király (1390 – 1406), [[I. János kasztíliai király|I. János]] (1358 – 1390) király fia és utóda. Az édesanyja I. János első felesége volt, ''Aragóniai Eleonóra'' (1358 - 1382), a [[Barcelonai-ház]]ból származó [[IV. Péter aragóniai király|IV. Péter]] (1319 - 1387) [[aragónia]]i királynak és harmadik feleségének, ''Szicíliai Eleonórának'' (1325 - 1375) a lánya.


==Élete==
A király trónra lépése előtt az [[Asztúria]] hercege címet viselte, azóta minden spanyol trónörökösnek ez a hivatalos címe. 1388-ban házasságot kötött [[Lancasteri Katalin kasztíliai királyné|Lancasteri Katalinnal]] (1372 – 1418), aki a [[Plantagenet-ház]]ból származó [[John of Gaunt]]nak (1340 – 1399), ''Lancaster'' hercegének ([[III. Edward angol király|III. Edward]] (1312 – 1377) [[Anglia|angol]] király fiának) és második feleségének, ''Konstanciának'' (1354 – 1394), ([[I. Péter kasztíliai király|I. Péter]] (1334 – 1369) kasztíliai és leóni király ''Maria de Padillától'' született lányának), a gyermeke volt. (A házassági szertartást egyébként 1393-ban – formálisan – megismételték.) Ez a házasság végleg végett a dinasztikus viszályoknak, ami abból eredt, hogy a lancasteri herceg e házasság megkötéséig – a második felesége révén – I. Péter utódjával, III. Henrik nagyapjával, [[II. (Trastámarai) Henrik kasztíliai király|II. (Trastámarai) Henrik]](1333 – 1379) királlyal és III. Henrik apjával szemben egyaránt igényt tartott a kasztíliai trónra.
A király trónra lépése előtt az [[Asztúria]] hercege címet viselte, azóta minden spanyol trónörökösnek ez a hivatalos címe. 1388-ban házasságot kötött [[Lancasteri Katalin kasztíliai királyné|Lancasteri Katalinnal]] (1372 – 1418), aki a [[Plantagenet-ház]]ból származó [[John of Gaunt]]nak (1340 – 1399), ''Lancaster'' hercegének ([[III. Edward angol király|III. Edward]] (1312 – 1377) [[Anglia|angol]] király fiának) és második feleségének, ''Konstanciának'' (1354 – 1394), ([[I. Péter kasztíliai király|I. Péter]] (1334 – 1369) kasztíliai és leóni király ''Maria de Padillától'' született lányának), a gyermeke volt. (A házassági szertartást egyébként 1393-ban – formálisan – megismételték.) Ez a házasság végleg végett a dinasztikus viszályoknak, ami abból eredt, hogy a lancasteri herceg e házasság megkötéséig – a második felesége révén – I. Péter utódjával, III. Henrik nagyapjával, [[II. (Trastámarai) Henrik kasztíliai király|II. (Trastámarai) Henrik]](1333 – 1379) királlyal és III. Henrik apjával szemben egyaránt igényt tartott a kasztíliai trónra.



A lap 2012. január 9., 17:39-kori változata

III. Henrik

Kasztíliai király
Uralkodási ideje
1390 1406
ElődjeI. János
UtódjaII. János
Életrajzi adatok
UralkodóházTrastámara-ház
Született1379. október 4.
Burgos
Elhunyt1406. december 25. (27 évesen)
Toledo
NyughelyeCapilla de los Reyes Nuevos (Catedral de Toledo)
ÉdesapjaI. János
ÉdesanyjaAragóniai Eleonóra
Testvére(i)
HázastársaLacasteri Katalin
GyermekeiMária
Katalin
János
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Henrik témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

III. (Beteges, Szenvedő) Henrik (1379. október 4.1406. december 25.), a Trastámarai-házból származó kasztíliai és leóni király (1390 – 1406), I. János (1358 – 1390) király fia és utóda. Az édesanyja I. János első felesége volt, Aragóniai Eleonóra (1358 - 1382), a Barcelonai-házból származó IV. Péter (1319 - 1387) aragóniai királynak és harmadik feleségének, Szicíliai Eleonórának (1325 - 1375) a lánya.

Élete

A király trónra lépése előtt az Asztúria hercege címet viselte, azóta minden spanyol trónörökösnek ez a hivatalos címe. 1388-ban házasságot kötött Lancasteri Katalinnal (1372 – 1418), aki a Plantagenet-házból származó John of Gauntnak (1340 – 1399), Lancaster hercegének (III. Edward (1312 – 1377) angol király fiának) és második feleségének, Konstanciának (1354 – 1394), (I. Péter (1334 – 1369) kasztíliai és leóni király Maria de Padillától született lányának), a gyermeke volt. (A házassági szertartást egyébként 1393-ban – formálisan – megismételték.) Ez a házasság végleg végett a dinasztikus viszályoknak, ami abból eredt, hogy a lancasteri herceg e házasság megkötéséig – a második felesége révén – I. Péter utódjával, III. Henrik nagyapjával, II. (Trastámarai) Henrik(1333 – 1379) királlyal és III. Henrik apjával szemben egyaránt igényt tartott a kasztíliai trónra.

A király kiskorúsága mozgalmas időszak volt Kasztília történetében, különböző nemesi érdekcsoportok ádáz küzdelme folyt a régensségért. Többek között a nagynénje, Kasztíliai Eleonóra navarrai királyné is beleavatkozott a politikai küzdelmekbe. A nagykorúvá vált uralkodó azonban erélyesen fellépett a nemesség anarchikus törekvéseivel szemben, és jelentős reformokat hajtott végre az államszervezetben, sikerült az uralkodónak a királyi hatalmat megerősítenie. III. Henrik uralkodása alatt a kasztíliai hajóhad győzött az angol flotta felett és a király az afrikai kalózok ellen is sikeresen harcolt (1400). A betegségekkel küszködő uralkodónak csak rövid élet adatott meg, utóda a fia, János (1405 – 1454) lett, ő II. János kasztíliai és leóni király.

Források

  • Diccionario de historia de España I-III, Madrid, 1968-1969.
  • Ludwig Vones: Geschichte der Iberischen Halbinsel im Mittelalter, 711-1480. Reiche – Kronen – Regionen. Sigmaringen. Thorbecke Verlag. 1993.
  • Crescencio Gallego Pellitero: Síntesis histórica de los reyes en España (Años 364-1994), Vigo, 1994.
  • Britannica Hungarica Világenciklopédia, Budapest, 1994-.

Külső hivatkozások

Lásd még


Előző uralkodó:
I. János
Kasztília királya
13901406
Következő uralkodó:
II. János